Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-11-24 / 48. szám

MIELŐTT MONDANÉK A házasság nem mesevilág! Sokáig tépelődtem, vajon írjak-e neked, kedves Judit. Én nemcsak a szavaid olvastam, inkább a soraid közötti gondolatokban kutattam. Nem tudom megérteni, miért íélsz kimondani az igent, ha szeretitek egymást? Engedd meg, kedves Ju­dit, hogy az életemből mondjak el neked valamit: Nagyon érzékeny természetű vol­tam. Szerettem a szépet, a jót. Csak egy baj volt: nagyon szegény vol­tam mindig. Férjem gazdag szülei ellenezték a házasságot, évekig tar­tó udvarlás, és kitartó harc után kelhettünk csak egybe. Nem volt könnyű dolgom. Aztán úgy alakult, hogy a férjem megbetegedett, tizen­egy évig súlyos beteg volt, ápolnom kellett. Mégsem bántam meg sem­mit. Először ő tartott ki mellettem, aztán én ómellette. Nehéz volt az életünk. Esti iskolába jártam, kézi­­munkázással egészítettem ki a ke­resetemet, és gyermekeimről is gondoskodni kellett... Mégis min­den sikerült. Miért? Gyermekeim és férjem iránt érzett szeretetem mindenhez erőt adott. Látod, mennyivel könnyebb a mai fiataloknak! Miért félnél a be­vásárlástól, főzéstől, a háztartás vezetésétől, a családi élettel járó gondoktól? Hidd el, nincs szebb a gyermekkacagásnál, boldogabb ér­zés egy síró gyermek megvigaszta­­lásánál. A házasság ugyan nem mesevilág, az otthonunk nem tün­dérpalota, de egy család harmoni­kus, boldog élete a mindennapi élet örömeivel-gondjaival lesz tel­jes. K. Gy-né, KoHce Nem jó a hosszú várakozás! Férjhez menj, vagy folytasd ta­nulmányaidat — szerintem ez nem mond ellent egymásnak. Ha férj­hez mész, befejezheted az iskolát. Persze ehhez jó, megértő élettárs kell, aki mindenben segít, aki mel­lett lesz időd és erőd a tanulásra. Ügy gondolod, hogy jobb lesz egye­dül maradni? Lehet. De vajon meddig? A vőlegényedet is meg­értem, hogy türelmetlen, ha 6 már nősülni akar, ha neki hiányzik az otthon. A hosszú várakozás sem vezet mindig eredményre! Ezért valóban gondold meg, hogy elha­­laszd-e az igen kimondását, ne­hogy később megbánd azt! Sóki Gyuláné, Stúrovo-Nána (Párkánynána) Nemcsak lemondás árán lehetsz boldog! A „házas“ élet valóban más mint a „legény“ élet. Közös problémákat kell megoldani, és természetesen mindig a család érdekében. Ifjú koromban, a házasságom előtt, én is szerettem sportolni, színházba, labdarúgó-mérkőzésre járni. Mióta megnősültem, ezekre a kedvtelé­sekre kevés idő jut. Eleinte nem volt mindegy, végül is beláttam, hogy a csálád érdekei így kívánják. A fiatal diáklánynak, aki a vita­indító levelet írta, nincs teljesen helytelen nézete, mégis hiányo­lom, hogy a gondot okozó munkák felsorolása nem volt teljes. Hiány­zik belőle pl. a házi munka. Mert elhiszem, hogy lehet szeretni a színházba járást, mozit, tv-t, olva­sást, de amíg idáig eljut, addig sok-sok apró munkát is el kell vé­gezni. Vagyis kimosni, megfőzni, rendet tenni a lakásban... A csa­ládi harmóniába ez is beletartozik, feltételezem, hogy megértóek egy­más iránt, és segítenek egymásnak. Ha a levélíró szociológus lesz, bizo­nyára már most is tudja, hogy a házasságban a sok beszéd egy-egy dolog Körül idegességet kelt. Az állandó bírálás, helyreigazítás, töp­rengés, meg nem értés rontja a csa­ládi harmóniát, főleg ha gyermekek is vannak. Mindez persze nem azt jelenti, hogy csakis lemondás árán lehetsz boldog. Egységes recept ugyan nincs, hiszen ahány ember, annyiféle vélemény van a házasságról. De van egy közös út, amelyet a házas­társak alakítanak ki, s amely szá­mukra a legjárhatóbb lesz. Csak egyről ne feledkezzenek meg: a há­zasságban felmerülő gondokról nemcsak beszélni kell, hanem meg is kell őket oldani. Cs. Pál Mindent közösen . .. Kérek egy Pravdát . . . egy Új Szót . . . Barátnő van? .. . Egy doboz Startot ... Ez így megy percről perc­re. A kérdés addig variálódik, ahány féle újság, folyóirat egy újságárus bódéban kapható. Lekenyi Jánosné, a Postai Hírlap­­szolgálat (PNS) egyik luceneci (loson­ci) árusítóhelyén tesz eleget a vevők kívánságának. És mindjárt hozzátehet­jük, hogy annyi előzékenységgel és türelemmel, hogy biztosan szívesen tér hozzá vissza mindenki, aki csak a szemben levő piacon időről időre meg­fordul. Lopva, két kiszolgálás között vált­hatunk szót, minduntalan félbeszakad a beszélgetés. — Nekem is ismernem kell a lapok tartalmát, hogy ajánlani tudjam, mert sokan kérnek tanácsot, hogy mit ol­vassanak. Ezért is és mert érdekel, elolvasom, átnézem mindegyiket. So­kat tanul így az ember és sok minden elgondolkoztatja. Különben nálunk az egész család szeret olvasni. Nem győ­zőm hazavinni a lapokat. Mást is olvasnak? — De mennyire! Ötödikes kisfiam, Robi a nyári szünetben „falta" a technikai érdekességekről szóló köny­veket és a kalandregényeket. Eszti lányom idén fog érettségizni, öt a szépirodalom érdekli és minden, az esztétikával összefüggő írás. Jóhangú, szerepel a CSEMADOK-rendezvénye­­ken és az iskolájában, Fil'akovón (Fü­leken) is. Szeretné továbbképeztetni a hangját. így a családra terelődött a szó, és bár a vevők még egyre jönnek, itt a zárás ideje. Szombat délelőtt, tizenegy óra, Lekenyiné gondolatban mór az övéi között van. Nagy gondban van­nak, bár örömteli gond, mondja, mert házat építenek. Sok utánajárást igé­nyel az anyag beszerzése. Épp elég problémát kell megoldani. Szerencsé­re azért hangoskodás, Idegeskedés nincs náluk. — A férjem nyugodt ember. Min­dent szép sorjában megbeszélünk, kö­zösen intézünk. Nagyon sokat dolgo­zik, baggeres, és ha hazajön, akkor jólesik neki is a családi kör csendjé­ben megpihenni. Nagyobb problémák nincsenek nálunk. Ha éppen akad, mert hát azért enélkül sehol sincs, akkor mindent tisztázunk, megmond­juk egymásnak, ami nem tetszik. Но kibeszéltük magunkat, nem tartunk haragot. Szólok hozzá és ő válaszol. . .. Hazatelefonál, о lányával be­szél. Esztinek ruhagondjoi vannak, az új nadrágon van valami igazítani va­ló, és arra vár, hogy anyu megjavítsa. Sürgős, mert délután Magyarországra utazik, ott fog vendégszerepelni. Még az építkezéshez is ki kell futni, jó hogy a nagymama már félig meg­főzte az ebédet. Holnap meg a sze­gény béna nagyapót kell meglátogat­ni Fülek mellett. Jólesik neki, ha el­megyünk hozzá. — Jó az az autó, sok időt meg­takarít vele az ember. Meg sok a le­hetőség is. A férjem hétvégén, ha jó idő van, elvisz bennünket oda, ohol hétközben dolgozik, örömmel mutatja meg, mi pedig szívesen megnézzük, TORNÁZZON VELÜNK! HÁTIZOM-ERÖSÍTÖ GYAKORLAT Segédeszközként egy széket és három könyvet használunk. A talajon hasia fekszünk, lábunkat szorosan egymás mellett tartjuk, karunkat széttárjuk és a szék lába közé helyezett három könyvet egyenként a szék ülőkéjére s onnan ismét a talajra tesszük. A gyakorlatot felváltva végezzük jobb és bal kézzel, miközben hátunkat erőteljesen homoritjuk, fejünket magasra emeljük. Egy-egy gyakorlat között néhány másodperc Dihenöt tartunk. A gyakorlatot megismételjük: Korosztály: 35 évig 36 — 50 évig 50 év felett Nők: Férfiak 3 2 fj MINDEN HÉTEN EGY TANÁCS Hasznos szolgálatot tesz a kvarclámpa, különösen a nagyvárosban élő emberek­nek, ahol a levegő szennye­zettsége olyan nagyfokú, hogy kevés napfény jut az utcán járó embereknek. Az otthoni kvarcolóssal ugyan nem lehet helyettesíteni a szabadban, jó levegőn való tartózkodást, sétát, sportolást, de a nap­sugár jótékony hatását rész­ben pótolhatjuk. Gyógyító ha­tása mellett kozmetikai célt is szolgál, mert bronzos barna, egészséges színt ad a bőrnek. Az NDK-ból exportált asztali .kvarclámpa nálunk is kapha­tó. Ara: 410.— korona.

Next

/
Thumbnails
Contents