Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-02-22 / 8. szám
KÖRSÉTA A „25. GYŐZELMES FEBRUÁR" SZÖVETKEZETBEN VW CSALÁD m GONDJA, TERÍTETT ASZTALA Seregély János bácsi. Bajuszát már rég megcsípte a dér, kérges kezein a munka mély árkot vésett. Hetvenkét évét megcáfolva, jókedvűen dolgozik az asszonyokkal. — Ha otthon ülnék, megbetegednék. Itt meg semmi bajom sincs. Tavaly 173 napot dolgoztam le a szövetkezetben, de emellett a lányomnak is segítettem a házépítésnél. Idén szeretnék legalább 200 munkanapot ledolgozni — mondja bizakodón Seregély bácsi. S arra a kérdésünkre, számára mit jelentett az egyesítés, így válaszolt: — Amikor mi méhésziek a kis szövetkezetünkben gazdálkodtunk, nagyon sok munka jutott ránk. Én például raktáros voltam, de emellett a mezőn is dolgoztam, éjjelre pedig őrséget vállaltam. És mindezért alig kaptam pár koronát... Ma már ilyen gondunk nincs. S a szádellői asszonyok is bizonygatják: A mezőgazdasági üzemek koncentrálásának és specializálásának fontossága ma már vitathatatlan. A szövetkezet egyesíti gazdaságaikat, hogy lehetőség nyíljék a termelés szakosítására, valamint az üzemek közötti kooperáció szélesebb körű fejlesztésére. Tavaly éppen a februári győzelem évfordulóját ünnepeltük, amikora Kosice—vidék-i járás három szövetkezetét: a Nová Bodva-it (újbódvait), Turnianske Podradie-it (tornait) és a Zádielske Dvorníky-it (udvarnokit) egyesítették. Úgy gondolták, hogy az egyesített szövetkezet méltó lesz a történelmi jelentőségű évforduló nevének viselésére. Elnevezték hót üzemüket a „25. Győzelmes Február" szövetkezetének. Azóta éppen egy év telt el. Nehéz, gondokkal teleszőtt, munkától izzó év, Sokan féltek tőle. A gazdálkodás színvonala nem volt egyenlő a három szövetkezetben. S bizony, nehéz volt meggyőzni az újbódvai szövetkezeteseket, — akik aránylag sokkal jobban gazdálkodtak, mint a másik két szövetkezet tagsága — hogy az egyesítés mindnyájuk javát szolgálja, s az újbódvaiak sem lesznek megrövidítve. Ám végül is győztek a megfontolt érvek: a nagyobb gazdaság lehetővé teszi a földalap, jobb kihasználását, a befektetéshez több pénzeszköz áll rendelkezésre, jobban ki lehet használni a nagy teljesítményű gépeket, valamint az irányító és vezető szakemberek képességét is. Az új gazdálkodási mód alapfeltételei között jelentős helyet foglal el a specializáció, vagyis a termelés szakosítása. A 4027 hektáros mezőgazdasági területtel rendelkező szövetkezetben ugyanis fontolóra kellett venni minden föltételt, hoqy megtalálják a szakosítás legmegfelelőbb formáját. Elsősorban. a gabonaneműek termesztését látták fontosnak és az állatállomány részére szükséqes takarmányalap biztosítását. A női munkaerő foglalkoztatásának megoldása, valamint Kelet-Szlovákia lakosságának friss zöldséggel való ellátása érdekében 37 hektáros kertészet létesítését vették be a gazdasági tervbe. A növénytermesztés szakosításában jelentős helyet foglal el a szőlőtermesztés is, melyre náluk megfelelőek a természeti feltételek. — A növénytermesztés specializálósával a nagy teljesítményű gépeket jobban kihasználhatjuk és a kézi munkát a minimumra csökkenthetjük. A kapálást náluk a vegyszerek helyettesítik, a begyűjtést a kombájnok végzik. A géppark dolgozóin kívül a növénytermesztésben alig van szükség kézi munkaerőre. Am ez még nem jelenti azt, hogy a nők nálunk munka nélkül maradnak. Az újbódvai részleg női dolgozói a kertészetben, a tornai, valamint az udvarnoki részleg asszonyai pedig a szőlészetben találnak munkát. A nyugdíjhoz szükséges 160 munkanap ledolgozása tehát nem okoz gondot — magyarázza Hudák Péter, a szövetkezet főmérnöke. Az állattenyésztés szakosításában a fő helyet a tejtermelés foglalja el. Itt az egyesítés előnyét elég egy ténnyel bizonyítani: egy év alatt 300 literrel emelkedett az egy tehénnél elért évi teihozam, vagyis 845 tehénnél sikerült elérni évi 3014 literes átlagos tejhozamot. Az állatok hozam szerinti csoportosítása lehetővé tette a takarmány megfelelő adagolását, a iobb munkaszervezést. A másik jelentős szakosított termelési águk a baromfitenyésztés. Jelenleg évente 80—100 ezer darab* A SPECIALIZÁCIÓ - a társadalmi munkamegosztás meghatározott formája, ami azt jelenti, hogy a vállalatok, üzemek, szövetkezetek meghatározott termékek előállításával foglalkoznak. A specializációnak rendkívül nagy a népgazdasági jelentősége a tudományos-technikai forradalom megvalósulása, az önköltségcsökkentés és a gyártmányfejlesztés stb. szempontjából. A KOOPERÁCIÓ — a termelés társadalmi jellegéből adódó együttműködés a termelők, ill. a termelőegységek között. Szoros kapcsolatban van a specializációval, mert az minél szélesebb körű, minél intenzivebb, annál inkább szükséges a termelők együttműködése, kooperációja, A szűkebb értelemben vett kooperáció a normális kereskedelmi kapcsolatoknál sokkal szervezettebb együttműködést igényel. A kooperáció jelentős előnyöket biztosít a termelés gazdaságossága terén, a munka termelőerejét új. magasabb fokra emeli. vágócsirkét nevelnek, s több mint 110 vagon csirkehúst adnak el. A termelés szakosítása magával hozta az üzemek közötti kooperáció kiszélesítését is. Jelenleg ez az együttműködés még csak a fejlődés kezdeti stádiumában van, de már bekapcsolódtak a Drienovcén (Somodiban) épülő repülőtér építésébe, amely elősegíti majd a növénytermesztés vegyszeres gyomirtását és szövetkezetünk egyike annak a három mezőgazdasági üzemnek, amely közösen épít egy nagy befogadóképességű borjúneveidét. Az első év eredményei tehát azt bizonyítják, hogy a szövetkezetek egyesítése nemcsak helyes volt, de a magasabb termelési eredmények elérése érdekében elkerülhetetlenné vált. S hogy mit adott ez a szövetkezeti tagságnak, azt Köteles János mérnöktől, a szövetkezet elnökétől kérdeztük meg. — A szövetkezet jól gazdálkodik: termelésünket már az első év alatt is sikerült magasabb szintre emelni, ami végeredményben azt jelenti, hogy a dolgozóknak jó megélhetést tudunk biztosítani — feleli Köteles mérnök. Ez a szövetkezeti elnök véleménye. De vajon a tagok, akik egy évvel ezelőtt még ugyancsak húzódoztak az egyesítéstől, hogyan vélekednek ma erről?... A SZŐLŐHEGYEN Az udvarnoki szőlőhegyen csípősen fúj a szél. Viszlay András csoportvezető felhajtott gallérral megy előttünk. A domboldalon megpillantjuk az asszonyokat. Kezüket vörösre csípte a hideg szél, de az olló mégis gyorsan csattog benne. Harminchaton művelik a 34 hektáros szőlőt. Fúj a szél, vagy tűz a nap, ők szorgalmasan végzik munkájukat. Jelenleg csak 11 -en vannak itt, mert mindennap nem bírja ki a kéz ezt a hideget. A tíz asszony között egyetlenegy a féffí: — 'Úgy van az, ahogy János bácsi mondja. S azt is hozzá kell még tenni, hogy az egyesítés után emelkedett a fizetésünk is — mondja Józsa Ilona. — Valamikor a szabad szombatról még nem is álmodhattunk. Most már havonta az is van, kettő — teszi hozzá Páll Borbála. — No és az ebédek! Ide hordják utánunk a hegyre a friss ebédet — teszi hozzá Varga Júlia. S az asszonyok: Hajdú Jolán, Józsa Erzsébet, Grulyo Katalin, Szabó Erzsébet, Stofan Jolán, Hajdú Mária, Hajdú Klóra egyetértőén bizonyítják: jobb így közösen! A szőlőhegy alján a szövetkezet csárdájában a dolgozókon kívül a vendégek is megkóstolhatják a finom disznótoros ebédet és az aranysárga vagy vérvörös hegylevét. Kulcsár János a szőlészeti részleg vezetője és Lőrincz István pincemester bemutatják „királyságuk koronáját" a nagyobbnál nagyobb hordókkal teli pincét. — Ez a szőlészeti csoport szorgos munkájának eredménye! Szövetkezetünk szakosított termelésének egyik jó kifizetődő ága — mondja Kulcsár János, s a lopct aranyszínű szőlőnedvvel szívja tele. A BAROMFITELEPEN A vendégi baromfitelepen teherautókra rakják az 54 napos vágócsirkét. Egy-egy pavilonból 11 —17 ezer darab csirke kerül a piacra. Pár nap múlva helyüket elfoglalják az egy-két napos jószágok, hogy néhány hét eltelte után újból megismétlődhessen a körforgás. Hornyák Erzsébet és Béres Erzsébet is annak a héttagú szocialista munkabrigádnak a tagja, amely két hónappal ezelőtt megkapta a kiváló termelési „eredményekért ezt a titulust. Vendégiből kerékpárral jár-___1 _ ______ _ _____________________________l____zi. _ t * Huszár Tibor (elvételei
