Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-03-01 / 9. szám
KULTURÁLIS ÉVFORDULÓK Frantiiek Calakovsky 174 éve született Strakonicén. Haladó huszitizmusa miatt kizárták a filozófiai tanszék hallgatói közül, később pedig a nyelv- és irodalomtanítás jogát is elvették tőle, mivel negatívan kommentálta a cárnak a legyőzött lengyel felkelőkhöz intézett beszédét. Celakovsk^ a cseh irodalom fejlesztését Jungmann programja szerint a klaszszikus értékek átmentésével képzelte el. Lefordította Herder és Scott művelt. Saját költői tevékenysége Orosz dalok visszhangja (1829), majd Cseh dalok visszhangja (1839) c. köteteiben csúcsosodik ki. Ezekben és fordításaiban is szépen érvényesíti a cseh és orosz népi költészet gazdagságát. Nagy jelentőségűek balladái is. Érdeme, hogy a költészetet közel hozta az élethez. Szigligeti Ede a magyar drámairodalom, és — a Budapesti Nemzeti Színháznak előbb rendezője és dramaturgja, majd Igazgatójaként — a magyar színházkultúra úttörője volt. Igazi neve Szathmáry József. Ifjúkorában földmérnöknek tanult, de a diploma megszerzése előtt színi pályára lépett, amiért csalódja kitagadta és ekkor vette fel a Szigligeti nevet. Színészi kvalitásai és sikerei nem voltak komolyak, mégis az így szerzett tapasztalatok segítették élményanyagához, hogy több mint száz színművet írhasson meg. Közülük a máig is népszerű Liliomíi az akkori idők magyar színészeinek , sorsáról szól. Ismertek történelmi tárgyú darabjai is, mint a II. Rákóczi Ferenc fogsága, vagy a Trónkereső című stb. Bár Szigligeti stílusa kissé patétikus volt, mégis az 6 nevéhez fűződik a magyar népszínmű megteremtése. 1835-ben Garay Jánossal és Vajda Péterrel megalapította a Pesti Magyar Drámaíró Egyesületet. Színháza számára külföldi klasszikusokat fordított, míg ő maga elméleti művel (A dráma és válfajai) igyekezett emelni a magyar színjátszás színvonalát. A NŐ KÖNYVESPOLCÁRA -------------------------Sas Andor: A koronázó város A Madách Könyvkiadó gondozásában jelent meg az 1962-ben elhunyt történésznek, egyetemi tanárnak, Sas Andornak könyve a múlt századbeli Pozsonyról, pontosabban a város belső életéről, külső kapcsolatairól, a napóleoni háborúk befejeztétől, Illetve a bécsi kongresszustól a „népek tavaszáig", azaz az 1948-ig terjedő időszakig. Noha a kiadó előszavában rámutat e korrajz bizonyos hiányosságaira, a könyv mégis plasztikus képet nyújt a több mint száz évvel ezelőtti városról, alkotóinak hétköznapjairól és ünnepeiről. Az olvasó tudomást szerez arról, hogy több mint száz esztendővel ezelőtt milyen volt Bratlslavában a közlekedés, a dunai hajóforgalom, milyenek voltak a lakbérek, az élelmiszerárak, a bérek, a ruházat, a bálok és farsangok, milyen volt a város önkormányzata és pénzgazdálkodása, milyenek voltak az Iskolák és a diákélet, milyen volt a sajtó, a képzőművészet. A könyv egyes fejezeteiben találkozunk a koronázó város neves szülötteivel s a történelmi személyekkel — Kossuthtal, Metternleehel, Palackyval, Stúrral stb. — gé — egyik pillanatról a másikra egyszer csak felharsan az atyai hang. Semmi. Csak az az érzésem volt, hogy suttyomban mindenki engem néz. Végül az anyám hívott, hogy menjünk ki a kertbe. Ez elég ritkán fordult elő, s mikor megesett, nagy ajándék volt számomra, A puszpángsövényhez érve, a vállára hajtottam a fejem, és megfogtam a kezét. A bodza- és galagonyasövényben egy rigófióka próbálgatta a fütyörészést. — Beszéltem apáddal — kezdte anyám, majd félbeszakította: — Nézd, már hullanak a levelek. — Igen. — Holnap bemegy Novarába és megbeszéli Tina nénivel, hogy nála lakhass. Erre nem gondoltam, kemény marokként szorította meg a torkom. Anyám folytatta: — Mondtam neki, hogy igazad van. ö is helyeselte. — Mama — szólaltam meg. — Ml baj» 0, nem, egyáltalán nem fontos már, hogy győztem, hogy első nagy lázadásom ily könnyen elérte célját, semmi sem számított mór, torkom kiszáradt, elszorult, és anyám érdes bőrű kezében az én kezem kicsivé és élénkké vált, mint egy mezei egér. — Mama — szóltam —, Novarába kell mennem» — San Pletróban csak Martini tanít a negyedikben. — Mama, de hát okkor nem jöhetek haza minden este, — Az biztos. A rigáfláka a bozótban belezavarodott a dallamba, mint egy összegubancolódott fonalba. Anyám hangja fehér volt, mint a kócsag. Hozzátette: — Szombat esténként hazajöhetsz. Szivem megvadult szivattyúként keretté arcomba a forró vért, amely aztán Idegen szállt vissza a szivemre. (folytatjuk) öböl partián. •. Öböl partján zöld tölgyfa törzi* Aranylánccal kötözve áll: Tudós kandúr a láncra kötve Ott éjjel-nappal körbejár. Ha jobb fele megy — dalt dalolgat, Ha bal felé — regét regél. Csodát látsz ott: manók bolyongnak, Az ágon sellő üldögél, Ott látsz utat, mely úttalan, Sosem sejtett állatnyomot, ESŐ UTÁN Nevet a föld virágokkal, örömmel minden tele, Mintha az ég záporokkal Maga csörgött volna le. Ajtátlan s ablaktalan Kunyhót, mely tyúklábon forog; Ott erdő, völgy kobolddal telve, A puszta part felé csapó; Ott harminc csillogó levente Kél kék tengerből reggelente, S nyomukban lépked Víz-apó. Puskin RAJZOUUNKI 1. Harkály mester szerencséje 2. Megy a aőzös... A rajzokat Boráros Szilárd, Dőlné Janiky-l (alsólyányoki) óvodás rajzolta. Egy szivárvány öv módjára Körülfogja az eget. Es a tengerben magára Jobbra, balra nézeget. Csokonai Vltii Mihály Szirmtém a reggmlt... Sztrtttm a rtggelt, Mikor o /»genyik tudorára Legelőbb ősik a SzOlttá nap arany sugára, S kldtrül a vidék, Szint, Illata, hangja löléltd: Tova még, tova még! Enyém a nap, tnyém az élttl Arany János REJTVÉNYÜNK! Fajankó Plrlpócsra megy. Szembetalálkozik 9 vándorral. Mindegyik vándor hátán van egy zsák, minden zsákban 3 macska. Hányon mennek Plrlpócsra» A tréfás feladat megoldását küldjétek be elmünkre: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Praiská 5, — Gyermekeknek. vbcsaeraa&u&urci&cre A lapunk ó. számában közölt keresztrejtvény megfejtése; Lenin. Jutalomban részesülnek: Bíró Sándor, Hroboflovo (Aliztál), Csata Sándor, Demandlce (Déménd), Angyal Róbert, Rodzovce (Ragyolc). M "'as.'
