Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-20 / 4. szám
Nagyapa büszkesége a sok unoka. Órákig tudna róluk mesélni. A ház, amelyben Kontuly József él, húsz évvel ezelőtt épült Bratislava peremén. Akkor még kertek és rétek zöldelltek errefelé. Ma Itt halad el a főváros egyik legforgalmasabb műútja. Mellette lakik az utca és a környék, főképpen pedig a gyerekek közkedvelt idős bácsija, akit mindenki „nagyapónak“ hív. A gépkocsik zaja őt nem bosszantja. Megszokta már. Inkább azon tűnődik, honnan jön és hová megy az a rengeteg autó. Nyáron órákon keresztül pipázgat a kertben a maga barkácsolta kis pádon. Nézegeti a rendezett portát, a színes virágokat, meg a szakszerűen kezelt szőlőlugast, amely nemcsak a szemnek kellemes, hanem gyümölcsével hasznot is hajt. A virágokat is szereti, amikor a hamvas rózsákhoz nyúl, nemcsak a pillantása lesz lágyabb, hanem érdes tenyere érintése is. Tíz évvel ezelőtt került ide a lányához Kelet-Szlovákia egyik kis falujából, ahol nem is olyan régen még nagy betűvel mondták ki a föld nevét. „A földet tisztelni, becsülni kell, mert az tartja el az embert“ — szokta mondani nagyapó, és szíve mélyén soha nem érti meg, hogy lánya és veje zöldség helyett miért virágot ültet. Nagyapó szép kort ért meg, nemsokára nyolcvanötödik születésnapját ünnepli. Tavaly télen egyszer megbetegedett. Havat lapátolt, megizzadt és estére belázasodott. A lánya orvost hívott. „Erős szervezete van a bácsinak, hamarosan meggyógyul, de néhány napig még ágyban kell maradnia!“ — mondta az orvos. E szavak hallatára nagyapó meghökkent. „Nem maradhatok én ágyban doktor úr, ki menne akkor helyettem dolgozni! Ma könnyű a munka, nem úgy mint a régi világban ...“ Árva gyermek volt. Szüleit nem ismerte. Iskolaköteles korára meghalt a nagyanyja is, aki addig nevelte. A hatéves fiút egy vasúti őr vette pártfogásába. Iskolábajárás helyett tehenet kellett legeltetnie. Jól végezte munkáját, jól bántak vele nevelői, a kosztját is megkapta rendesen. Kilencéves korára erős kötésű legénykévé cseperedett. Gazdája egy nap új ruhát vásárolt neki, felöltöztette, majd kézen fogva bevitte a faluba. „Elég nagy vagy már, feléred a fújtatót“ — magyarázta útközben a fiúnak. 0 meg egyre csak azoh törte a fejét, mi lehet az a fújtató. A kovácsmester alaposan megnézte, majd kijelentette: „Fiam, te egyenesen kovácsnak születtél! Erős kezed van, kalapácsra termett.“ Kovácsinas lett belőle, és ezt nem is bánta meg. Gyermeki szemében szinte hősnek tűnt a hatalmas termetű, A lakásban szanaszét heverő újságok, képeslapok, sok bosszúságot okoznak a háziasszonyoknak, mert mindenütt a rendetlenség látszatát keltik. Az itt látható, fotelok karjára helyezhető újságtartó jó szolgálatot tesz minden családban. Magunk is könnyen elkészíthetjük filcből, bútorszövetből, háziszőttesből, műbőrből, vagy lakástextilből. A tetszés szerint kiválasztott anyagból 120 cm hosszú és 40 cm széles csikót szabunk, majd az oldalait beszegjük. Vastagabb anyagnál ajánljuk a díszes pelenkaöltéssel való eldolgozást, mert szép és nem foszlik. Ha elkészültünk a szegéssel, az anyag egyik végét visszahajtjuk, úgy, hogy egy 30 cm mély zacskót nyerjünk. A zacskó két oldalát erősen összevarrjuk. Az elkészült csíkot a fotel karjára borítjuk úgy, hogy a nyílás kívül legyen. Az anyag többi részét erősen a fotel ülőpárnája alá fektetjük. Ha nincs felemelhető ülöpórna a fotelban, akkor az anyag végét a fotel aljához erősítjük. A zacskóba beleférnek az újságok és a napilapok, de ne felejtsük el időnként átválogatni őket, és amire már nincs szükségünk, kiszedni. intézetbe vagy katonai akadémiára) azokat az érdeklődőket veszik fel, akik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság polgárai, munkások, szövetkezeti parasztok és dolgozó értelmiségiek családtagjai, koruknak megfelelő erkölcsipolitikai és Jellembeli tulajdonságokkal rendelkeznek és egészségi szempontból megfelelnek. E követelményeken kívül minden érdeklődőnek teljesítenie kell annak az iskolának a követelményeit is, ahová jelentkezik. A katonaiskolákba azok a 15—16 éves fiatalok jelentkezhetnek, akik sikerrel elvégezték a kilenc évfolyamos alapiskolát. A katonai akadémiára pedig az érettségivel végződő általános műveltséget nyújtó középiskola vagy más érettségi vei végződő középiskola elvégzése szükséges. Az érdeklődők korhatára 17—23 év lehet. A felvételi megbeszélést általában februárban tartják, a felvett tanulók augusztus 28-án lépnek az iskolába A felvételre vonatkozólag felvilágosítást a járási katonai parancsnokságok nyújtanak. (folytatjuk) TORNÁZZON VELÜNK! Hasizomerositö gyakorlat Nyújtott, szétterpesztett lábakkal ülünk a földön. Segédeszközként egy széket használunk, amelyet nyújtott lábunk elé állítunk. Kezünkkel hátra támaszkodunk, kissé hátrahajolunk, lábunkat lassan felemeljük, egészen a szék ülőkéje fölé és ott lábfejeinket egymásra rakjuk, lábszárunkat keresztezzük, majd ismét szétnyitjuk és lassan leeresztjük a földre. A gyakorlatot ismételjük: Férfiak Nők Korosztály 35 évig 12X 10X 36 — 50 évig 10X 8X 50 év felett 8X óX K, .IHEZ forduljunk 9 AZ IPARI TANULOK SZERZŐDÉSE A szaktanintézetek az ipari tanulóknak szakmai kiképzést, középfokú és szakmai műveltséget nyújtanak. A tanulóviszonyt írásbeli szerződéssel kötik meg. Attól a naptól kezdődik, amikor a szerződésben kitűzött napon az ipari tanuló tanulóviszonyba lép. A vállalat (üzem vagy szervezet) a tizenhat éven aluli tanuló szerződésének megkötésére, megváltoztatására vagy felbontására köteles kikérni a szülők vagy a jogos gyám jóváhagyását. A tanuló szerződésében fel kell tüntetni: a szakmát, amelyre oktatják az ipari tanulót, az iskola helyét, címét, a tanulóviszony időtartamát, a tanulóviszony megkezdésének napját. A tcnulóviszonyról felvilágosítást nyújt az érdeklődő lakhelye szerinti illetékes járási nemzeti bizottság munkaerő-osztálya. A KATONAISKOLÁBA VALÓ FELVÉTEL Katonaiskolába (szakiskolába, tan-
