Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-10-27 / 44. szám
GYÜMÖLCSÖZŐ jL Kevés olyan évzáró gyűlésen voltam, ahol a munkakörülmények 1,1 miatt a vállalat vezetői számlájára nem hangzottak el megjegyzések vagy bírálatok. Emiatt ötlött fel bennem a kérdés: Vajon a Gemerská H6rka-i (gömörhorkai) Cellulóz Üzemben nincsenek problémák? S ezt nyomban meg is kérdeztem a mellettem ülő Volcsko Gyula elvtárstól, aki a gyárigazgató helyettese és nagy elfoglaltsága ellenére is talált rá időt, hogy részt vegyen az értekezleten. — De vannak — felelte —, és amenynyire én ismerem az asszonyokat, két napig sem tudnák megukban tartani, ha valamit nem látnak jónak. Ez azért jó, mert mi is időben értesülünk a hibákról, és gyorsan intézkedhetünk. Kétségen kívül äH. hogy azon a munkahelyen, ahol nem hagyják feltornyosulni a problémákat, hanem a lehetőség szerint igyekeznek azokat felszámolni, ott kevesebb az elégedetlenség is. Persze, ez sem megy mindig simán, mert vannak olyan problémák, amelyekben nehéz dönteni. Hogy csak egy példát említsünk: Általános dolog — tehát nemcsak itt a cellulózüzemben —, hogy az előleg és a fizetés napján többszörösére ugrik az alkoholfogyasztás. Mit lehet ez ellen tenni? Az üzemi nőszervezet a közelmúltban felmérést végzett és vezetőségi gyűlésen foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az egyöntetű válasz így hangzott: A fizetési napokon ne áruljanak alkoholt az üzemi büfében! Ezt egyszerű kimondani, ám a gyakorlati életben annál nehezebb megvalósítani, még ha a dolgozók többsége és a gyár vezetősége támogatja is az asszonyokat. A vitában több felszólaló kitért erre a kérdésre, és egységesen kiálltak a nőszervezet állásfoglalása mellett. A közellátás számlájára több kritikai megjegyzés hangzott el. Érdemes néhányat felidézni: KOTVÄCS MARIA felszólaló a? illetékesek azonnali intézkedését kérte. A faluban ugyanis az élelmiszerüzlet szombatonként csak délelőtt tíz óráig tart nyitva. Miért veszik át az árut éppen szombaton? BREZINA JŰLIA: Az üzemi büfében a tízórai időben olyan hosszú sor áll, hogy sokszor üres kézzel térünk vissza, mert nem kerül ránk a sor. A tízórait széthordó nők, akik a munkahelyekre viszik a tízórait és frissítőket, miért sorakoznak velünk egyszerre a pult előtt? Nem lenne jobb, ha őket korábban szolgálnák ki? LIPTÄK BARNÁNÉ: Már tavaly is kértük, hogy árusítsanak húst az üzemben, sok szabad időt megtakarítanánk, ha nem kellene sorakozni a faluban a húsbolt előtt. Ezt a kérelmet hamarosan teljesítik. A fogyasztási szövetkezet 1974-től mozgó elárusítókocsit küld az üzembe. TÖBB FELSZÓLALÓ: Az üzemi elárusítónál csak barna kenyeret kapunk, de az is gyakran száraz. Miért nincs bővebb választék és friss kenyér? Szóvá tették azt is, hogy a faluban gyakran nincs üveges tej, és aki tejet akar túltesznek a férfiakon. Kötelességünk tehát, hogy messzemenően támogassuk minden egyes észrevételüket, követelményüket, hiszen ez mindannyiunk közös érdeke is. Úgy, mint eddig, eljárunk ügyükben, hogy a közellátásban mutatkozó hiányosságokat megszüntethessük. Az üzemi pártszervezet nevében Fodor László elvtárs mondott néhány elismerő szót. Megemlítette, hogy a nőszervezet tizenhárom tagja kommunista, akik aktiv munkát fejtenek ki az üzemi pártszervezetben. A frissítők felszolgálása után kulturális műsor következett, amelyet az üzemi klub mellett működő irodalmi kör tagjai adtak. A színvonalas műsort Gusta Fuélková elvvásárolni, előbb a kannáért kell hazamennie. A vitában felszólalt Volcsko elvtárs is. — Nem akarok itt termelési értekezletet tartani. Am egy-két dolgot meg kell említeni, mert ide tartozik. Ebben az esztendőben üzemünkben különösen jó gazdasági eredményt értünk el. Jóval túlteljesítettük a tervet, jelentős volt az anyagmegtakarítás is. Mindezt csak az önök segítségével, szorgalmas munkájukkal érhettük el. Az üzem vezetősége mindig elégedett volt a nők munkájával, mert szívósan, kitartóan dolgoznak és jó gazdái az üzemnek. Ami pedig a munkafegyelmet illeti, sok esetben társnő 7Ö. születésnapja alkalmából rendezték. S azt is el kell mondani, hogy a lelkes kis csoport nagyobb városokban is megállná a helyét. A cellulóz-üzem asszonyai aktív alkotó munkát fejtettek ki, amely az eredményekben is megnyilvánult. Jól szervezett és irányított, tervszerű munkájuk arról győzött meg, hogy jól értékesítik a tapasztalatokat. Politikailag fejlett és sokat olvasott asszonyokkal találkoztam, akik tudnak és akarnak dolgozni és akik nem mennek el amellett, ami bosszantja őket és kellemetlenné teszi az életüket. c■o> И ОN «ЛЭ О Üы &•Ф•Ж►*с•фи. GÄL ETA A FILMRENDEZŐ KÉPESKÖNYVE Az írónak, a költőnek, a hadvezéreknek, a politikusoknak, a sportolóknak, zeneszerzőknek gyakran a színészeknek is állítanak szobrot. A legösszetettebb művészet parancsnokainak, a filmrendezőnek azonban soha. Mindez akkor ötlött az eszembe, amikor Keleti Mártonnak, a háromszoros Kossuth-díjas mesternek, a Magyar Népköztársaság „kiváló művésziének halálhírét röpítette világgá a távgépíró, a rádió és a televízió. Keleti Márton olyan nagy podgyásszal utazott a halhatatlanságba, hogy emlékmű alighanem felesleges is. Negyvenegy filmje, tizenhat tévéjátéka szinte ugyanannyi szobor. Immár életében klasszikussá vált filmjeit minduntalan felújítják majd, amikor a pénztárban vékonyabban csörgedez a bevétel és a tévé szerkesztői műsorgondjaikon rágódnak. Keleti Márton a felszabadulás előtt forgatta, majd később felújították A harapós férj-et, a Torockói menyasszonyt, a Nehéz apának lenni-t. ö forgatta az összebombázott és lóistállónak használt budapesti filmstúdióban az új korszak első filmjét, a Tanítónőt, majd a Beszterce ostromát, a Mágnás Miskát, a Janikát, a Dalolva szép az élet-et, az Erkelt, a Civil a pályán-t, a. Fel a fejjel-t, majd a tragikus 1956 után változtatva politikus filmjeit, a Pár lépés a határ-t, a Tegnap-ot, a Virradat-ot, az utóbbi években pedig a vígjátékok, és a zenés filmek egész sorát, A tizedes, meg a többiek-et, a kétrészes Lisztfilmet. Ország világ látta tévéfilmjeinek sorát, köztük ilyeneket: Én, Staszov Ignác a szélhámos, a háromrészes Százegyedik szenátor, az ötrészes Az aranykesztyű lovagjai, a háromrészes Én, Prenn Ferenc, vagy az ötrészes A 0416-os szökevény. Néhány filmkockát — képeskönyv helyett — felvillantunk ennek a kivételes tehetségű művésznek életművéből. A filmrendezőknek nincs szobruk, sem képeskönyvük. Keleti Mártont eltemették, de életművével ezután is találkozunk. Szűts István 2. A világ Keleti Márton Erkel című filmjéből ismerte meg a magyar zeneköltő és az opera megteremtőjének életét és melódiáit. Képünkön a „palotás", a Bánk bán című opera egyik részlete. 3. Dobozy Imre Kossuth-dijas író forgatókönyvéből készült az ellenforradalom után a Virrad című filmdráma. Azóta Ladányi Ferenc, a film hőse Is bevonult a filmtörténetbe. 1. A felszabadulás utáni magyar filmgyártás első nemzetközi sikere a Mágnás Miska volt, amelyet Szirmai Albert operettjéből forgatott Keleti Márton. Képünkön látható főszereplői már nem élnek: Keleti László, I.atabár Árpád és Kálmán.
