Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-08-02 / 31. szám
Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a testvéri szocialista országok más vezető személyiségeivel együtt részt vett a Lengyel Népköztársaság államünnepén Varsóban. Ebből az alkalomból az SZKP főtitkárának, aki annak idején személyesen is részt vett a Lengyelország felszabadításáért vívott harcokban, a legmagasabb lengyel katonai kitüntetést adományozták. Brezsnyev elvtárs Lengyelország felszabadulásának 30. évfordulójáról szólva többek között a következőket mondotta: — Jelentős mértékben a szocialista államok közös fellépésének köszönhető — amelyek megkapták ehhez a proletariátus és a világ haladó erőinek támogatását —, hogy az utóbbi években sikerült lényegesen megjavítani a nemzetközi légkört. Joggal kijelenthetem, hogy a szocialista közösség még sohasem rendelkezett olyan erővel és olyan befolyással a nemzetközi események menetére, mint napjainkban. A népek tudják és értik, hogy mi a tartós békére törekszünk, békét akarunk magunknak és mindenkinek. Ezért tekintünk derűlátóan a jövőbe, s bízunk nemzetközi irányvonalunk sikerében. HÁBORÚRÓL ÉS A BÉKÉRŐL lelületének hőfoka mogasabb volt a napkorongénálI Tízezreket ért az atomenergiából áramló ionizációs sugárbántalom, amelynek következtében néhány napon belül ugyancsak elpusztultak. És mennyi volt azoknak a száma, akik nyomorékok, a sugárhalál hordozói maradtak önmaguk, sőt további nemzedékek számára isi A hiroslmai atombomba mintegy 100 ezer embert pusztított el és körülbelül ugyanannyit súlyosan megsebesített, életképtelenné tett. Még lel sem ocsúdott a világ a Hirosimáról kapott szörnyű hírből és három nap múlva, augusztus kilencedikén további merényletet követtek el az emberiesség, a legelemibb erkölcsi normák ellen: Japán déli részén, a Klu-siu szigeten levő 300 ezer lakosú Nagaszakiro dobták le az amerikaiak a következő atombombát. 70 ezer ember pusztult el itt néhány másodperc alatt és legalább ugyanannyi súlyosan megsebesült. A világ, és lőleg a még friss háborús sebeit gyógyitgató Európa döbbenten jött rá: a május 9-én meghirdetett béke még nem egyszer s mindenkorra kötött szerződés. Most Hirosimában és Nagaszakiban, holnap ki tudja, hol pusztulnak el ártatlan emberek. Figyeljünk oda Albert Einsteinnek, a nagy matematikusnak és fizikusnak, a békés célokra felszabadított atomenergia egyik teoretikusának 1946-ban kifejtett gondolataira: „Ha az emberiség túl akarja élni ezt a korszakot és magasabb színvonalat akor elérni, akkor meg kell tanulnia újfajta módon gondolkodni. Az atombomba létezése alapjaiban megváltoztatta a mai világ képét. . . Soha azelőtt nem volt lehetséges, hogy egy ország egy másik ország ellen háborút folytasson anélkül, hogy hadserege át ne lépje annak határait. Ma, a rakéták és atombombák idején egyetlen város sem érezheti magát biztonságban a Földünkön, hiszen elérheti ilyen pusztító támadás ... A puskagolyók az embereket, az atombombák a városokat ölik meg. És ettől nem véd meg sem a fegyverkezés, sem a tudomány, sem az, ha a töld alá bújunk. Védelmünket csakis a törvények és a rendezett viszonyok biztosíthatják. Valamennyi ország külpolitikáját ezentúl csakis abból a szempontból értékelhetjük, vajon ez a politika а /од és a rend világához vezet-e bennünket, vagy visszavet az anarchia és a halál karmaiba? .. ■" Ma, amikor már nemcsak az atombomba, de a még sokszorosan pusztitóbb erejű hidrogénbomba is a nagyhataimak rendelkezésére áll, az emberiség állandó háborús hisztériában élhetne. Hogy ez nem Így van, azt elsősorban az építésre, az életre berendezkedő szocialista országok — élén a Szovjetunióval — rendkívüli béketörekvéseinek köszönhető. A világ nagyhatalmainak kiegyenlített ereje végül is a békés egymás mellett élést választja, és a fegyverek helyett a diplomácia hallatja a szavát. L. GALY OLGA l. ^?ZÓLJON '-fi HOZZÁ Húsügyben Hazánk tavaly a húsellátásban önálló lett. Mit jelent ez a háziasszonyok számára, akik a statisztika szerint átlagosan heti negyven órát töltenek háztartási munkákkal? A közellátás, figyelembe véve a háztartási munkák időbeli igényességét, új készítményekkel igyekszik könnyíteni a háziasszonyok gondján. A szárnyashús az aprólékkal és anélkül csomagolt szárnyas, sőt maga az aprólék, továbbra is a vevő rendelkezésére áll. Porciózott hús egyelőre csak Csehországban kapható. Az árcédulával ellátott csomagok különböző súlyban kerülnek forgalomba. Ennek az az előnye, hogy a vásárló kézbe foghatja az árut és kiválaszthatja a számára megfelelőt. Jövőre kerül piacra a „különleges“ csomagolt hús. Bifsztek, szeletelt rostélyos, marha- és borjúszelet stb. között válogathat majd a fogyasztó. A tervek szerint 1985-ig fokozatosan az összes húsfajta feldolgozásra kerül különböző félkész ételek formájában. A félkész húsáru választékát a RAJ feldolgozó üzem 20—50 fajta húsból állítja össze. Csehszlovákiában rendkívül keresett a félkész áru. Sajnos, még kevés helyen kapható. Meglepetésnek szánja a húsipar az ún. családi csomagolású félkész húst. Biztosan nagyon keresett lesz. 2. Ilyenek a tervek, de hogy mi a valóság, azt tudjuk. Viszont azt is jó lenne tudnunk, hogy az egyes árufajták vajon miért hiányoznak üzleteink pultjairól? Az üzletvezetők tájékozatlansága vagy üzemegységeink hiányos berendezése miatt? Annyi biztos, hogy sok még a teendő, mert más nehézségek is hátráltatják az áruellátást. Vannak üzleteink, ahol még nincs bevezetve a víz, kicsi a hűtőberendezés kapacitása, hiányzik a sonkaszeleteiő, gondot okoz a raktározás, a szellőztetés 3. Panaszlevél nyomában jutottam ki egy faluba, ahol a fogyasztóktól megtudtam, hogy hetente kétszer vásárolhatnak húst a mozgó húsboltban. A levél Írójának nem az volt a kifogása, hogy rossz minősége miatt fogyaszthatatian az áru, hanem az, hogy egy kiló szinhúshoz 5 dkg faggyút kapott. A saját pénzéért azt vesz, amit jóízűen el tud fogyasztani, mondta ő, ami kétségkívül igaz. Nem vette meg a húst, viszont felháborodását papírra vetette. Többen is bekapcsolódtak a vitába, s végül is leszögezték, hogy mindenfajta húst el lehet jóízűen is készíteni ... Valóban csak ez a megoldás? Vagy magasak az igények? A szabad idő, az otthon, a munkahelyen végzett munka és ismét csak az itthoni elfoglaltságok háromszögében múló hétköznapok alakították ki ezt az igényességet. Es alakítanák, fejlesztenék még tovább, ha több kezdeményező kedvvel, ízléses, vonzó választékban kínálná a húsipar az árut, a készítményeket. 4. Viszont az érem, illetve a pult másik oldala? ... Erről így vélekedik Garay Tibor a plesiveci (pelsőcl) hentesbolt vezetője. — Hetente kétszer kapok árut, ami javarészt marhahúsból áll. A fogyasztók pedig főként csak sertéskarajt és combot keresnek. Másfajta húst alig vásárolnak. Ezzel szemben a nagyraktárból, mint például ma is, 113 kiló előhúshoz kaptam 38 kiló színhúst. Így nem csoda, ha percek alatt el is fogyott. Az előhús pedig a hűtőbe került, a többi közé, ahol már 120 kiló lapocka és valamivel több kiló oldalas lóg. Lassan nem lesz elég a hűtő befogadóképessége. — Vajon miért nem kell a többi hús? — Mert kövér, mondják a fogyasztók. Ez tény. Pelsőc lakosságának nagy százaléka diétázik, körülbelül húsz százaléka baromfitenyésztő. A fogyasztók az egymástól nem nagy távolságra levő húsboltban vásárolnak. Mégsem kielégítő az ellátás, sőt, az említett üzletvezető megrendelési dossziéjában levő tömérdek reklamáló irat a bizonyítéka annak, milyen elégtelen az üzlet feltöltése. A friss szalámifélék között sok a fogyaszthatatian. Több rúd szalámi került vissza a rozüavai (rozsnyói) nagyraktárba. Ottjártamkor szemtanúja voltam annak, hogy a megkezdett szalámirúd széle rövid idő elteltével megzöldült. Es még valami: Az üzletben az említett új termékeknek nyoma sincs. Az üzletvezető nem is tud létezésükről. Miért? 5. A húsbolt az, ahol a vevő javaslata vagy nemtetszése heves vitát vált ki, és ahol emiatt talán a legtöbb nézeteltérésre kerül sor. Más szóval, a hentes a legtöbbet szidott elárusító. Pedig nemcsak ő tehet róla, hogy a kínálat nincs összhangban a kereslettel. De akkor mi a megoldás? Mikor vásárolhatunk sorban állás nélkül olyan húst, szalámit, amilyet szeretnénk? Kérjük olvasóinkat, írják meg tapasztalataikat, nézeteiket: mikor tart nyitva a hentesüzlet és megfelelő-e a nyitvatartási idő, milyenek a vásárlási lehetőségeik, és egyáltalán milyen érzéssel viszik haza az árut, amit kaptak. Megkapják-e azt a hentesárut, amelyet keresnek, frissek-e a szalámifélék, vásárolnának-e porciózott húst, félkész árut — ha lenne? Levelükre ne felejtsék el ráírni sorozatunk címét: Szóljon hoz
