Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-02-22 / 8. szám

szülési szabadság alatt egész nap a gyermekeimmel lehetek saját otthonunk­ban ... — mondja vágyakozva Feke­­téné. — Zsoltika nélkül nagyon üres lesz a ház, — jegyzi meg a nagymama — de tudom, milyenek az anyák, én is ilyen voltam, legszívesebben maguk mellett tartják gyermekeiket. Juhászék másik két lánya, Tériké és Editke az újvári Elektrosvit üzemben dolgozik. Az apa, Juhász József pedig már 33 éve a vasút alkalmazottja. Ö a lakatosok közkedvelt Józsi bácsija. Egyenes szavú, munkáját becsülettel végző, példát mutató szakember. A fia­talok ragaszkodnak hozzá, mert a sze­mükbe mondja, ha valami nem tetszik neki, s vidám szóval, tréfálkozva buzdít a munkára. Most, hogy a iwugdíjazásra készül, nehéz lesz megválni tőle. Pedig ő már örül a pihenésnek, s annak, hogy minden idejét a ház körüli munkának, a kertészkedésnek szentelheti majd. Délután fél négy óra körül jön össze a család. Juhászné ekkorra készíti el az ízletes ebédet. Ilyenkor mondják el egy­másnak örömüket, gondjukat, beszélik meg a másnapi teendőket. S utána mindenki végzi a dolgát. A mama leg­szívesebben kézimunkázik, a lányok olvasnak, vagy mosnak, takarítanak — mikor mi van soron. A papa pedig a ház körül, a kertben tesz-vesz. így tel­nek a napok, egyik a másik után. Elégedetten veszek búcsút tőlük. Amíg öt évvel ezelőtt olyan volt ez a család, mint a megbolygatott méhkas, ma kiegyensúlyozott és nyugodt, mint a mézzel teli kaptár. H. S. Több olvasónk kitért már tanácsot, vagy felvilágosítást kérő levelében arra, milyen ártalmas a dohányzás. A levelek alapján egy kérdéscsoportot állítottunk össze, amelyre MUDr. Urban István válaszol la­punk három egymás utáni számában. Kér­désünk: Milyen káros hatással van a do­hányzás az emberi szervezetre? Milyen elváltozásokat okozhat a nő szervezetében? Befolyásolja-e a megtermékenyülést, a ter­hességet és a gyermek egészségét? Leszok­­hatunk-e a dohányzásról? A dohányfüst háromféle ártalmas anya­got tartalmaz: 1. A nikotint, amely a szív­erekre és az egész érrendszerre, az emésztő­szervekre, vesékre és az idegrendszerre hat. 2. Különféle kátrányanyagokat, amelyek a rákot okozzák. 3. Izgató anyagokat, ame­lyek kedvezőtlenül hatnak a légzőutakra, illetve a légzőszervekre. Azonkívül a do­hányfüst kisebb mennyiségű szénmonoxi­­dot és arzént is tartalmaz. A dohányzás többféleképpen károsítja az emberi szervezetet. A Hradec Králové-i Fingerland professzor ezt „cigarettabeteg­ség“-nek nevezi. Az utóbbi időben sajnos erősen növekszik a dohányzók száma. Ehhez nagymértékben hozzájárul a tele­vízió, film stb. Itt nemcsak a reklámokról van szó, hanem a bűnügyi filmekről is, amelyekben kedvenc színészeink járnak elöl rossz példával. Holott a valóságban tudjuk, hogy a nehéz munka és intenzív gondolkozás mellett nincs idő rágyújtani és nem is ízlik a cigaretta. A filmrendezők, a televízió szerkesztősége nem gondol arra, amit már J. A. Komensky mondott: ,,A példa mindig vonz.“ L. L. Terry főorvos és kollektívája be­hatóan kutatta, hogy milyen károsodást okoz a dohányzás. A bizottság az alábbi következtetésekre jutott: 1. A cigaretta élvezete egyenes, okozati összefüggésben van a tüdőrákkal. 2. Egyenes összefüggésben van a szájrák­kal és a gégerákkal is. 3. A dohányzóknál sokkal gyakoribb a gyo­morfekély. 4. Az idült, krónikus légcsőgyulladás leg­főbb okozója a dohányzás, összefüggést találunk a tüdőtágulás és a dohányzás között is. A köhögés és a köpet a do­hányzóknál sokkal gyakoribb, mint a nemdohányzóknál. A légzés funkcionális kivizsgálásai alapján az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy a dohány­zás lényegesen csökkenti az összes élet­tani szerv működését. 5. A dohányzás a szívkoszorúerek elmesze­­sedéséhez vezethet. Az erek ilyen meg­betegedése előbb vagy utóbb szívinfark­tust okozhat. A dohányzók halálozási számaránya 40 és 60 év között kétszerese a nemdohányzó­kénak. A korai halálozások felét dohány­zóknál a szívinfarktus, a másik felét pedig az exterosklerozis (agyerek, végtagerek) el­­meszesedése és rosszindulatú daganatok (a tüdőrák és a gégerák) okozzák. A fentiekből kitűnik, hogy milyen hatal­mas károkat okozunk a dohányzással mind a saját szervezetünkben, mind pedig nem­dohányzó gyermekeink, munkatársaink, vagyis a közelünkben tartózkodók szerve­zetében. Bízom abban, hogy egyszer elmú­lik a dohányzás divatja is, mint ahogy eltűnt a dohánypor beszippantásának di­vatja, amely nélkül nem tudjuk elképzelni a rokokó és biedermeir korszakot. A divat változik, de lassan. Nekünk, nemdohány­zóknak minden alkalommal figyelmeztetni kell e káros szenvedély megszállottjait arra, hogy milyen veszéllyel fenyeget a dohányzás. (folytatjuk) rö hajcsavarokat, babahaj­­tűket, hajcsipeszeket össze­szedjük és mutatós kis ke­­rámiavázácskába tesszük. Az üvegcse aljában a be­sűrűsödött körömlakkot ugyan ismét használható­vá hígítjuk egy kis aceton­­nal, de nem érdemes, mert ezzel veszít a fényéből. Mi­után meleg szappanos víz­ben jól kimostuk a fésűket, hajkeféket, körülnézünk, mivel frissíthetnénk föl a fürdőszobát, toalettasztal­kát. Egy új polc, egy vidám színű kartonfüggöny, eset­leg egy új fürdőszoba­szőnyeg nem nagy beru­házás, s mégis az újdon­ság kellemes érzését kelti föl bennünk. >“ I zLU Q A fürdőszobában, a toa­lettasztalka fiókjaiban vagy másutt, ahol kozmetikai készítményeinket tartjuk, időnként nagytakarítást kell csinálni. Először is szemügyre vesszük a „kész­letet", aminek már nem vehetjük hasznát, kidob­juk. Szemétbe kerülnek a régi szájrúzsok és szem­festékek, mert ezek gyulla­dást okozó baktériumokat tartalmazhatnak, kivéve a szemöldökceruzákat, ami­ket újból hegyesre fara­gunk, s így még használ­hatók. Azokat a régi arc­krémeket, amelyek festé­keket tartalmaznak, vagy a régi púdereket (a púder bizonyos idő múltán cso­móssá válik) szintén ki kell dobni. A festéket nem tartalmazó krémeknek megkegyelmezhetünk, ha­bár az arcra már nem alkalmasak. Ezeket jól ösz­­szekeverjük, és kezünkre, lábunkra — akiknél szük­séges a könyökön képző­dött kemény bőr puhításá­­ra még használhatók. A fiókokban szerteszét heve-

Next

/
Thumbnails
Contents