Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-03-15 / 11. szám
lakást. A hálószobába heverőket vesznek, az ebédlőt szeretnék nagyon szépen és célszerűen berendezni, keresgélnek a hazai és külföldi képeslapok lakberendezési tanácsai között, rajzolgatnak, tervezgetnek, hogy szobájuk ízléses és egyéni legyen. Ilonkának egy modern varrógépre is fáj a foga, akárcsak Sándornak magnóra — de az ilyen «•luxuscikkeket« csak akkor vásárolhatják meg, ha a leglényegesebb már együtt van.“ Farkas Rózsa, Háj (Áj) „Bognárné szerintem magukhoz vehetné nyugdíjas édesanyját, aki minden reggel előkészítené Matyit az iskolába. Ildikóval meg napközben foglalkozna. Természetesen segítene a háztartásban is és meleg étel várná haza a családot. Az új lakásban először a régi bútorokat használják, és ha együtt van a bútorra való pénz, illetve elintézték a kölcsönt, akkor vásároljanak újat, modernet, kedvükre valót. A szőnyeg megvételével még várhatnak. Jó szolgálatot tesz a nagymama által szőtt háziszőnyeg is.“ Fürjes Lászlóné, Rim. Sobota (Rimaszombat) „Bár a nagyszülőknek nagyon rossz lesz, há a fiatalok elköltöznek, bele kell törődniük, hiszen ez az élet rendje. Nagymamának nagyon fog hiányozni a pöttöm kis Ildikó, de. belátja, hogy ő már nem képes kellő gondot fordítani a kisunokára, jobb lesz neki, a gyerekek között, az óvodában, az értelmi fejlődésére is nagyobb hatással lesz az óvoda. A másik nagymami is szívesen gondoskodna Ildiről, de Ica mégis az óvoda mellett dönt. Annak ellenére rábeszélik, hogy költözzön hozzájuk, legyen a segítségükre. És nagymami szívesen veszi a hívó szót, mert a legboldogabb gyermekei körében. Icu és Sándor esténként lázasan tervezgetnek. A,ház felépítése is nagy gond. volt, de a berendezése sem kisebb. Néhány szép bútordarabjuk már van, de az elvész egy nagy házban. Először a konyhabútort és a villanygépeket tervezik megvenni, mert ameddig együtt laktak a szülőkkel, ezokét használták. Majd azután kerülhet sor a többire — gyermekszobára, ebédlőre. Sándor nagyon örülne, ha kis műhelyét mielőbb felszerelhetné, úgy mint édesapja, hogy kedvére barkácsolhasson. De ameddig nem telik rá, addig hazajár majd egyet s mást elkészíteni és egyúttal meglátogatja a szüleit is.“ Kovács Irén, Tekovské Luzany (Nagysalló) Azt ajánlanám Bognáréknak, hogy adják óvodába a kislányt, mivel ott többet tanul a gyerek és már kicsi korban megszokja a közösségi élet szabályait. Ha azonban magukhoz veszik Ica édesanyját — több embernek több kell — az is előfordulhat, hogy a nagymama megbetegszik — és ez a fiataloknak több gondot jelent. Az új lakásban a napos szobát rendezzék be a gyerekeknek, egyelőre még együtt lakhat Matyi és Ildikó. A nagy konyhába vegyenek meg minden háztartási villanygépet, nem hiányozhat a ROBOT sem. Az egyik helyiséget rendezzék be hálószobának, a másikat lakószobának. Vegyenek inkább kevesebb bútort, kevesebb holmit, de ügyeljenek arra, hogy köztük giccs ne legyen. Amire még várhatnak az az autó. özv. Fürst Béláné, Preíov a szobában akkor is, ha a gyermek sírással jelzi, hogy társaságra vágyik. Azt hiszem, a gyermek szempontjából nem hasznos, ha így akarunk valamit ráerőszakolni. A kisbaba egyéves korában tehát két irányban indulhat fejlődésnek. Ha lehetőséget kap, egyre önállóbb lesz, könynyen barátkozik, idegenekkel — felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt — érzelmi Világa szabadon kibontakozik. De ha a gyermeket korlátok közé szorítjuk, távol tartjuk az embertől, ha megszokjuk, hogy a mama folyton körültáncolja, később sem tud kikerülni ez alól a gyámkodás alól, idegenekkel félénk lesz és visszahúzódó. Hogyan segíthetjük elő helyesen önállóságának fejlődését? Ha már járni tud, napi sétánk idején vegyük ki a kocsiból, hadd válasszon magának szabad utat. Ne féltsük attól, hogy bepiszkítja magát. A ruhát ki lehet mosni, viszont ezzel kielégítjük a szabadságérzetét. Sétánkon próbáljunk olyan helyet keresni, ahol nem kell pillanatonként utána szaladni és ahol hozzászokik ahhoz, hogy más gyermekkel együtt legyen. Ha a szabadban mindent a szájába vesz, adjunk a kezébe kekszet, kétszersültet, vagy olyan tiszta tárgyat, amit szívesen rág, hogy mindig legyen valami a szájában. Ha a már járni tudó kisbabát mnindig kocsiban tartjuk, megóvjuk ugyan az esetleges kisebb bajoktól, de ezzel korlátozzuk szabadságában, letörjük önbizalmát, akadályozzuk a fejlődését. — zs — A rendőrségi hírekben olvastam egy fiatal lány halálos balesetéről, aki a fürdőkádból kilépve nedves kézzel megérintette a villanykapcsolót és az áram halálra sújtotta. Meg kellett halnia, mert a biztonsági szabályokat nem tartotta be. Úgy vélem, hogy sok nőolvasónk nem ismeri azokat a szabályokat, melyek a háztartás villamos berendezéseire vonatkoznak. Ezért nem árt, ha az alábbi pontokba foglalt szabályokat jól eszükbe vésik és be is tartják. ■ Elektromos berendezések átalakítását csak szakember végezheti. ■ Toldott vagy hosszabbított vezetéket nem szabad használni, ■ Csatlakozó vezetéket a sérülésektől, hőhatástól és nedvességtől gondosan óvni kell. ■ Kihúzáskor a dugaszolót kell megfogni és nem a zsinórt. ■ Nem szabad olyan villanyzsinórt használni, ami a készülékcsatlakozónál acélspirállal védett, mert ez a vezeték szigetelését megsértheti. ■ Törött, csorbult, repedt készülék-csatlakozót, dugaszolót (konnektort), villanydugót, sérült szigetelésű vezetéket nem szabad használni. A textil bevonatú, sodrott zsinórok kicserélendök. ■ Az asztali vagy állólámpa biztonságosabb, ha nem fémből készült. Ügyelni kell arra, hogy a vezetéken mindenhol ép legyen a szigetelőburkolat. ■ A biztosító kiolvadása vagy az automata leoldása többnyire lámpa vagy egyéb készülékek bekapcsolása után szokott előfordulni. Ilyenkor először a villásdugót kell kihúzni és csak azután cserélendő a biztositó. A lámpát vagy készüléket csak a hiba kijavítása után szabad használni. ■ Hordozható készülék bekapcsolásakor először a készülékbe kell a csatlakozózsinórt dugni és csak azután a fali csatlakozóba. Kikapcsoláskor ezzel ellentétben először a fali csatlakozóból kell a viflásdugót kihúzni és csak azután a készülékből. ■ Vasalás közben nem szabad nedves helyen állni, víz vagy gázvezetéket, fűtőtestet érinteni. Ha kövezett, földes, vagy bármilyen nedves padlón állva kellene vasalni, azt csak száraz deszkán, farácson, gumi- vagy műanyaglapon szabad végezni. A vasaló fémrészeit bekapcsolás után nem szabad megfogni, ■ Mosni, centrifugálni csak száraz deszkán, farácson, gumjvagy műanyaglapon állva, vagy gumi- illetve műanyagtalpú cipőben ajánlatos, ■ Mosás, centrifugálás után a készüléket a rószerelt kapcsolóval kell kikapcsolni és utána közvetlenül a csatlakozó dugóját a falj csatlakozó aljáratból (szárazra törölt kézzel) kihúzni. A készüléket csak ezután szabad üríteni, tisztogatni. ■ Fürdőkádban ülve elektromos berendezést érinteni életveszélyes. Különösen veszélyes elektromos készüléket kézben tartani pl. hajat szárítani, olvasólámpát használni. ■ Ha valamely gép bármely gyengén is elektromosan ráz, azonnal meg kell szakemberrel vizsgáltatni. SVAJKO JÓZSEF--------------------------------------^ A NÖ KÉRDEZ ff • <► az orvos válaszol Mi okozza a tavaszi fáradtságot? A várva-várt tavasz, a természet újjászületésének időszaka nemcsak örömöt, de kellemetlen meglepetést is tartogathat számunkra. Az ember azt hinné, hogy a tavaszi napsugár megsokszorozza életerejét, s nagyot csalódik, amikor észreveszi magán a tavaszi fáradtság tipikus tüneteit: o rossz közérzetet, ellenállás csökkenését, fáradékonyságot, bágyadtságot, esetleg a foghús vérzékenységét, Mindezek a tünetek vitaminhiányra vallanak. Ilyenkor a gyümölcsben-zöldségben szegény évszak után, tél végén, tavasz felé a szervezet már felélte vitamintartalékát. Ezt pedig pótolni kell. A C-vitamin hiánya az elmúlt évszázadokban nagy veszélyt jelentett az emberiség számára. Súlyos betegséget okozott: a skorbutot. Ez a betegség mo már alig fordul elő. De ilyenkor nálunk is gyakori a C-vitamin hiánya, ami gyengeséggel, étvágytalansággal, végtagfájdalmakkal jár. A hajszálerek falának szakadékonysága miatt pedig a foghúson és a bőrön kis vérzések keletkezhetnek. Nagyanyáink, dédanyáink, különösen a falun élők, anélkül hogy valamit tudtak volna a vitaminokról, ösztönösen védekeztek a tavaszi fáradtság ellen. Egyrészt a nyersen fogyasztott savanyú (hordós) káposztával, másrészt a ma sajnos lassan feledésbe merülő gabonamáléval (köttes, biracs, csiramáié), amelyet csíráztatott búzából készítettek, és amely rendkívül sok vitamint és más fontos tápanyagot tartalmaz. Szerencsére ma már gyümölcs egész-télen kapható, pl. a citrom és általában a déligyümölcsök. Minden gyógyszertárban kaphatunk csipkebogyót, amelynek teája nemcsak élvezetes, de C-vitaminban igen gazdag. A nyers savanyú káposzta levét ne öntsük ki, hanem közvetlenül a tálalás előtt keverjük az ételhez. Tudjuk, hogy sütéssel, forralással a vitaminok nagy része elpusztul, viszont a hideget igen jól tűrik, különösen a C-vitamin. Mélyhűtött gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával tehát könnyen pótolhatjuk vitaminszükségletünket. Igen hasznosak és közkedveltek a gyümölcslevek is. Hozzájuk hasonlóan sok C-vitamint tartalmaz a paradicsomlé is. Ha télen nem fordítottunk kellő gondot helyes táplálkozásunkra, és tavasszal megjelenik a fent említett tünetekkel járó vitaminhiány, használhatunk gyógyszereket is. Kitűnő vitaminkészítményeink vannak, amelyek gyógyszertárakban recept nélkül is kaphatók (Spofavit, Celaskon, B-komplex). Az esetek többségében a fiatal hagyma, a retek és a friss saláta fogyasztásával egy csapásra megszűnnek a vitaminhiány tünetei. Mindenesetre az a legjobb, ha okosan és céltudatosan irányítjuk szervezetünk vitaminháztartását — különösen gondot fordítva iskolás gyermekeink táplálkozására — s akkor a tQ- vasz, fáradtság helyett örömet és felfrissülést hoz számunkra is.
