Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-08-25 / 35. szám

nélkül képzelni, hogy az egy dolgozóra eső évi termelés értéke meghaladja a 350 ezer koronát. Még elgondolni is sok, hogy egy asszony képes elő­állítani ennyi értéket!... Pedig így van. Az évi tojástermelésük 160 ezer tyúktól 35 millió darab. Ilyen állo­mánnyal csak nagyüzemei termelési feltételek mellett lehet dolgozni. FONTOS A SZAKKÉPZETTSÉG Ebben a gazdaságban szakképzett­ség, tudás nélkül nem igen lehetne boldogulni. Ismerni kell a tudomány és technika mezőgazdaságára vonat­kozó legújabb eredményeit, s tudni keli ezeket a gyakorlatban felhasz­nálni. Ehhez pedig megfelelő szak­tudással rendelkező vezető dolgozóra van szükség. Örömmel állapítottuk meg, hogy itt nincs hiány mérnök­ben, technikusban. A gazdaság 3 ezer dolgozója között 60 mérnököt és 274 szakközépiskolával rendelkező technikust találunk. Ha tüzetesebben átvizsgálnánk a gazdaságban elért kiváló eredmények okait, egész biz­tosan egyik legfontosabb tényező a dolgozók magas szakképzettsége len­ne. Az állami gazdaságnak saját ta­nonciskolája is van gépesítő és ál­lattenyésztő irányzattal. Évente 180 fiatal szerzi itt meg az alapvető szakképzettséget erre a két szakmá­ra. A fiatal utánpótlás biztosítva van, nem csoda tehát, hogy a dol­gozók átlagéletkora alig 38 év. A szakképzettség mellett fontos az öntudatos, lelkiismeretes munka is. Itt erre sem lehet panasz, hiszen a gazdaságban 400 kommunista dolgo­zik, akik nemcsak hogy öntudatos dolgozói a gazdaságnak, de másokat is jó munkára, példamutatásra ösz­tönöznek. A dolgozókról, magáról az ember­ről sem feledkeznek meg. A távo­labbi munkahelyekre saját autóbu­szuk hordja őket. Szükség esetén főtt étellel, frissítővel látják el a dolgo­zókat. Saját úttörőtáborukban éven­te 300 gyermek nyaral. A nyugdíja­soknak összejöveteleket, érdekes, szí­nes beszélgetéseket rendeznek. 1. Az AG 650 hektáros szőlésze­iében 320 nő dolgozik. A szőlő­termés legnagyobb része a libá­vá! részlegről kerül ki, ahol 450 hektáron termelnek szőlőt. Itt építették fel a gazdaság korsze­rű borospincéjét Is, melyben la­boratórium, adminisztrációs és kóstoló helyiségek Is vannak. Két évvel ezelőtt ebben az épü­letben vendégelték meg a köz­­társasági elnököt is, aki a ke­let-szlovákiai útján Ide Is ellá­togatott. 2. Splilák JuraJ mérnök, a gaz­daság Igazgatóhelyettese és Bu­­tela mérnök közgazdász. 3. Timkó mérnök pincemester egyike a gazdaságban dolgozó 60 mérnöknek. Talán amit még kifogásolhatnánk, az a nőkről való gondoskodás. A gaz­daság háromezer dolgozójának a 62 százaléka nő. Ez magasan felülmúl­ja az országos (49 %) és a kelet­szlovákiai kerület (52 %) átlagát is. Éppen ezért kicsit több figyelmet érdemelnének főleg a különböző szolgáltatások nyújtásában. Az asszo­nyok otthoni munkájának megköny­­nyitése végeredményben úgyis az egész gazdaság javát szolgálná. Mert ha a dolgozó nőnek kevesebb ott­hon a gondja a főzéssel, mosással, javításokkal, akkor több ideje és tü­relme jut a közös munkára is. Na­gyobb a munkatermelékenysége, nö­vekedik az általa kitermelt érték. S ez bizony már mindnyájukat érinti. A Michalovcei Állami Gazdaság idén ünnepli fenállásának 25. évfor­dulóját. Méltóképpen felkészültek a negyedévszázados évforduló ünnep­lésére. Elsősorban az elért eredmé­nyeken keresztül mutatták meg, hogy a szocialista nagyüzemi termelés mi­lyen lehetőségeket rejt magában, s az egyre nagyobb fokú koncentrá­ció olyan előnyöket hoz felszínre, melyre a pár száz hektáros gazdasá­gokban nem lenne lehetőség, ök mindezeket kihasználva olyan szak­szerű gazdálkodást folytatnak, mely­­lyel Kelet-Szlovákia állami gazda­ságai között az első helyet vívták ki. H. ZSEBIK SAROLTA, mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents