Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-01-20 / 4. szám

a mosószék, patellófa, mángorló stb. — Csak onnan ismerem — válaszolta kérdésünkre, — hogy részt vet­tem egy gyűjtési akcióban a járási néprajzi múzeum számára... Aztán még megjegyzi befejezésül: Anyám kezében sohasem volt könyv azelőtt. Most meg úgy rászokott az olvasásra, hogy nem győzöm neki hordani a könyveket, újságokat. Bőgi Lajosné kedves szóval invitál bennünket be­felé. Új emeletes házban laknak, összkomfortos, kényelmes lakás. A konyha a folyosó végében van. Tágas, világos, műanyagburkolattal Tedve. A fal egyik oldalán modern vonalú konyhaszekrény, dolgozó­asztallal. Mellette vízcsap, mosogató tállal. A fal másik oldalánál pedig a hűtőszekrény, villanytűzhely, majd az ablak közelében egy kisebb asztal, székek­kel. Ahogy körülnézünk, párhuzamosan a szép lakás­sal egy régi falusi konyha képe villan fel előttem: „A vaslábú tűzhelyen kívül, ahol az asszony főzte a vacsorát — ezeket találom a jegyzetfüzetemben: Hordó, rajta gyúródeszka, a gyúródeszkán pejsli üvegben, — nyilván a holnapi vacsora —, tejszűrő, sodrófa, lisztespohár, tányérok, evőeszközök. (Most veszem észre: ez az asztal, mert az nincs a helyiség­ben.) ócska szekrény, becsukhatatlan ajtóval, az ajtón csizmanadrág, a szekrény tetején petróleum­­lámpa és hébér. Felfordított hokkedli, lábai között teknő, a teknőben mosásra váró ruhák. Két hordó. Nagy, körülbelül ötvenliteres üveg, szalmával bélelt vaskeretben. Jól látszik, hogy tele van piros borral. Három zsák a falnál, kettőben liszt vagy korpa lehet, egyben krumpli. Egy serpenyő. Egy füleskosár, benne ! 64 százalékban vezették be a vízvezetéket ; 63 százaléka rendelkezik porszívóval 45 százaléka hűtőszekrénnyel és eddig a lakások 25 százalékában vezették be a központi fűtést. Ha figyelembe vesszük, hogy sok helyen a külön háztartásban élő idős szülők ruháit a fiatalok mos­sák, okkor gyakorlatilag minden házban van mór mosógép. Nem csoda, hiszen egy-két évtizeddel ezelőtt a mosás — kézi mosás — volt a háziasszo­nyok legnehezebb munkája. Pedig a házi munkát sokáig nem vették komolyan, a háztartásbeli nőt (még ha hét-nyolc gyermeket nevelt is) nem tekintet­ték komoly dolgozó nőnek. Igaz, a háztartási munka termelékenysége nagyon alacsony, annak ellenére, hogy a társadalmi munkamegosztás nagy hányadát képviseli. Egy neves francia szociológus E. Sullerot, A nők élete c. alapos, átfogó tanulmányában azt írja: „Ha egy-egy ország munkáját a munkaórák számával és nem a termelés számadataival mérnénk fel, ki­derülne, hogy a nem fizetett háztartási munkák több órát, több időt emésztenek fel évente, mint az összes szakmai munkával töltött idő együttesen." Hogy mennyire helyénvaló ez az állítás, egy hazai példával is igazolhatjuk: Nálunk, statisztikai adatok szerint országos viszonylatban évente hat milliárd órát rabol el a háztartás vezetése dolgozó asszonyainktól, azaz pontosan annyi időt, mint amennyit hazánk Ipari termelése igényel a dolgozóktól. A háztartási gépek, a lakások komfortja végre csökkentették a nők számára a fárasztó, nehéz mun­kát, ám nem csökkentették az időt, hiszen a nő jelen­léte szükséges a géppel végzett munka mellett is. Amíg a mosógép mos, a mixer habot ver, ott kell állni a gép mellett, s bizonyos részmunkákat kézzel elvégezni. A közösségi megoldás lesz majd, ami lényegesen csökkenti a házi munkák elvégzésével töltött időt is. Olyan szolgáltatások, mint a mosás, takarítás, foltozás, háznál végzett padló- vagy paf­­kettfényesítés, faltisztítás, egyszóval olyan szolgálta­tások, amelyeket nőtlen férfiak képzelnének el ma­guknak a háztartásukban. S amíg ez a megoldás várat magára, vagy nem jut el a legkisebb falvakba is, addig a háziasszonyok egyedüli segítsége — a háztartási aépek lesznek. MEGYERI ANDREA v ,r v. ^ r w *1 r'A " tizenkilenc kiscsibe (megszámoltam) aluszik. Egy kis­macska. Egy rudazókötél. Egy sezlonkeret, matracát nyilván megette az idő. És újra a tűzhely." Ezeket a sorokat majd tíz évvel ezelőtt írta le Gal­­góczi Erzsébet. Hamisítatlan falusi miliő volt ez a mi falvainkban is. — De mennyire. Nagyanyáink még így éltek I — mondja Böginé. A fiatalasszony jelenleg szülési sza­badságon van. A háromhónapos Andrea a második gyermek o csalódban. A fiatal anyának sok öröme van gyermekeiben, van elég szabad ideje nevelésük­re. A háztartási gépek, az összkomfortos lakás kényel­méből származó időt arra fordítja, hogy mesét mond­jon Gyöngyinek, a nagyobbik kislánynak, és gondozza a kis Andreát. Kézimunkázzon, olvasson, televíziót nézzen. * A nagy családban együtt jár a gond az örömmel, — toldja meg a beszélgetést Kósa Ferencné, aki hat gyermeket nevel. — Nem is tudnám elképzelni, hogy jutna időm ennyi gyermeket rendben tartani, ha még mindig csak a két kezemre szorulhatnék .. . Látogatásunk során, ahány asszonnyal beszélget­tünk, csaknem mindenütt megvoltak már az alapvető háztartási gépek. A statisztika szerint így alakul a falu képe: Az egyesített faluban összesen 422 háztartást tar­tanak nyilván a helyi nemzeti bizottságon. A ház­tartások 100 százalékában van már villanyvasaló 88 százalékban van mosógép 87 százalékban villanytűzhely, sütő 3. A Kürti házaspárnak nyolc gyermek mellett bizony ke­vés ideje jutott a pihenésre 4. Petróczi néni legnagyobb segítsége még mindig a munkához szokott, dolgos keze 5. Kósa Ferencné: Vízvezeték nélkül egy nagy család hétköznapja elképzelhetet­len

Next

/
Thumbnails
Contents