Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-20 / 4. szám
ASSZONY A Vannak emberek, akik nap mint nap szembe kerülnek mások sorsával. Ezek közé tartozik Rutena Jankechová, a galántai járásbíróság titkára. Néhány kérdést tettünk fel neki tevékenységével kapcsolatban. —- Milyen ügyekkel foglalkozik? — Főleg válási, kártérítési és perzekúciós ügyekkel, fiatalkorúak házasságkötési kérvényével, az apaság eldöntését tárgyaló perekkel és olyan kérelmezésekkel, amelyre bíróságon kívüli eljárást javasolnak. — Melyek a leggyakoribb problémák, amelyekkel az emberek bírósághoz fordulnak? — A leggyakoribbak a válási perek. A legtöbb esetben hűtlenség, alkoholizmus, durva bánásmód az ok. —• Megtörténik az is, hogy nem tud foglalkozni egy-egy üggyel, mert a felek nem tudják a szükséges okmányokat felmutatni? Ilyen esetben hogyan intézi az ügyet? — Gyakran megesik, hogy az emberek minden okmány nélkül, vagy csak néhánnyal fordulnak hozzánk, s ilyenkor az sem ritka, hogy a felet háromszor-négyszer is vissza kell utasítanom, mindaddig, ameddig minden szükséges iratot elhoz. A váláshoz például be kell nyújtani a házasságlevelet, a kiskorú gyermekek születési bizonyítványát, az állampolgársági okmányt és a házastársak legutóbbi, közös lakhelyéről a helyi nemzeti bizottság igazolását. — Melyik eset foglalkoztatta a legjobban úgy is mint anyát? — Valamivel több mint egy éve, hogy kollégámmal egy rendőr kíséretében elhoztunk szüleitől egy kisfiút. Nyolcéves cigány gyermek volt, akiről anyja egyáltalán nem gondoskodott. Amikor odamentünk, a lakásban mindenütt piszok volt, még egy széket sem láttunk, s a kisfiú anyja régi csizmájában üldögélt egy ócska vödörben. Számomra szivettépö látvány volt, ahogy a gyermek kétségbeesetten kapaszkodott az anyjába, aki nem akarta odaadni. A kisfiú rúgott, harapott és meg akart szökni. Magam is könnyeztem, mégis tudatában voltam annak, hogy helyesen cselekszünk, mert a gyermek nyolc éve ellenére, már jóformán az egész cigány kolónia réme volt. A komárnói (Komárom) járásba vittük. Egész úton zokogott, de egyúttal az utat is figyelte. Amikor átadtuk, az intézet igazgatóját figyelmeztettük, hogy tartsa szemmel. Ennek ellenére a kisfiú még aznap este elszökött ... * * * A galántai (Galánta) járásbíróság egyik fehér ajtaja mögött egy asszony, egy anya ül. Nap mint nap olyan emberek keresik föl, akik a paragrafusok és az ő segítségével akarják rendezni az életüket, sokszor elrontott életüket. Ez nem könnyű s nem is kellemes feladat. De a társadalom, a család, a gyermekek érdeke ezt is megköveteli. Bodza-Bogya A térkép sem tünteti fel, hiába keresem. Híre, neve nem járta még be az országot, világot. Legfeljebb annyit mondhatunk róla: kis falu Csallóköz szívében, egyike azoknak, amelyekben az 1965-ös árvíz súlyos pusztítást okozott. Mi azonban nem emiatt látogattunk el a faluba. Az érdekelt bennünket, mennyit változott az utolsó két-három évtized alatt az osszonyok otthoni környezete, a háztartás képe, — történetesen egy kis faluban. A falu összlakossága jelenleg 1485. (Az elmúlt választások idején Bogya egyesült Holiareval-Gellérrel.) A lakosság nagy része a helyi földművesszövetkezetben dolgozik, kisebb számban Komárnoba (Komárom) vagy Calovora (Nagymegyer) járnak dolgozni. A nőknek elenyésző hányada van munkaviszonyban. A többségük csak idénymunkát tud vállalni a szö-Anyuka mesélj: vetkezetben, mivel a faluban más munkalehetőség nincsen számukra. így az asszonyok nagy része a háztartási munkával van elfoglalva. A háztartási munkát megkönnyítő szolgáltatások a faluban egyáltalán nem léteznek. Szolgáltatósok háza, félkészáruval ellátott üzlet és egyéb alkalmi szolgáltatások legközelebb csak Megyeren vagy Komáromban vannak. Ami mégis a háztartási munkák megkönnyítését szolgálja, s amin az elmúlt évtizedek változása lemérhető, azt a korszerű háztartási gépek igénybevétele, használatának elterjedése mutatja. A hetvenéves Petróczi Gizi néni kis kódban öblöget az udvaron. A fagyos télben a langyos víz is szemmelláthatóan párolog. A kád mellett évszázados gémeskút ágaskodik, ős nyugalomban szemléli a tájat. Petróczi néni legjobb segítsége még mindig a munkához szokott, fáradhatatlanul dolgos keze. A ház körüli munkát többnyire egyedül végzi, pedig már nem is volna rá szükség. — Nem bizony I — mondja egyetértőén Petróczi néni. — Itt van az én jó menyem, aki mindent elvégezne helyettem. De amíg bírok dolgozni, nem engedem. Hiszen a munka az éltető erő bennem . . . Mindig kézzel mostam én. Erős vászonlepedőket, törülközőket, gyolcs ingeket. Ha mostunk, egész nap csak azt tettük. Mi volt a segítség? A beáztatott ruhát kiszedtük a teknőből, lavórokba raktuk és felpakoltuk a taligára. Meg a mosószéket és a mángorlót is. Aztán eltoltuk a „Kis-szegeti" tóhoz. Ahol a legtisztább volt a víz, ott álltunk bele, és úgy mostunk. Megmutatnám ezeket a dolgokat, de elvitte az árvíz ... — Bánja-e, Petróczi néni, hogy elvitte? — Egy percig sem. Mit is kezdenének vele a mai fiatal asszonyok? Klárikának, a menyemnek már mosógépe van. Igaz, azt mondják, szaggatja a ruhát. De hát ha szaggatja, hadd tegye, nem kell annak a sírig tartania, mint valamikor... Id. Kürti Lajosné, Teri néni Is eleget mosott életében. Négy gyermeknek adott életet, aztán amikor a férje húga meghalt, elvállalta és felnevelte az ő négy gyermekét is. Nyolc apróság mellett bizony sose fogyott ki a munkából. — Kakasszóra ébredtem, — emlékezik vissza Teri néni. — A malac már hajnalban visított, a csirkéket, libákat ki kellett engedni, a hízóbaromfit megtömni. Aztán a nagy családnak reggelit készíteni, megszervezni a napi munkát. Következett a délelőtti mosás, vasalás, főzés, takarítás, hogy a nagyobb munkákról ne is beszéljünk. Sok időbe tellett, amíg a .rakott sparhelten" szórítgattuk a. gyerekek ruháit, amíg annyi darabot kivasaltam a parázzsal melegített vasalóval. A varrást, foltozást sohasem lehetett befejezni. A munka a nappal ért véget: éjfélkor. Az első háztartási gépünk a mosógép volt. Az árvíz után vettük, év végi zárszámadáskor. Emlékszem, hazahoztuk, és a lányom, aki éppen munkába Indult, meghagyta: „Édesanyám, ne nyúljon hozzá, villanyra működikI Majd este, ha Itthon leszek, kimosunkI“ Dehogy vártam én estig. Mire hazajött, már el is felejtettem, hogy aznap nagymosós volt I Azóta persze megszaporodtak nálunk is a háztartási gépek: villanyvasaló, villanytűzhely, porszívó, mixer, hűtőszekrény, vízvezeték. Most a központi fűtés beszerelésén van a sor. . . Irén lánya tanítónő. Tőle kérdeztük meg, mi is az A porszívógép ma már nélkülözhetetlen segítség KRAJCSOVICS FERDINAND
