Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-05-17 / 20. szám

KEPES KRÓNIKA Bohuslav Chnoupek külügyminisz­ter meghívására néhány napos hivatalos baráti látogatást tett hanzánkban dr. Ahmed Karnál Husszain, Banglades külügymi­nisztere és kísérete. A két minisz­ter a megbeszélések során fog­lalkozott országaink kapcsolatai­nak jelenlegi helyzetével és fej­lődésének távlataival, és eszme­cserét folytatott a mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdésekről. A „Generál Svoboda" nevet kapta az a személyszállító-hajó, melyet a komáméi (komáromi) hajógyárban készítenek. A 400 utast és 81 tagú személyzetet befogadó hajó Leningrad és Asztrahan között fog közlekedni. A 136 méter hosszú, 16,8 méter széles és 16,1 méter magas hajó 26 kilo­méteres óránkénti sebességet ér majd el. Egy- és háromszemélyes fülkék, kilátóterem, zeneszalón, olvasóterem, étterem, mozi, szolgáltatási helyiségek és napozó talál­ható benne. A komáromiak kilenc ilyen hajó gyártására kötöttek szerződést a Szov­jetunióval. Jozef Lenárt, a CSKP KB El­nökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Miroslav Hrui­­kovicnak a CSKP KB Elnöksé­ge póttagjának, az SZLKP KB titkárának és Ján Janiknak az SZLKP KB titkárának kíséreté­ben megtekintette a „Flóra 74" virágkiállítást. Z D oú '< H z ш 2 2 О A podbrezovai Sverma Vasgyár műszaki dolgo­zói is bekapcsolódtak a „százezresek" mozgal­mába. Felajánlásaikkal nagyban hozzájárultak a gyár dolgozói több mint 60 millió értékű vállalásainak teljesíté­séhez. Képünkön a 23 éves Marta Mitterpa­­chová mesternőt láthat­juk; vezetésével cso­portjának munkaterme­lékenysége az utóbbi hónapokban 265 szá­zalékkal emelkedett. Gejza Slapkának, az SZLKP KB Elnöksége tagjának a városi párt­­bizottság vezető titkárának részvételével helyezték üzembe Bratisla­­vában a Vajnory úton a Mototechna autószervizét, ahol május 15-én megkezdik a gépkocsik árusítását. A jövő évtől kezdődően ebben a szervizben végzik a Fiat gépkocsik garanciális javítását is. Körülbelül egy hónappal ezelőtt a portugál kormányfő, Marcello Caetano kijelentette, hogy a lisszaboni rezsim szilárdabb, mint valaha is volt. Ezt a kijelentést nem a humorérzék és nem az önirónia sugallta, ezeknek a tulaj­donságoknak a katonai rezsim mindig is híjával volt — hanem a végső erő­feszítés póza. Akkor már mindenki előtt világos volt, hogy Salazaro örökösei csakhamar elveszítik a hadsereg támo­gatását, s a hatalom más kezekbe kerül. A fasiszta diktatúra, 48 évi fennállás után már csak a fegyveres erőkre tá­maszkodhatott: a rendőrségre, a nem­zeti gárdára és a hadseregre. A húsz éve folyó gyarmati háború azonban a hadsereg hűségét is megingatta. Ezrekre rúg azoknak a fiatal portugáloknak a száma, akik emigráltak, hogy kitérjenek a gyarmatokon teljesítendő katonai szolgálat, vagy a terror véres, középkori kínzókamrái elől. A nyugtalanság első jelei már tavaly nyáron felszínre törtek, magában a hadseregben is. Az alacso­nyabb rangú tisztek, az ország ellen­állási mozgalmának hatására radikáli­zálódtak. A végső, döntő lépést pedig Portugál Guinea (ma Guinea-Bissau) volt katonai kormányzójának Antonio Spinolának könyve jelentette, amely ez év februárjában jelent meg „Portugália és a jövő" címen. A könyv szerzője a gyarmati háború azonnali befejezését és a kérdések politikai eszközökkel való rendezését sürgeti. A kormány azzal válaszolt minderre, hogy mind Spinolát, mind (közvetlen felettesét) F. Gomes da Costa generálist visszahívta funkció­jából. Két nappal később, Calda Rain­­kában fellázadt az ötödik gyalogezred egy része és elindult Lisszabon felé. A főváros kapui előtt a nemzeti repub­likánus gárda egységei azonban meg­állították a lázadókat. Mintegy kétszáz tisztet, számtalan közkatonát és civil lakost letartóztattak, és brutális módon megkínoztak. Az ellenállást azonban nem tudták letörni, egyre erősödött, egyre nagyobb tömegeket vont maga köré mind a katonaság, mind a civil lakosság köréből. Ilyen előzmények után érkezett el a döntő pillanat: 1974. április 24-e. Alig másfél órával éjfél után a Radio Clubé Portuguese adó középhullámán fel­hangzott a megbeszélt dallam. S az a főhadnagy, akinek ez a jelzés szólt, a fővárostól 124 km-re fekvő Grandola városában ült készüléke előtt. Tíz perc­cel később egy tankosztag indult Lissza­bon ellen, 36 órával később pedig Euró­pa politikai színpadáról eltűnt egy csak­nem félévszázados fasiszta diktatúra. De vajon mi lesz tovább Portugáliá­val, ezzel a legyengült, elszegényedett országgal, amelyet kimerített a gyarmati háború, amelynek nemzetgazdasága már évek óta stagnál, ahol az állam költségvetése roskadozott a katonai kiadások terhe alatt? Mi lesz ezzel az országgal, amelynek az utóbbi években kétmillió lakosa keresett munkát és sza­badságot a határokon kívül? A fegyve­res erők parancsnokai, Spinola generá­lissal az élen, demokráciát ígérnek a népnek. Konkrét intézkedésekre is sor került már. A tanács feloszlatta a por­tugál titkosrendőrséget és a politikai rendőrséget, a rémuralom eszközeit, s a volt kormánypártot is. Elfogatóparan­csot adott ki 1300 rendőrségi ügynök és hírszerző ellen. Az afrikai gyarmatok kormányzóit megfosztotta tisztségüktől, Elbocsátott 24 generálist és magas rangú katonatisztet, az előző rendszer megrögzött híveit. Megnyitotta a Calia erőd kapuit, és szabadon bocsátotta az ott fogva tartott politikai foglyokat. Amnesztiát hirdetett az emigránsoknak. Visszatért Franciaországból a Portugál Kommunista Párt főtitkára, Alvaro Cun­­hal, és a Szocialista Párt főtitkára, dr. Mario Suarez. Értekezletek zajlanak, amelyeken már formálódik az ideiglenes kormány összetétele. Létrejönnek az első nemzetközi kapcsolatok is. A gyarmato­kon is mozgásba jött minden. Szabadon bocsájtották a nemzeti felszabadító harc bebörtönzötteit. Még sok probléma bukkan felszínre, míg a nézeteket tisztázzák, főként a gyarmatokkal és a rendszer jellegével kapcsolatban. Egy tény, a fasiszta dik­tatúra hatalmát megdöntötték, és a bal­oldali erők szervezkednek a portugál nép biztatóbb jövője érdekében. Címlapunkon A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Haraszti-Mészáros Erzsébet — Főszerkesztőhelyettes: Jandáné He­gedűs Magda — Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina — Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB Zivena kiadóvállalata, Huszár Tibor felvétele Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 801 00 Bratislava, Praíská 5 — Telefon: főszerkesztő: 468-21, szerkesztőség: 475-00 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy a kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,40 korona — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli Szolgálata — PNS, Üstredná expedícia tlace. Bratislava, Gottwaldovo nám. 48,/VII. intézi el — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Elő­fizetési díj egyéni: évi 180,— Ft. közületi: 220,— Ft. Csekkszámlaszám: MNB. 215-96162 — A SÜTI 6/28 engedélyével.

Next

/
Thumbnails
Contents