Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-02-15 / 7. szám

Vimla Faruki lóban, a jóakaratú emberek fóruma volt, kiemelkedő esemény, amelyen részt vettek a különböző országok nőszervezeteinek képviselői, a leg­különfélébb politikai irányzatú pár­tokhoz tartozó nők is. Ám az elmon­dott véleményekben mutatkozó kü­lönbség ellenére a kongresszus részt­vevői teljesen egységesek voltak abban a törekvésükben, hogy együtt haladjanak a béke megőrzésének út­ján. Meggyőződésem, hogy a kong­resszus segítséget nyújt a Nők Nem­zetközi Éve sikeres megszervezésé­hez, és ez az év a nők nagy előre­lépését jelenti majd minden terüle­ten. Valamennyiünk számára igen je­lentős esemény volt Leonyid Brezs­­nyevnek, az SZKP KB főtitkárának kongresszusi beszéde. Nemcsak a jelen időszerű kérdéseire válaszolt, hanem azt is megmutatta, milyen lehetőségek adottak arra, hogy a Földön béke uralkodjék. A világ várja a békét. Földünk lányai és asszonyai elszánt harcuk­kal igyekeznek közelebb hozni az értelem diadalát a Földön. Átvéve a „Lányok, asszonyok" -ból Birute Boreisiene Route Loubich Ilse Thiele Nyina Nazarova napján 8—14 órát dolgoztak. Nem is szólva arról, hogy fölöttébb egészségtelen — dohos, penészes vagy fülledt, zsúfolt, mocskos környezetben. Egy további felmérés két év múlva ugyanezen a területen, de a textilipari üzemekben, hasonló ször­nyű viszonyokra derített fényt, sőt itt még azt is meg­állapította, hogy a 16 éven aluli gyermekmunkások­nak csaknem a fele sohasem járt iskolába. Könnyű, de annál károsabb A gyermekmunkások a gyárakban általában köny­­nyű munkát végeznek, de ennek ellenére meghaladja erejüket, veszélyezteti biztonságukat és egészségüket. Például tűzveszélyes munkahelyeken üvegfúvókban vagy kelmefestő üzemekben, ahol naponta mérgező anyagokkal dolgoznak, a textilgyártásban, különösen a kártolókban és fonókban, ahol a por nyomorítja fiatal szervezetüket. Afrikában, Ázsiában, Latin- Amerikában és a Közép-Keleten gyakran találunk gyermekeket az építőiparban is. Európa déli és északi országainak egyes területein is gyakran foglalkoztatnak gyermekeket. Itt leginkább fa-, fém-, bőrfeldolgozó gyárakban, fazekasműhe­lyekben, kosárfonókban és sokan házicselédekként. A kislányokat — éhbérért — nagyobbára a házi­iparban használják fel — fonnak, szőnek, hímeznek, varrnak, kötnek. 12 éven alul is A gyermekek foglalkoztatásában külön fejezetet jelent alkalmazásuk az építkezéseken. Ez az utóbbi években már Dél-Európában is elharapózott. A fiú­kat a megengedett korhatáron alul úgy veszik föl, mint be nem jelentett alkalmi munkásokat. Elenyé­szően csekély bérért nehéz kézi munkát végeztetnek velük (kavics, malterhordás és így tovább). Az épít­kezéseken dolgozó gyermekek hosszú munkaidejük alatt a legsúlyosabb balesetveszélynek vannak kitéve. Pincérek, kifutófiúk, utcai árusok Afrika, Ázsia, Latin-Amerika, Közép-Kelet városai­ban minden kisvendéglőben, étteremben, szállodá­ban, kávéházakban, boltocskákban működnek mint edénymosogatók, kifutófiúk, cipőtisztítók, parkolóhely­őrök, amolyan „lótifutik" garázsokban, autószervizek­ben, esetleg borbélyoknál. Az „utcai árus" a gyermekek alkalmazásának egyik legkétségbeejtőbb és legkevésbé ellenőrizhető területe, formája. Ezek a gyermekek sok esetben otthontalan kis csavargók, a legvédtelenebbek és a felnőttek által a leglelketlenebbül kizsákmányoltak. Az iparilag fejlett országokban a gyermekek alkal­mazását szigorúan megszabott törvények szabályoz­zák — a munkaidőt, a bérezést, a munka minőségét, a munkába lépés legalsó korhatárát is és így tovább. Igen, a szabályok megvannak, eléggé szigorúak is, csak éppen az a hiba, hogy túl hézagoson ellenőrzik a betartásukat. Az 1972-es évben különösen Angliá­ban került előtérbe a gyermekek alkalmazásának problémája. Itt a 13 éven aluliak munkavállalását szigorúan tiltja a törvény, viszont a 13—15 évesek alkalmaztatásának feltételeit az egyes területi egy­ségek közigazgatása állapítja meg. Az elmúlt két év alatt rengeteg olyan esetet észleltek, amikor a gyer­mekekkel felnőttmunkát végeztettek, főleg o hétvége­ken és az iskolai szünidők alatt, és azt is, hogy a megengedett munkaidőn túl is dolgoztatják a gyer­mekeket. Filmezés és iskola között Az utóbbi időben a fejlett iparú nyugati országok­ban szokatlan területen terjed rohamosan o gyerme­kek foglalkoztatása: a reklámszakmában. Ez pedig a gyermek fejlődésére fizikailag, szellemileg és erköl­csileg egyaránt káros. Ugyanis a reklámfilmekben szereplő gyermekeket már sokszor a hajnali órákbon a stúdiókba rendelik, s mire felvételre kerül a sor, holtfáradtak a várakozástól és az unalomtól és el­mulasztják az iskolát is, ami erősen kihat oz elő­menetelükre. Gyermekmunkás a mezőgazdaságban Világviszonylatban a legtöbb gyermek a mező­­gazdaságban dolgozik. Elsősorban azokban az orszá­gokban, ahol nincs nagyüzemi termelés, hanem a kisparasztok földjükből élnek, s így a gyermekek munkáltatása legtöbbnyire a családban történik. Az Észak-Amerikai Egyesült Államokban például bizonyos rendeletek is vannak, miszerint a gyerme­keket nem szabad veszélyeztetett munkahelyen alkalmazni. Az erre vonatkozó törvényrendeletek az Államokban igen homályosak, olyannyira, hogy sok­féleképpen magyarázhatják. A statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban lényegében bármilyen korú gyermeket munkáltathatnak a mezőgazdaság­ban, bármilyen hosszú munkaidőre. Az 1967-es ada­tok szerint az Egyesült Államokban 309 000 tizennégy éven aluli gyermeket tartottak nyilván, mint rendesen bérezett mezőgazdasági munkaerőt. Ezek közül azon­ban csaknem 40 ezren vándormunkásokként éltek hol itt, hol ott. A tények önmagukért beszélnek . . . (A Volkstimme nyomán)

Next

/
Thumbnails
Contents