Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-02-22 / 8. szám

vjíüiirnann reiveteiei

A malackai gyermekotthonból Ide került Katika életútját most már Igazi szülői szeretet igazítja majd tovább.

Egy másik házaspárnál gyönyörűen berendezett háromszobás lakás vár az áhított gyermekre, kacajára, sírására. Megvan már a kis ágyacska helye, itt lesznek a játékai, ruhácskái... „és itt vagyunk mi ketten, tárt szívvel, régi-régi vágyódással, mérhetetlen szeretettel és felelősségtudattal..." Ezt sugározta ennek a pedagógus házaspárnak egész lénye, amikor elmesélték, hogy ők miért határozták magukat erre a lépésre.

— Nekem az első házasságomból van már egy felnőtt fiam. Mi ketten több mint tíz éve vagyunk együtt, de sajnos, eddig hiába vágyódtunk közös gyermek után. Kétszer voltam terhes, mind a kétszer elvesztettem, s azóta Is hiába járok az orvosokhoz, hiába vetem alá magam a kezelésnek — vallott az asszony. — Kislányt szeretnénk ml is, mert mindkét elvesztett gyermekem az volt. Most pedig, hogy ez a lehetőségünk adódott, kapva kaptunk rajta. Csak olyan nehéz a várakozás, mert hát ragaszkodunk a kislányhoz, s ahhoz is, hogy olyan két és fél éves legyen, mert akkor már bevennék az óvodába, s nekem nem kellene kimaradnom a munkából.

— De mi lesz, ha az orvosok igyekezete Idővel mégis eredménnyel járna?

— Akkor még boldogabbak lennénkl — mondja meleg hangon a férj. — Hiszen erősek vagyunk, jól keresünk, beosztjuk a pénzt, ebből is, meg a szeretetből is jutna akár három gyermekre... Csak persze, idővel ml is örökbe szeretnénk fogadni, és így a legjobban örülnénk, ha sikerülne egy kis árvát magunkhoz venni, aki csakis a miénk lenne és maradna isi

Nos, ennek az egyetlen törvénynek a hatásán is lemérhetjük azt, hogy a család és a családvédelem szocialista társadalmunk gondoskodásának középpontjában áll. Es örvendetes tényként könyvelhetjük el azt Is, ugyancsak a már tapasztaltak alapján, hogy az egyes ember elképzelése összhangban van a társadalom törekvésével: boldog családokban, egészséges, kiegyensúlyozott gyermekeket, erős, új nemzedéket fölnevelni I

LANG ÉVA és LÖRINCZ KATÓ

1. Ctrnáctkové Mária, a nevelőszülői gondozással megbízott előadó: „Állandóan jönnek az új ügyfelek kérvényükkel: gyereket akarunkI"

2. Dócza László, a Komárnói Járási Nemzeti Bizottság gyermek- és Ifjúságvédelmi ügyosztályának vezetője: „Igaz, hogy a nevelőszülői gondozással együtt Járnak a társadalom nyújtotta anyagi előnyök is, de az emberek nem ezért akarnak gyermeket magukhoz fogadni, hanem őszinte, igaz szeretetből...“

3. Amíg Katika délutáni álmát alussza, a vidám játékok meg a kis topánka engedelmesen várnak ... (Katikát ugyanis nem volt szabad fölébreszteni, s Így be kellett érnünk ennyivel.)

népviseletbe öltözött asszonyai hívták magukra a figyelmet. Megérdemelten kerültek az elsők közé. A magyar népdalénekesek közül Markó Ferencné kellemes hangja töltötte be a termet. Az értékelő bizottság példaképül állította őt a fiatalok elé a népdal szeretete és népszerűsítése miatt.

Végül a szervező és értékelő bizottság kiosztotta az elismerő okleveleket és tárgyi jutalmakat. Ján Valach, a zsűri elnöke örömmel szólt arról, hogy járásunkban ilyen szép számmal akad népdalszerető asszony. Arra kérte a jelenlevőket, hogy a jövőben még többen foglalkozzanak ilyen lelkes szeretettel a népdalénekléssel. Próbálják az idősebbektől megtanulni a régi dalokat, mert a népdalkincsnek ezen a tájon vannak még fel nem tárt értékei.

KŐSZEGI ZSUZSA

P'*ÄK.

ü? 5

Ä.........-*1

A Duna jobb partján, Stúrovóval (Párkánnyal) szemben fekvő Esztergom „születésének“ ezredik esztendejét ünnepli. Ám, ha közelebb hajol hozzám a kedves Olvasó, elárulom, hogy ennél jóval idősebb. A kőkorszak végén megjelent itt az ember. Itt valahol, az esztergomi langyos források és a Garam torkolata között írta a „bölcs császár“, Marcus Aurelius az ókor nevezetes könyvét, a Vallomások-at, és itt vetette Íróhártyájára azt a mondatot, amelyet minden újságban figyelmeztetőül ki kellene nyomtatni: „A jelen az örökkévalóság egy pillanata

Az azonban biztos, hogy éppen ezer esztendővel ezelőtt kezdte építtetni Géza fejedelem a palotáját, amellyel a várost Európa gazdag székhelyeinek egyikévé tette, öt évre rá megszületett Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta. Száz év múlva a francia Villard de Honnecourt olyan építészeti remekműveket talál itt, hogy vázlatkönyvében megörökíti. Itt jelenik meg Béla király kriptájára vésve az első magyarföldi hexameter, és itt működik az első közép-európai, folyamatosan dolgozó kódexlró műhely.

A tatárjárás vet véget Esztergom fővárosi rangjának. Rogerius mester Brünnben (Brno) megjelent meg az első magyar társadalomkritika, amely szerint a „törvény pókháló, amelyben a kicsi legyek fennakadnak, de a nagyobbak keresztülrontanak rajta .. .“

A mohácsi csata után, az 1543-as török hódítással hoszszú időre megszűnik Esztergom messze sugárzó fénye. I. István bazilikájába müezzin költözik.

Az 1594. május 19-i roham alkalmával halálos sebet szerzett a zólyomi (Zvolen) születésű Balassi Bálint, a magyar nyelvű líra első, európai szintű mestere. (Elporladt teste a szlovákiai Hybén nyugszik.) Haldoklás közben írt utolsó Siralmas ének-éből tudjuk, hogy a tatárok a befagyott Duna jegén fondorlattal a Garam torkolata felöl támadva foglalták el a várat. Kivonulásuk után mindössze tizenöt lakosa maradt.

Itt élt a humanista Vitéz János — a pozsonyi (Bratislava) egyetem megalapítója, — akinek könyvtára vetekedett Mátyás király budai gyűjteményével. Itt csillagászkodott Regiomontanus, akinek naptárszámításait száz évvel később a gregorián reform hitelesítette.

Egy ferences pap — Temesvári

A Szlovákiából komphajón érkezők legtöbbje a Várhegyen kezdi a nézelődést. A város „ékkövé“-t, a 118 méter hosszú és száz méter széles, hatalmas kupolás Bazilikát, messziről már láthatta. Falai között újra felépítették (az előzőleg 1600, számozott darabokra szétszedett) Bakócz Tamás középkori kápolnáját, amelynek falai látták a török elleni seregek lengyel vezérét, Sobieski Jánost és később II. Rákóczi Ferencet. A főoltár Mária mennybemenetelét ábrázoló festménye világviszonylatban is rendkívüli nagyságú (tizenhárom méter magas és hat és fél méter széles), Grigoletti olasz festő műve. A Bazilika legnevezetesebb látnivalója a XI. században alapított Kincstár. Számos remekművét számon tartják az európai művészettörténészek. Legrégibb kincsét 800 körül metszették Metz városában.

Az évezred történetének igazi képeskönyve azonban a Vár és a Vármúzeum. Már a rómaiak Idején erődítményt emeltek itt, azóta az évszázadok egymás fölé emelt építményei, — amelyet a látogatók besége 1180-ban nyilvános fürdőt építtetett (egy 1238-ból származó okirat szerint ez volt az ország első közfürdője), hogy számos múzeumáról nem esett szó, hogy sok iskolája van (minden ötödik lakosa diák), még nem mondtam el mindent. Esztergom nemrég ipari város lett. A magyar állam egymilliárd forintos ráfordításával ma már évente majdnem félmilliárd forintnyi termelési értéket állítanak elő és ennek majdnem felét exportálják. Főként finom szerszámgépeket, laboratóriumi eszközöket, orvosi műszereket, sterilizáló készülékeket, ionizáló berendezéseket, kvarclámpákat, röntgen- és agyáramvizsgáló készülékeket állítanak itt elő.

Esztergom tehát ezekben a hónapokban ünnepel. Múzeumi város, de csillogó vitrinjeiben nem őrzik születési bizonyítványát. De hát melyik város dicsekedhet ilyesmivel? Az azonban bizonyos, hogy városi rangra ezer esztendeje emelkedett, amikor az első magyar király letelepedett benne.

SZÜTS ISTVÁN

ESZTERGOM

Pelbárt — tollán itt születik versét az alsósztregovai (Dolná Strehová) Rimay Jánosnak mondja, szemét is a cseh énekek fordítója és Madách őse zárja le. Itt harcolt urával a török ellen Claudio Monteverdi, a modern opera megteremtője és később René Descartes, a Marx által is nagyrabecsült filozófus. Itt él Vak Botytyán, a legendás kuruc generális, aki Érsekújvárott (Nővé Zámky) és Nagyszombatban (Trnava) verte szét az osztrák csapatokat. Egykori palotája ma tanácsháza, 1848- ban innen indult Esztergom helyőrsége Komárom megvételére.

Többször járt itt Jókai és Petőfi. A költő itt hallott először a muzslai birtokosról, a Magyarszőgyénben eltemetett Pató Pálról. Zenetörténeti érdekesség, hogy Beethoven Missa solemnise az esztergomi bazilika felszentelésére készült, s miután az építkezése kése^p* Olmützben (Olomouc) mutjrftájt» be. A felszentel«UUP",N®ülf \JKzl Ferenc Eszty£omi«*nrtsé^l^ájCzották. így ytt^i hatmilliói ar^iykoronába f kerülő főszélisAyláz (amely aJmiga idején a mtnÄclfa legnagyolt) ( temploma vök) i lét remekmű ihktője. V 3%.

járhatnak — valóban úgy hatnak, mint egy óriás könyv egymásra hajtogatott lapjai. I. István kápolnáját például III. Béla király vörösmárvány padlózató tanácsterme alól bontották ki. Az alagsorban van Magyarország legrégibb, épen maradt lakóhelyisége.

Határokon, sőt más földrészeken túl is nevezetes a primási palotában elhelyezett Keresztény Múzeum, amelyet az állam gondoz és tart fenn. Páratlanul értékes a XIII. —XV. századi olasz képgyűjteménye, amely szinte az egész kor festészetét ábrázolja. Értékes XV. —XVI. századi magyar táblaképgyűjteménye, valamint a XIX. —XX. századi magyar festők képei — ez a leggazdagabb magyar vidéki múzeum. A 19-es Hősök terétől nem messze van a Főszékesegyházi Könyvtár, amely ‘“JRá«4ij|l százezer kötetével, ősnyom"tsteiányfcival, nyugat-európai és cseh kódexeivel' rtiílténJbüszkélkedhet. A\ PWjj»é«f^'i««j(értáf gazdag forrásyViilclen történésznek: első okmáyyM ii 38-ból valóKs \

HaI lAijfehhez hoízáfrbml hogy Esztetg<fryíorrásait már af rJmaiak is Jjpynffták, III. Béla k/ráA- fele