Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-01-01 / 1. szám

FIGYELEM! J Kedves Olvasóink! Múlt számunkban jeleztük, hogy azok, akik részt vesznek • a Testvéri egységben címmel meghirdetett Olvasóink Olim­piájában, és az összes szocia­lista országra vonatkozó kérdés­­csoportra helyes választ külde­nek be, sorsolás útján értékes külföldi utat — köztük bolgár tengerparti és balatoni üdülést — nyerhetnek. Akik csak egy­­egy országra vonatkozó, három kérdésből álló kérdéscsoportra adnak helyes feleletet, népmű­vészeti és kerámiatárgyakat, le­mezeket és más értékes aján­dékokat nyerhetnek. YARAT IDÉZVE. . Látogatás ci berlini Makarenko Gyermekotthonban Az első kérdéscsoport a Szovjetunióra vonatkozik. 1. Mikor építették a Lenin* mauzóleumot? 2. A nőknek csupán hány százaléka háztartásbeli az Észt Szocialista Szov­jet Köztársaságban? 3. Hogy hívják A szibériai nő című film női fősze­replőjét? Az ember a gyermekekkel, az élet ifjú hajtásaival általában a tavasz gondolatát társítja. Mivel azonban én a legérettebb nyárban — augusztusban jártam Berlinben, most erősen be kell hunynom a szemem, hogy ne lássam az ágai­kat fázósan egymáshoz dörgölő kopasz fákat, az álmos eget... Igen, így lassan sikerül a varázs­lat. . . ismét ott járok a dús lom­boktól zúgó hatalmas parkban, az ápolt, üde pázsiton, a hibátlanul kék, szikrázó égbura alatt. A Német Demokratikus Köztár­saság fővárosa, Berlin Magisztró-A kérdésekre a helyes választ egy levelezőlapon, 14 napon belül kell beküldeni szerkesztő­ségünkbe (Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Prazská 5). A pontos címmel, névvel ellátott levelezőlapon a három olimpiai kariko egyikét „Sz" jelzéssel lássák el. Sikeres versenyzést kívánunk! Tavasztól őszig lehetőleg a friss levegőn helyezik el 'a járni tanuló kicsinyeket A gyerekek gondos és rendszeres orvosi ellenőrzés alatt vannak tusának königsheidei A. .Sz. Maka­renko Gyermekotthonában járunk, amely 12 hektárnyi területével, 600 férőhelyével a legnagyobb az or­szágban. Ebben a nyári, szünidei időszakban sem a vezetők, sem a gyerekek nincsenek jelen teljes lét­számban. Akik rendelkezésünkre állnak: RUDOLF KUNT2SCH elv­­tár,, a gyermekotthonok magisztrá­tusának fő előadója. URSULA FRICKE elvtársnő, ifjúsági felelős, aki már 15 éve dolgozik az otthon­ban és GERNOT BECKER, a IV. számú részleg vezető pedagógusa. Beszélgetésünk előbb az iroda­házban, fehér asztalnál folyik: ha­gyományos német szokás szerint kávéval és kaláccsal kínálnak. Közben, mintegy a kalács morzsái­val együtt hullanak a szavak: álta­lában 580 gyerek a létszám, ebből jelenleg 120 a 0—3 évesek, 400— 430 az elsőstől tizedik osztályos gyermekek és 20—40 a szaktanu­lók száma. A gyerekek a nagy, valóságos városrésznyi kiterjedésű parkosított területen nyolc épület­ben laknak. Hány főnyi és milyen képesítésű személyzettel győzik a sokrétű, fe­lelősségteljes munkát? — Hogy áttekinthetőbb legyen a fejlődésünk is — mondta Kuntzsch elvtárs —, elmondanám, hogy a második világháború végén az egyik berlini iskolában 400 el­árvult gyereket gyűjtöttünk össze. Égetően sürgős volt gondoskodni róluk, ezért Nagy-Berlin Magisztrá­tusa a jelszóval: „Az ifjúság a szí­vünk és reményünk" — elhatározta a gyermekotthon létesítését. Erre a célra 10 millió márkát irányoztak

Next

/
Thumbnails
Contents