Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-11-24 / 48. szám
KULTURÁLIS ишшииннк ÉVFORDULÓK Anna Maria Tilschová cseh írónő, aki 1873 novemberében született és 84 éves korában halt meg — egyik példája annak a művésztipusnak, aki osztályából kilépve, a felismert társadalmi igazság oldalára állt. Gazdag prágai ügyvéd lánya és egyetemi tanár felesége volt, aki ilyenformán jól ismerte az akkori „úri“ polgárság életmódját, anyagi előnyökért, hamis és kegyetlen erkölcsi magatartását, és azt írásaiban híven ábrázolta. Előbb elbeszéléseket írt, majd egymás után jelentek meg regényei: a Fany (1915), a Régi család, a Fiúk, az Örökösök (1924). Az utóbbiban az álerkölcsök ostorozása mellett már útmutatás is van, további regényében, a Halmokban pedig (1927) már világosan kirajzolódik az Írónő tájékozódása a munkásosztály, a jövő erős társadalmi alapja felé. A Halmokat (eredeti címén Haldy) a cseh irodalomban a szocialista irodalomba való átmenet kezdetének tekintik. További érdekes műve a Megváltás (1923), amelyben Antonin Slavícek cseh festő életének epizódjait és élményeit dolgozta fel, rávilágítva a művészet, illetőleg a művész elkötelezettségének szükségességére társadalma iránt. A. M. Tilschová irodalmi jelentőségét jelzi, hogy 1947-ben „nemzeti művész“ címet kapott. lgo Albert Camus filozófus, regény- és drámaíró 60 évvel ezelőtt, 1913 novemberében született az algériai Mondoviban, ahová családja ,'1871 -ben települt át Franciaországból. Apja mezőgazdasági munkás volt, aki az első világháborúban elesett, és a fiú ezután még nagyobb szegénységben nevelkedett. Mint az algíri gimnázium ösztöndíjasa, mégis eljutott az egyetemre, ahol filozófiát tanult. Egy ideig újságíróként működött, de hamarosan jelentkezett a színház iránti érdeklődése és a drámairodalom felé fordult. Műveiben a modern tragédia műfaját akarta megvalósítani, hogy a nézőket szembesítse életük problémáival. (Caligula, Félreértés, Ostromállapot, Az igazak, Lázadás Asztúriában). Camus életének komoly szakasza volt a második világháború, amikor részt vett a francia földalatti ellenállási mozgalomban. Bár időközben súlyosan megbetegedett, 1940-ben befejezte a Közöny c. regényét, utána megírta a nagy sikerű Pestis-t, 1956-ban a Bukás-t, majd 1957-ben utolsó nagy munkáját „A száműzetés és az ország“ c. novelláskötetét. Átdolgozással színpadra vitte Calderon, Buzetti, Faulkner és Dosztojevszkij egy-egy regényét is. Irodalmi munkásságáért 1957-ben Nobeldíjjal tüntették ki. 1960-ban Albert Camus autóbaleset áldozata lett. néném, akinek a rendesnél hosszabb és vékonyabb orra volt, folyton panaszkodott és esküdözött, hogy egyszer még letörik. Erre rávették, hogy húzzon rá egy szövetsapkócskát. A nyári hónapokban megszokott látvány volt a poros partokon egy-egy karikába tekeredett sikló, néha, menekülés közben feketén hullámozva átcsúsztak az úton, mint valami hosszú ostorvég. Távolból zöldharkály kopácsolása hallatszott, valahol a liget sűrűjében vadgalamb turbékolt, szajkó rikoltozott. A rizsföld úgy elszigeteli az embert, ahogy talán semmi más. Naplemente felé szitakötőkre vadásznak a gyerekek, és bújócskát játszanak a szénásszekerek között. Vasárnap a kislányok a miséről hazatérve kavicsokkal játszadoznak vagy labdáznak: megy a kislány — a folyóra — zsebkendőjét — szappanozza — egyet ugrik — kettőt ugrik — jobbra hajlik — balra hajlik ., . Jut idő az álmodozásra. Az udvar minden sarkában a nap minden órájában kakasok cicerélik a tyúkokat, az ól előtt a kan ráugrik az emsék sörtés hátára, és ott terpeszkedik félórákig, órákig, esetlenül, nyálát csorgatva, dermedten, hogy nem tudni, gyönyört érez-e vagy fájdalmat, vagy egyszerűen csak unalmat. Megesik akaratlanul, hogy tanúja vagy a tehénistálló mögött a folytatásnak, úgy tűnik, mintha a bika össze akarná Toppantani a buja, párás szemű üszőt. De hát mi is az élet? A férfiak durvák, kemények, szűkszavúak, összehúzott szeműek, mintha páncélba volnának bezárva, amelyen semmi rés nincs; a nők erős testűek, pletykásak és gyerekesek, minden idejüket elrabolja a folytonos gyerekszülés, hiszen dagad már a hasuk, mikor az utolsó még csak az első lépéseket teszi. De hát mi ez az élet, amelyről soha senki nem beszél, és amely fölött a pap és a tanítónő is elsiklik? Mikor esténként a ház kapujában üldögélsz, és várod a sötétedést, és felkél a hold, és a zöld égbolton hajladozik a nagy fák koronája, valami zúgást, valami mozgolódást hallasz, élőlények millióinak nyüzsgését hallod körös-körül. Eltűnődsz. Egymás mellé illeszted egy végtelen lánc fáradsággal megismert szemeit. A békák kuruttyolnak. Bánatos ez az éjszakában terjedező kuruttyolás. Meddig ér az éjszaka? Meddig érnek a rizsföldek? És meddig száll ez a megszámlálhatatlan sok gyászos hang, és kihez? A fű úgy fejlődik, mintha ezekből a szálakból szőnék, ebből a száz, ebből az ezer szálból, amelyet ő maga gyűjt össze és helyezik egyiket a másik mellé. (Folytatjuk) MÓRICZ ZSIGMOND RAJZOLJUNK! A török és a tehenek Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed, milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. „Én vagyok a Mehemed Г „Mi vagyunk a tehenek!“ Szómlálgatja Mehemed hányfélék a tehenek. Meg is számol Mehemed háromféle tehenet. Fehéret, feketét, tarkát, „Meg ne fogd a tehén farkátl" Nem tudta ezt Mehemed, s felrúgták a tehenek. Rajzoljunk: A fenti képet Nagy Erika, ötéves óvodás rajzolta. A verset az óvónénitől hallotta. Am nemcsak Erika rajzol, ha az óvónéni vagy az édesanyja mesét mond, hanem általában minden gyermek szívesen fogja meg a színes ceruzát, hogy mondanivalóját ne csak szóban, hanem színekben, képekben is kifejezze. Most orra kérünk benneteket, kedves gyerekek, küldjétek be nekünk is rajzaitokból! Ha rövid mesét vagy verset illusztráltatok a rajzzal, írjátok meg, hogy mi volt a címe. A neveteken kívül azt is írjátok meg. hány évesek vagytok, hol laktok. Várjuk tehát a rajzaitokat, amelyekből a legjobbakat rovatunkban közöljük. Kedves Gyerekek! Nemrégiben arról írtunk nektek, hogyan készíthettek gyorsan, egyszerűen ötletes bábokat, paravánt, amivel szűkebb helyiségben, otthon is játszhattok. A képen látható rajzok olyan kellékekből készültek, amiket otthon is megtaláltok: ilyenek a mákfej, sárgarépa, vöröshagyma, gesztenye, de amint látjátok, a cipő vagy a síléc is jól felhasználható. A legügyesebbek a kezükből is varázsolhatnak bábfigurát. Ha jól megnézitek a képeket, biztosan nem lesz nehéz elkészíteni sem a bábokat, sem a háttérnek szolgáló paravánt. Írjátok meg nekünk, sikerült-e, s hogy mit játszottatok a bábokkal, esetleg, hogy milyen új figurát találtatok ki. A legötletesebb, legügyesebb játékosokat megjutalmazzuk! Várjuk leveleiteket, címünk: Nö szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Prazská 5. Gyermekeknek.
