Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-06-14 / 24. szám
NEM NAGY ÜGY? KEDVES FIATAL LÁNYI levelét először csak úgy átfutottam, s mégis, rögtön megéreztem, hogy miről van szó. Aztán újra elolvastam, figyelmesen, s már meg is fogalmazódott bennem, mit fogok válaszolni. Úgy gondolom, kettőnk között nincs nagy korküiönbség, néhány év, vagy csak néhány hónap lehet. És annyi még, hogy én a „másik" nemhez tartozom. Tehát most — nem tudom milyen sikerrel — mint fiatal a fiatalnak, fiú a lánynak — szeretnék tanácsot adni. Amit mi, fiatalok, elgondolunk, gyakran nem úgy valósul meg az eletben, ahogy azt vártuk volna. Ez azért van, mert az élet sokkal bonyolultabb, összetettebb, mint azt tizenéves fejjel gondoljuk. Közbejöhetnek kellemes, de gyakrabban kellemetlen események, amelyekkel nem számolunk, és az úgy van: ha a karórámban elromlik egy parányi műszer, megáll az egész óraszerkezet... Vagyis elég egy téves lépés, és mindez súlyos következményeket vonhat maga után. De a fiataloknak, szerintem, optimistáknak keli lenniük. Egyetlen téves lépés miatt sem szabad búnak engedni a fejünket, nem szabad fölöslegesen keseregni a megtörténteken, hanem okulni kell abból, és ha lehet, helyrehozni a tévedést. Ehhez bátorság, okosság, határozottság és önfegyelem kell. És hiszem, hogy mindez megtalálható Csillában I „Egy fiatalember“ AZ EGYENJOGÚSÁGRÓL MÁSKÉPPEN A levél írója, a fiatal lány, kezdőként, tapasztalatlanul ment első munkahelyére. Elragadtatta magát, gondolván: önálló kereső, hivatása van, fiatal létére egyenrangú munkatársként dolgozhat. Csakhogy: Hiányzik Csillából a jó értelemben vett női büszkeségi Az a magatartás, méltóság, amely nem engedte volna ilyen kényes helyzetbe kerülni. A munkaközösség fogalmát az emberek másként határozzák meg. S főleg a gyakorlatban eltérő helyzetek alakulnak ki. De azt hiszem, ha az emberek megadják egymásnak a tiszteletet, egyetlen munkahelyen sem keletkezhetnek kellemetlen helyzetek, kényes ügyek. A tiszteletadás a jó munkaközösség alapjai A nők egyenjogúságáról már nem szükséges beszélni, — gondolnánk. Pedig még lenne mit hozzátenni az egyenjogúság értelmezéséhezi Mert nem helyénvaló, ha egy nő annyit iszik, hogy aztán nem tudja mikor és kivel hagyja el a büfét. S ha mégis megtörtént Csillával, azt tanácsolom, most már szorgalommal, igyekezettel, példás munkával bizonyítsa, hogy valóban csak egy téves lépésről volt szó, amit nem követnek újabbak. Kovács Lajosné, Тек. Luzany (Nagysallá) NEM MAGÁNÜGY! Ez az ügy nem magánügyi Nem tudok egyetérteni azzal, hogy csak magunkkal és családunkkal törődjünk. Az ilyen ember önző és sohasem tud másokat megérteni. Szerintem szükségszerű, hogy a munkatársak között a baráti kapcsolathoz hasonló munkatársi viszony alakuljon ki. Nehéz olyan emberek társaságában tölteni naponta nyolc órát, akiknek személyét kínosan viseljük el, s akinek sorsa bennünket távolról sem érdekel. De ez a baráti kapcsolat nem zárja ki, hogy a nők, férfiak között a kapcsolat alapja a kölcsönös tiszteletadás, a megbecsülés legyen ... Sajnos, még napjainkban is, egy ilyen modern korban, a nőt több előítélet sújtja ugyanazért a vétségért, mint a férfit. Nem csupán ennek a szemléletnek a helytelenségét akarom hangsúlyozni, hanem egyben azt is, hogy ez ellen csakis, mi, nők, harcolhatunk, A legegyszerűbben pedig úgy, ha megszüntetjük az előítéleteket kiváltó okokat I M. Katalin, Stúrovo (Párkány) Több olyan levél is érkezett szerkesztőségünkbe, amelyben kedves Olvasóink nemcsak Imre és Csilla esetéről írnak, hanem általában a munkahelyi kapcsolatokról, arról, hogy mik a jó munkatársi viszony feltételei, mitől jó, vagy rossz a munkahelyi légkör. Szeretnénk vitánkat ilyen értelemben kiszélesíteni, ezért várjuk további hozzászólásaikat. Címünk: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Praiská I. Ifjú szemmel. SAMEL JAN FELVÉTELE Tágas, falusi kertes ház, csirkékkel, libákkal az udvaron. A házigazda Móroez Elek napbarnított, fekete ember. Kemény tekintete egyenes jellemet, határozott magatartást árul el. Keze szorgos munkáról, becsületes helytállásról tanúskodik. Huszonöt évvel ezelőtt is ilyen volt. Hitt a jövőben, az eddiginél könnyebb, tartalmasabb életben. S most, amikor már ebben él, tisztelettel beszél a múltról, s bizakodással a jövőről. Huszonöt évvel ezelőtt, amikor nyolcadmagával nekilátott a közös gazdálkodásnak, nem hitte volna, hogy egy negyedszázad alatt ennyit változik a parasztember élete. Apja után, aki a nagygazdók földjein töltötte el életét, szorgos két kezén kívül mást nem örökölt. Gyermekkorában megtanulta a koránkelést, az egész napi, kétkezi nehéz munkát. Am, hiába dolgozott hajnaltól napnyugtáig, a mindennapi A NÖ KÉRDEZ !! az orvos válaszol A KULLANCS OKOZTA RAGÁLYOS BETEGSÉGRŐL Előfordult már, hogy lombosvagy cserjés erdőben járva testükön kullancsot találtak? Akkor talán nem is tudatosították, hogy ez a kullancs komoly, ragályos agyhártyagyulladást okozhat. Szerencsére nálunk a kullancsoknak csak 3—6 százaléka fertőzött a kullancs enkephalitis vírusa által. A kullancsok vérszopással átvihetik a vírust különböző rágcsálókra, rovarevőkre vagy szarvasokra, őzekre — a vadon élő állatokra, de a szabadban legelő háziállatokra és természetesen ilyen területeken tartózkodó emberekre is. Legnagyobb mértékben az erdőmunkások és mezőgazdasági dolgozók vannak veszélyeztetve, de olyan emberek is, akik pihenést és üdülést keresnek ilyen helyeken. Az ember a háziállatok nyers tejének ivásától is fertőződhet. Az ötvenes évek elején a rotftavai (rozsnyói) kullancs enkephalitis epidémiája több mint 600 embert fertőzött meg. Ez a fertőzés az egészségügyi dolgozóinkat és tudományos kutatóinkat áldozatkész munkára ösztönözte, amellyel új, értékes adatokat szereztek erről a betegségről. A betegség jellegzetesen 2 fázisban folyik le. Az első hasonlít az influenzára és hirtelen fejfájásokkal, általános roszszulléttel és fájdalmakkal, 38— 40° C lázzal jár. Néhány nap múlva következik a második fázis, a központi idegrendszer megtámadásával álmosság, tompultság, máskor nyugtalanság, álmatlanság, félrebeszélés, gyermekeknél görcsök, néha bénulások. Sokszor csak az első fázis nyilvánul meg, máskor viszont ezt a betegek nem veszik tudomásul és csak a kimondottan idegtünetekkel jönnek az orvoshoz. A betegség lefolyására az első fázisban és a két fázis között, hatással van az életmód. A fokozott testi megerőltetés, a napszúrás súlyosbítja a betegség lefolyását. Még ha a betegség gyakran könnyű lefolyású is és a halálozás száma nagyon alacsony
