Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-05-24 / 21. szám

címet. Vannak olyan brigádok is, amelyek magasan túlszárnyalták az előbb említett átlagot, mint pl. a Ho Hti Thanh, amelynek tagjai 9,9 tonna rizst arattak egy hektár­ról Sorolhatnánk a vietnami nem­zetgazdaság egyik ágazatát a má­sik után, mindegyiket az a közös vonás jellemzi, hogy a nők egyre nagyobb számban és egyre maga­sabb képesítéssel vesznek részt bennük. Ennek a háború által oly sokat próbált és sanyargatott országnak eddigi eredményei nagyrészt a nők dolgos kezének, elszántságá­nak és felelősségtudatának kö­szönhetők. A Vietnami Nőszövetség most új célokat tűzött maga elé: A szo­cialista termelési viszonyok kiala­kítását, a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak érvé­nyesítését, valamint a kultúra és az ideológia terén végzett munka elmélyítését. A vietnami társadalom nagy súlyt helyez a jövő nemzedék fel­nevelése érdekében a család egy­ségének megszilárdítására. Ezt igazolják a Vietnami Munkáspárt elnökének, Le Duan-nak a kong­resszuson elhangzott szavai is: „Sokat várunk a nőktől, de leg­főképpen azt, hogy jól neveljék gyermekeiket. A család boldogsá­gától függ egész nemzetünk bol­dogsága. Ezért pártunk és kormá­nyunk olyan feltételeket igyekszik teremteni, amelyek az eddigiek­nél jobbak lesznek a család szem­pontjából. A házasságnak a mi társadalmunkban mindkét fél tel­jes egyenjogúságán kell alapulnia. Ez annyit jelent, hogy a férfinak is kötelessége segíteni a háztar­tásban éppúgy, mint a gyermek­­nevelésben. Ne felejtsük el az ősi és bölcs közmondást: Az egymást szerető házastársak még a tenger vizét is képesek kimerni. A mo­soly a családban, a jó szó, a gyen­gédség nagy hatással van a gyer­mek érzelmi életére és későbbi sorsára. A múltban sok gyerme­ket, sok kedves hozzátartozót si­rattak el a vietnami anyák. Tár­sadalmunk most egészséges és boldog gyermekeket akar felne­velni. Országunk erejét a nők jelentik. Győzelmünk csak akkor lesz biztos, ha ők is részt vesznek benne. Társadalmunk csak akkor lesz szabad, ha a nők is teljes mértékben szabadok lesznek.“ A SZLOVÁK NEMZETI FELEKELÉS NYOMÁBAN Fegyverrel — kenyérrel Vetélkedőnk következő kérdése: Ruzomberoknak gazdag forra­dalmi múltja és hagyományai vannak. Milyen folyóirat jelent itt meg az első Csehszlovák Köztár­saság kikiáltása idején? A helyes választ írják egy leve­lezőlapra és ragasszák mellé az itt mellékelt, tizenkét cikkelyre osztott, CEDOK jelzéssel ellátott kört is. A levelezőlapon tüntes­sék fel nevüket, pontos lakhelyü­ket és tíz napon belül küldjék be szerkesztőségünk címére: Bra­tislava 801 00, Prazská 5. A helyes válaszokat kőrútunk végén kisorsoljuk és a szerencsé­sek jutalomüdülést, tárgyi aján­dékot nyernek. OtdoH ÖRÖMÜNKET MEGOSZTANI.. Képek villannak elém, három össze­hajoló lányfej a zenei tételek közötti szünetben, amint véleményt mondanak az elhangzott mű előadásáról... fiata­lok a hangversenyteremben, komolyak, fegyelmezettek, átéléssel hallgatják a klasszikusokat és a moderneket.., és fiatalok a hangversenydobogón, elő­adók, zongora-, hegedűszólisták, éneke­sek, karmesterek. Interpretáló és alkotó ifjú tehetségek ... küszködök, keményen dolgozók, öntudatosak és szerények, a zene elkötelezettjei, a tiszta öröm hordozói és átadói... Tanítók Bratislavában, az óvárosban a kon­zervatórium mellett elhaladva, szinte minden járókelő felfigyel arra a hang­zavarra, ami onnan kiszűrődik. A zene­iskola növendékei gyakorolnak hege­dűn, brácsán, zongorán és más hang­szereken . .. Dr. Novácek elvtárs, a konzervató­rium igazgatója tájékoztat arról, hogy működésük milyen sok irányú, de az elsődleges cél természetesen a művé­szeti és a zenepedagógiai képzés. Ab­­szolvenseik továbbtanulhatnak a zene­­művészeti főiskolán vagy a Komensky Egyetem zenetudományi szakán. Azok a növendékek viszont, akik 6 évig tanul­nak a konzervatóriumban, jogosítványt kapnak arra, hogy zenei népiskolákban, művelődési otthonokban tanítsanak ze­nét vagy korrepetitorként működjenek színházakban. A négyszáz tanulóval 80 belső és számtalan külső tanár foglalkozik, hi­szen egy-egy osztályban aránylag kevés a tanuló, a szakosztályban pedig egyé­nileg foglalkoznak mindenkivel, A konzervatórium szerteágazó mun­káját ecsetelve, Novácek igazgató elv­társ megemlítette, hogy művészeti és zenepedagógiai brigádokat szerveznek, ezek Szlovákia-szerte működnek. Tan­folyamokat is rendeznek, végzett növen­dékeiket anyaggal, szaktanáccsal lát­ják el. A konzervatórium fő célja, hogy mi­nél több zenei szakembert képezzen, akik továbbadják tudásukat. Elismerően szólt a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), a komárnói (komá­romi) és a Nővé Zámky-i (érsekújvári) zeneiskolákból és arról a környékről jött tanulókról, ami szakmai felkészültségü­ket, szorgalmukat illeti. Alzbeta Elanovát nem egyszerű arra rábírni, hogy önmagáról beszéljen. Minduntalan a növendékeire, a „gyere­keire" tereli a szót. Róluk annál na­gyobb örömmel és szeretettel beszél. Természetesnek veszi, hogy egy csalá­dot alkotnak, és büszke arra, hogy már az egykori tanítványok gyerekeit, sőt az unokákat is ő tanítja. Versenyekre ké-2 szíti fel a növendékeit, publikál, kottá­kat ad lei egy munkatársával, de mindenekelőtt vérbeli zenepedagógus. — Jó osztályom van. Ismerem őket, hiszen 15 éves koruktól 21—22 éves korukig foglalkozom velük. Sokszor ma­gánügyeiket, problémáikat is elmond­ják. Régi abszolvenseim is vissza-vissza­­térnek. Egyéneiig foglalkozom minden­kivel. Olyan légkört kell teremteni, hogy bízzanak bennem. A zene nemcsak az érzelmi életet befolyásolja, de szellemi­leg is érteni kell. Nem lehet viszont egész mereven ragaszkodni a zene tör­vényeihez. Ezért kell a bizalom és a jó kapcsolat a tanár és a tanítvány között. és tanítványok 3 A konzervatórium másik részlegén, a Convent utca egyik régi házában vagyunk, Elanová tanárnő osztályában. Padok helyett két hatalmas zongora foglalja el a helyiség közepét. A fal mellett sorakozó néhány széken ülve fi­gyelik a növendékek egyik társuk, a ne­gyedéves Mária Horcárová játékát, De­bussyt játszik. Azután a levicei (lévai) Kamilla ' Suhajová ül a zongora mellé. Játéka közben a tanárnő int: — Ismé­telje meg ezt a frázist, majd újból és újból. — Mi a hiba? — kérdezi Elanová. Az ötödikes nitrai Marian Varynsky bí-1. Sok gyakorlás, kömény munka, de tiszta öröm — a zongoránál Marian Varynsky 2. Dr. L. Novácek, a kon­zervatórium igazgatója 3. Dübörgő futamok, ára­dó dallamok -- Alzbeta Elanová figyelmét egy hibás hang sem kerüli el 4. — Mindig az volt a vá­gyam, hogy zenét tanít­hassak — Baiusková Klárát már várják az új­vári zeneiskolában. I. GROSSMANN FELVÉTELEI ról: — A tempóval, ritmussal van baj. Előkerült a metronóm, a szabályos üte­mezés segít beindítani a tempót. Az elsős Gaól Tamás már több ver­senyen nyert díjat. Előnyös helyzete van azért, mert ő bratislavai és így otthon gyakorolhat. — Naponta mennyit, Ta­más? — Rendszeresen 6 órát zongorá­zol Bach, Bartók, Chopin, Gershwin, Prokofjev, Rahmaninov a kedvencei. Baiusková Klári már végzős. — Na­gyon sokat köszönhetek. Elanová tanár­nőnek. Előző tanítómnak, Hallovának is hálás vagyok, aki felkészített. Kicsi ko­romtól az volt a vágyam, hogy zenét taníthassak, — Nemsokára visszamegy a szülővárosába, Újvárba, ahol a zene­iskolában már vórjá a hely. Az osztályfőnök fáradhatatlan, a fi­gyelmét nem kerüli el semmi. A kötele­ző koncertekre és a versenyekre is fel­készíti a tanítványait. Az idei év különö­sen igényes, hiszen a cseh zene nemzet­közi éve van. Jelenleg Smetana-verseny­­re készülnek. A jó szereplés ösztönzi a diákot és dicséri a tanárt. Persze sokat kell gyakorolni. Be vannak ugyan osztva a gyakorlóórák is, de ez a szorgalma­sabbaknak nem elég. — Az én gyermekeim, ha látnak egy üres zongorát, máris lecsapnak rá. Az internátusbán ugyanis, ahol a legtöbbje lakik, nincs módjuk gyakorolni. Beethoven B-dúr szonátája hangzik, a zongoránál Jozef Malik, 5-es növen­dék ül. Több verseny nyertese. Szinte beleolvad a zenébe. A főiskolára készül, azután pedig koncertezni szeretne. — A zene a legszebb az életben Minél jobban beleélem magam, annál inkább érzem, hogy még többet kell gyakorolnom, mindig valami újat felfe­dezni. Beethoven a kedvencem. ... Képek villannak elém... fiatalok a hangversenyteremben komolyak, fe­gyelmezettek ... fiatalok a hangverseny­dobogón .., előadók, interpretáló és alkotó ifjú tehetségek, keményen dol­gozók a zene elkötelezettjei... a tiszta öröm hordozói és átadói... BERTHANÉ S. ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents