Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-06-14 / 24. szám

Csalódik életének első példaképeiben, a szüleiben, s ez mély nyomot hagy a tudatában. Menekül otthonról — ha van hová menekülnie. A család fojtogató légköre még a normális idegzetű gyermeknél is idegrendszeri zavarokat okoz, hát még az olyannál, aki a szülők, nagyszülők alkoholizmusa révén gyengébb idegrendszert örökölt.

— Mi történik olyankor, ha a gyermek már nem tudja elviselni a túlterhelést?

— öngyilkosságot követ el, vagy legalábbis megkísérli. De ez ritkán fordul elő. Annál gyakoribbak az idegrendszeri zavarok és betegségek. Ilyenek például a dadogás, a fokozott mozgásigény, a gyermek állandó nyugtalansága és belső feszültsége, amely a testrészek (esetleg az arcizmok) különös rángásaiban nyilvánul meg. Erkölcsi hibák is felléphetnek a családdal, a környezettel való meghasonlás során, mint pl. a rombolás vágya. A társaival szemben megnyilvánuló rosszindulat, az állatok kínzásában lelt öröm vagy a szexuális elferdülés.

1. Az étterem, hófehér függönyökkel és abroszokkal

2. Igen népszerű az új üdítőital-automata

3. Lohinya János, a koloni hnb elnöke

4. A cukrászda is szebb és tágasabb lett

2

I

2'

i/i

О

ас

О

ш

LU

p»

LU

>

_I

LU

u.

>

ас

cn

<

>

о

CL

2

— Sok kis betegem van, súlyosabb és könnyebb esetek. Nem ritkán gyógyintézeti kezelésre szorulnak.

A gyermekkorban szerzett neurotikus zavarok, betegségek, s a jellem elferdülése egy életre szólhat, óriási tehát a szülők felelőssége utódaik sorsáért, és egészségi állapotáért. A neurózis megelőzésének, vagy gyógyításának leghatékonyabb eszköze a bizalomtól és szeretettől áthatott légkör. Ennek a légkörnek pedig a legősibb és legmélyebb forrása a család. Ezért olyan fontos

a család épségének óvása.

Arra, hogy ez miként történik a gyakorlatban, egy Nitra-környéki falut, Koliftanyt (Kolont) választottam példának. A falunak 1540 lakosa van és jelenleg három nyilvántartott alkoholista családja. Munkahely szempontjából általában két táborba sorolható a felnőtt lakosság. Egy részük a helyi állami gazdaságban dolgozik, a másik rész Nitrára jár be dolgozni. Az iszákosok és notorikus alkoholisták a bejárók közül kerülnek ki. Ezt a jelenséget már másutt is tapasztaltam, s nem nehéz rájönni az okára, Az utazás, a vasútnál és autóbuszmegállóknál való várakozás könnyen kísértésbe viszi az embert, hogy reggel egy kis lélekmelegítót, hazatérőben pedig gondűzőt vegyen magának.

— Ön, mint a falu vezetője, hogyan szerez tudomást az alkoholizmus szélsőséges eseteiről, vagy a családokban lejátszódó tragédiákról? — kérdeztem Lohinya Jánostól, a hnb elnökétől.

— A családtagok, a feleség vagy a gyerekek szokták bejelenteni. Sokszor éjszaka futnak hozzám, a lakásomra.

— Mi ilyenkor a teendő?

— Azonal felhívom a közbiztonsági szerveket, és az ő segítségükkel beszállítjuk az illetőt, a járási kijózanító állomásra. Ha az eset megismétlődik, behívatjuk a polgári ügyek bizottsága elé, elbeszélgetünk vele, megpróbáljuk meggyőzni és aláíratunk vele egy nyilatkozatot, hogy abbahagyja az ivást és nem bántalmazza a családját.

— És ha ez sem segít?

— Akkor pénzbüntetést szabunk ki, és azonnal jelentjük az ügyet Nitrára, a jnb szociális ügyosztályának. Ez elvonókúrával szokott végződni.

1971 óta tíz esetben intézkedtünk, s nagyrészt eredményesen. Vannak olyanok, akik többé nem térnek vissza az italhoz, vannak visszaeső alkoholisták is. Körzeti orvosunk, dr. Jedliékáné az idén már két előadást tartott az iskolások és a felnőtt lakosság számára az alkoholizmus ártalmairól.

Ezt a kis interjút feleletnek szántam azoknak az olvasóknak, akik kétségbeesésükben hozzánk fordultak segítségért, mert nem tudták, mi a teendő, ha a családban, valamelyik családtag révén felütötte fejét az alkoholizmus. Tehát a leggyorsabb és legközvetlenebb segítséget a helyi nemzeti bizottságon keressék, ugyanis a hnb elnökének jogában áll azonnali kijózanításra küldeni az ittas állapotban levőt, s később, ha notorikus alkoholistának bizonyul, elvonókúrára javasolni. A megelőző munka és a gyógyítás eredményessége sokban a nemzeti bizottságok elnökének, s a polgári ügyek bizottsága becsületességétől és felelősségtudatától, valamint a gyógykezelési alaposságtól függ.

Riportom következő részében egy detoxikáló állomásra vezetem el olvasóinkat, hogy megtudjuk, mi történik azokkal, akiken már csak az elvonókúra segíthet, és hogy mikor segíthet az elvonókúra.

MIKOLA ANIKÓ

a helyi nőszervezet rendezte, talán múzeumba is beillő kiállítását, az az érzése támad, hogy a múlttal találkozott. Lice község régen a fazekasmesterek faluja volt, ezt tükrözi ez a kiállítás is, amely a híd szerepét szeretné betölteni a jelen és a múlt között. Férfiak keze munkája az anyagedény, fáradtságos, de gyönyörű munkáról tanúskodó karcsú nyakú korsó, váza és szinte már évszázados tálak, tányérok. A kiállítás bizonyitéka annak, hogy az asszonyok gyönyörű szőtt és fonott textíliákkal a szövéstechnika mesterei voltak. Ezekről győződhetett meg a kiállítás minden látogatója.

KOSA GABRIELLA, Opatovsky Sokolec-i (apácaszakáliasi) olvasónk leveléből egy sikeres tanfolyamról értesültünk, mely szerint a calovói (nagymegyeri)

Sertéshizlaló n. v. üzemi nőszervezete hathetes varrótanfolyamot szervezett mind saját, mind pedig a helybeli üzemek dolgozó asszonyai számára. A tanfolyam sikere Pongrácz Ilonának, az üzemi szervezet elnökének köszönhető.

Két hír Strekovból (Kürtről). SKANDA JANOSNÉ tollából erednek a község SZISZ szervezetére vonatkozó elismerő szavak. A fiatalok arra törekednek, hogy a falu lakosságát, mind legutóbb is, színművek előadásával szórakoztassák. Ezenkívül beszámol a rokkantak és nyugdíjasok számára rendezett sikeres estéről, melynek meleg hangulatát Szabó András, a helybeli KI iskola igazgatója és az iskola tanulói biztosították.

Export-nagyban. — Ezt a címet adta tudósításának PUHA VALÉRIA Blatná na Ostrove-i (sárosfai) olvasónk. A következőket Írja: „A SLOVLIK n. v. Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) konzervgyár egy kéréssel fordult a sárosfai nőszervezet tagjaihoz, miszerint rövid időn belül nagy mennyiségű pástétomot exportálnak és az idő rövidsége miatt hálásak lennének, ha számíthatnának a község asszonyaira. Jól számítottak. A szervezet tagjai két délután alatt ötvenezer doboz pástétomot készítettek. A segítségért és szabad idejük feláldozásáért az asszonyok dicséretben részesültek."

„Nyolcvankét tagja van a Maié Trakany-i (kistárkányi) nőszervezetnek. Elnöke Váradi Zoltánné. A szervezet tagjai az idén már 180 brigádórát dolgoztak le a faluszépítésben. Bált is rendeztek már több alkalommal. A szervezet legközelebbi terve: kapcsolatba kerülni a baráti országok nőszervezeteivel és kölcsönös kirándulásokon találkozni velük." FULEP ANNA olvasónk leveléből.

LEVELEK

A Cierna nad Tisou-i (tiszacsernői) ingyenes véradásról kaptunk hirt DOBÓ GABORNÉTOL, a Vöröskereszt kistárkányi szervezetének elnökétől. A véradóállomás klubjában a várt 80 személy helyett 105 jelent meg. Különösen Maié és Vel'ké Trakanyból (Kis- és Nagytárkányból), valamint Backa-ról (Bácskáról) érkeztek sokan.

IVAN SÁNDOR kosicei (kassai) olvasónk írja: „A Debrád'-i (Debrőd) hnb tanácsa az utóbbi két évben a tagok százszázalékos részvételével intézte feladatait. A tanács minden tagja tevékenyen részt vesz a falu gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi életében. Megmutatkozik ez a Nemzeti Front választási tervébe foglalt feladatok végrehajtásánál is. Az efsz támogatásával új víztartályt építettek, portalanitották a bekötő utat. 1975-re tervezik annak az épületnek a befejezését, amelyen a kultúrház és a hnb irodái kapnak helyet. Terven felül még parkosították a hnb előtti térséget, bővitették a Jednota fogyasztási szövetkezet elárusitóhelyiségét, elvégezték a falu utcáinak portalanítását és dolgoztak egyéb, apróbb munkálatokon is. Ezekből a munkákból a falu asszonyai példásan kivették részüket.