Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-08-04 / 32. szám

n aim A pribylinoi Esperanto hotel éttermében élénk szemű, szőke hajú kislány sétálgat az asztalok között. Felvesz egy leesett öngyúj­tót és kedves mosollyal nyújtja át tulajdo­nosának. Tovább figyelném a kis szöszit, de egy szőke asszony szigorú tekintettel vezeti ki a teremből. A nő bennfentes lehet itt, gondolom, mert igen otthonosan mozog az étteremben, a hotel halijában. A kislány va­lahonnan ismét előkerült, és huncutul nevet felém egy szék támlája mögül. Magamhoz hívom. Bátorsága meglep, olyan közvetlenül rákönyököl a térdemre. — Hogy hívnak? — Renáta. — Ki az a néni, aki az előbb kivitt in­nen? — Nem tetszik tudni? A mamám. — És mondd, nagyon szigorú hozzád? — A, ő itt mindenkinek dirigál, sokszor még apunak is. — Apukád is itt van? —, Itt hát, ő a főszakács a konyhában, a néni vacsoráját is ő főzte, ugye jó volt? Renátán keresztül ismerkedtem meg a Palack házaspárral, akiknek sokak szemé­ben irigylésre méltó élete nem is olyan egy­szerű. Együtt érettségiztek a vendéglátóipa­ri szakközépiskolában, és Zsófia asszony jelenleg az Esperanto szálloda vezetője, fér­je pedig az étterem főszakácsa. A hotel halijától csak egy ajtó választja el kellemes otthonukat, ahová belépve, mintha külön világba érkezne az ember. Zsófia asszony mesemondó édesanyává változik, a fősza­kács pedig szívesen veszi ót a férj, az apa és a házigazda szerepét. A szóllodavezetők között ritkán találko­zunk nőkkel. Ez az állás nagy szakmai fel­­készültséget, magabiztos fellépést és tapin­tatos bánásmódot követel. Az ilyen állás­ban a munkaidő hossza sem mérhető idő­vel. Hogyan tudja mégis egyensúlyban tar­tani Zsófia asszony kettős hivatását? — Sajnos, olyan család vagyunk, ahol nincs megfizethetetlen értékű nagymama. Renáta élete a pribylinai óvoda és a hotel gyakran változó vendégei között zajlik. Egy­részt ez nem rossz, mert hozzászokik az em­berekhez, bátorrá, önállóvá válik. De más­részt hiányoznak neki a gyerekpajtások. A hotel elég messzi van a falutól, ide nem jönnek gyerekek, vagy ha jönnek, a szüleik­kel járnak kirándulni. így Renátának meg kell elégednie azzal a kevés idővel, ameny­­nyit szakítani tudunk számára. Sajnos, a nyarat is itt tölti velünk, mert ml nyáron nem mehetünk szabadságra. Itt ugyan jó levegőben nincs hiány, de a szórakozásban és a gyermektársaságban annál inkább. Huszonhat alkalmazottja van a hotelnak, nagyrészük nő, és ha telt ház van, akkor nyolcvan ember kényelmét szolgáljuk. Nem könnyű, de én mint pincérnő kezdtem és nagyon jól ismerem a vendéglátóipar vala­mennyi ágát, amely nemcsak nehéz, ha­nem szép munka is, ha mások megelége­dettsége kíséri. Renáta még nem álmos. Csokoládés pis­kótatortát majszol, valami cukrászújdonsá­got, amit csak az ő számára talált ki a leg­ügyesebb apuka. Palack papa nem adná a szakmáját semmi pénzért. Nagyon szeret főzni, sütni, híres konyhájának különleges ételei gyakran visszacsalják a vendégeket. — És ön melyik ételt kedveli a legjob­ban? — A feleségem főztjét, mert ritkán van részem benne, VARGA MARIA Aki ápolt már virágot, nevelt kis­csirkét, az tudja, hogy sem a nö­vény, sem az állat nem fejlődik friss levegő, napfény nélkül. Hogyne lenne tehát rá szüksége a kisba­bának?! . . . Mégis van olyan anya, aki félti a levegőtől, a napfénytől a gyerekét. Pedig a levegő, a nap­fény minden gyermek éltető eleme. Hiába ápoljuk jól a csecsemőt, hiá­ba szoptatjuk, etetjük megfelelően, ha nem jut friss levegőhöz, nap­fényhez, elhervad, akárcsak a vi­rág. Mivel befolyásolja a levegőzte­tés a gyermek fejlődését? Elsősor­ban azzal, hogy napsugarak érik. A nap legértékesebb sugarai, az ibolyántúli sugarak, elősegítik a D- vitamin képződését. Ez nagyon fon­tos vitamin, hiánya az angolkór ki­fejlődéséhez vezethet. Az ibolyán­túli sugarak serkentik az anyagcse­rét is. Gyógyító hatása is van a napfény infravörös sugarainak. Azonkívül a napfény, a világosság jelentősen befolyásolja a fejlődő szervezet növekedését. Pl. a sötét­ben nevelt állatok az elégséges vi­taminellátás és a jó táplálás elle­nére a növekedésben lényegesen elmaradnak a hasonló körülmények között, de világosságon nevelkedő társaik mögött, Nappal a szabad levegőn még árnyékban is érik napsugarak -a gyermeket, a szórt és égboltsugár­zás révén. Igaz, a napfény be­jut a természetes fénnyel megvilá­gított szobába is, de itt mindig ke­vesebb van belőle, mint a szabad­ban. A csukott ablak mellett pedig éppen a nap legértékesebb suga­rai, az ibolyántúli sugarak nem jut­nak a gyermekhez, mert az ablak­üveg ezeket nem engedi át. De nemcsak a napsugár miatt visszük szabad levegőre a gyereket. Szeműnk fénye Értékes számukra a szabad leve­gőn mindig tapasztalható bizonyos fokú légmozgás (nem szél), és a hőmérséklet ingadozása is, amely sokkal előnyösebb számukra, mint a szoba négy fala közötti egyenle­tes hőmérséklet. A hőmérséklet in­gadozása, a levegő áramlása ser­kenti a bőr működését, kellemes, vagy kellemetlen érzést vált ki, s ezzel befolyásolja az egész szer­vezet működését. Fejlődik a szer­vezet hőszabályozása is, a gyermek edzettebbé válik. Az edzett gyer­mek aztán jobban tud alkalmaz­kodni a környezet hőmérsékleti vál­tozásához, nagyobb az ellenállóké­pessége a betegségekkel szemben. Bármilyen furcsán is hangzik, mai modern háztartásunkban nélkülözhetet­len a két mérleg. Egy háztartási és egy személyi. A mérlegek nemcsak fontosak és nélkülözhetetlenek, de rövid idő alatt meggyőznek minket arról, hogy gazda­ságosak is. Látni fogjuk, hogy milyen kevés táplálék kell létfenntartásunkhoz, mennyi fölösleget eszünk, ami sajnos még külön bosszúságot is okoz, mert sokkal könnyebb egy kilót meghízni, mint tíz dkg-t lefogyni. Minden házi­asszonynak ajánlom, vezesse be kis háztartásában is az adagolást. Felnőtt férfiakra számítsunk: Levesből 2,5 dl-t, főzelékből 2 dl-t, so­vány húsból (vagy felvágottakból) 20 dkg-t, burgonyából két nagyobbat, ke­nyérből 10 dkg-t, (vagy két péksüte­ményt), majonézes vagy egyéb salátá­ból 10—15 dkg-t, rizsből 1 dl-t, vaj­ból 1 dkg-ot. Felnőtt nőknek: Levesből 1—2 dl-t, főzelékből 1,5 dl-t, sovány húsból 10 dkg-t, burgonyából két kisebbet, kenyérből 8—10 dkg-t, majonézes vagy egyéb salátából 8—10 dkg-t, rizsből 1 dl-t, vajból 1 dkg-ot. A gyerekekre számíthatunk: levesből 1,5—2 dl-t, főzelékből 1—2 dl-t, sovány húsból 5—8 dkg-ot, bur­gonyából két kisebbet, kenyérből 5—8 dkg-t, salátákból 5—8 dkg-ot, vajból 1 dk9 ot MINDEN HÉTEN­Természetesen a gyerekeknél figye­lembe kell vennünk korukat, a felnőt­teknél viszont munkabeosztásukat, test­alkatukat, mozgásképességüket és moz­gáslehetőségüket. Az adagolásra csak fokozatosan térhetünk rá. Reggelinket a szokásos tea, tej, ká­vé egy szelet pirítás, tojás vagy sajt, sonka, vagy más felvágott összeállí­tásban fogyasszuk. Ajánlatos éhgyomorra narancs, ana­nász vagy grapefruite levet inni, de éppúgy megfelel a házi készítésű pa­radicsomlé vagy különböző kompótle­­vek fogyasztása is. Ma már kevesen ebédelnek otthon, rendszerint üzemi konyhán vagy bü­fében. Sokan azt gondolják, hogy az ebédnek mindenképpen főtt, komplett ételnek kell lennie. Szerintem elég, ha naponta egyszer eszünk főtt ételt. Ha a vacsora, — amelyet hat és hét óra között fogyasztunk el odahaza — friss, főtt ételből áll, akkor egy-két kiadós szendvicsnek (sonka, szalámi vagy más összetétellel) elégnek kell délben len­ni. Vacsora után, ha netán valaki ke­­veselné az elfogyasztott adagot, akkor sajttal és gyümölccsel pótolhatja. Ne együnk azonban vacsora után már tész­tafélét, édességet és kenyeret sem. Egy pohár tej, vagy tea nem árt. Az utób­bi főleg akkor nem, ha vacsora után még televíziót akarunk nézni. És ismétlem, szokjuk meg a számol­gatást, kalkulálást. Ezzel azt is meg­akadályozzuk, hogy valami kárbavesz­­szen. Szomorú látvány, mennyi kenyér, kalács és húsdarab kerül a szemétbe, nem is beszélve más ételmaradékokrol. Egyre gyakrabban látni eldobott ke­nyeret, amelyből csak egy harapást fogyasztottak el. Ne tápláljuk túl ma­gunkat fölöslegesen. Ne ebben lássuk csak életszínvonalunk emelkedését, ha­nem szabad időnk jobb kihasználásá­ban. A több sportolás, mozgás, séta, üdülés és szórakozás sokkal egészsége­sebb. Ma már a fizikai munka sem jelent akkora terhet, mint a múltban. Á gé­pek minden téren megkönnyítik életün­ket, ezért ehhez kell formálnunk táplál­kozásunkat is. Mondhatnám, kissé kul­turáltabbá kell tennünk életünknek ezt az oldalát is. Hisz életformánk is me­rőben eltér a néhány évtizeddel eze­lőttitől és ennek természetes következ­ménye, hogy étrendünkön is változtas­sunk. A múltban jártunk, most közle­kedünk, a múltban ettünk, most táp­lálkozunk. Sajnos, sok háziasszony ma is ide­genkedik a korszerű főzéstől. Pedig a­­jánlatos volna kevesebb rántásos ételt, sertéshúst, tésztafélét enni. Ehelyett több zöldséget és tejterméket fogyasszunk, amelyekből nálunk keveset fogyaszta­nak. Jó, ha a háziasszony már a kezdetén megtanulja beosztani a kosztra kisza­bott pénzt és kiosztani az ételt a csa­ládnak úgy, hogy azt a leírtakból és saját nézete szerint jónak látja, Azt hiszem, valamennyien egyetértenek ve­lem abban, hogy ez a két tényező merőben befolyásolja életünket és a jó és békés családi étet egyik pillérét képezi. —KMO— © TORNÁZZON VELÜNK! Karizom-erősítő gyakorlat Segédeszközként egy széket haszná­lunk. A szék előtt hasra fekszünk a talu­­jon, majd lassan felemelkedünk, lá­bunk hegyével érintjük a talajt. Először jobb, azután bal karunkkal a szék ülő­kéjére támaszkodunk és közelebb húz­zuk magunkat a székhez. Nyújtott kar­ral felemelkedünk a széken. Lassan visszaereszkedünk könyöktámaszba és ismét nyújtott karral felemelkedünk. A gyakorlatot megismételjük: Korosztály: Nők: Férfiak 35 évig 6 x 10 x 36—50 évig 5 x 8 x 50 év felett 4 x-6 x srfi 1 ^ dl JPl EGYTANÁCW

Next

/
Thumbnails
Contents