Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-01-20 / 4. szám

PÉK VENDEL AZ SZLKP KB PROPAGANDA ÉS AGITÁCIÓS OSZTÁLYÁNAK DOLGOZÖJA

Az elmúlt évek sikerei, a békéért vivott küzdelem igazolták a szocialista tábort, hogy lehetséges a világ békés egymás mellett élése annak ellenére, hogy két összeegyeztethetetlen eszme ált szemben egymással. Határainktól nyugatra azonban a hidegháború jegének olvadását úgy fogták fel, hogy a szocializmussal szemben folytatott harc eszközein változtatni kell, hogy meg kell találni az új feltételeknek megfelelő módszereket. Ennek első, de nagyon éles megnyilvánulása volt a „hidak épitése kelet felé“ stratégia, melyet sokan úgy értelmeztek, hogy a szocialistaellenes központok lemondtak a szocializmus elleni

A nyugati diverziós központok mindent felhasználnak felforgató tevékenységük sikere érdekében. Az SZKP XXIV. kongresszusa felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy lényegében a társadalmi életnek egyetlen olyan területe sincs, ahol ne folynék a haladás és a reakció erőinek éles, világméretű eszmei-elméleti és politikai küzdelme. A Szovjetunió és az egész szocialista közösség gazdasági, katonai, politikai és erkölcsi erejének szüntelen növekedése következtében a küzdelem egyre inkább áttolódik az eszmei területre.

Szocialista társadalmunk polgárai naponta ki vannak téve a nemzet-EREDMÉNYEINKRE

BÜSZKÉN

harcról. A Szovjetunió békepolitlkája volt az a tényező, amely a taktika megváltoztatására kényszerítette őket. A hidegháborúban elszenvedett vereségük, az emberiség békeóhaja arra ösztönözte őket, hogy taktikát változtassanak. Egyre gyakrabban találkozni propagandahadjáratukban azzal a gondolattal, hogy a szocializmus és a kapitalizmus között nemcsak közgazdasági, kereskedelmi, kulturális, de ideológiai területen is lehetséges a békés egymás mellett élés.

V. I. Lenin már a huszadik század elején meghatározta, hogy a burzsoá és a szocialista ideológia közt nem volt és nem is lehet kibékülés. Ma a burzsoá ideológusok az ideológia területén való békés egymás mellett élés gondolatának a hirdetésével nem azért rukkolnak elő, mert érdekük az ilyen együttélés, hanem mert így vélik könynyebben elérni céljukat, vagyis a szocialista országok polgárainak eszmei befolyásolását.

közi reakció hatásának. Naponta több órán keresztül sugároznak a szocializmussal ellenséges gondolatokat az éteren keresztül hazánk irányába. Ennek a célja, hogy belülről bontsák meg a szocialista országok egységét, hogy megfertőzzék polgártársaink tudatát. Nem riadnak vissza semmiféle eszköztől sem. Lenin már 1913-ban figyelmeztetett bennünket arra, hogy „amikor csökken és meggyengül a burzsoá ideológia hatása, a rágalmazásnak és a hazugságoknak a legveszettebb formáját is alkalmazni fogja“. A burzsoá Ideológia befolyása a világban ma gyöngébb, mint amikor Lenin e figyelmeztető szavai elhangzottak. Éppen azért, mivel a szocializmus újabb és újabb győzelmeket ér el és nő a marxista-leninista eszmék befolyása a világon, a burzsoá ideológusok egyenlő hevességgel támadják a szocializmust, a marxizmus— leninizmust, a szocialista világrendszert, de nem utolsósorban a szocializmus fő erejét, a Szovjetuniót.

Gibson professzor „Az ideológia és nemzetközi politika“ című munkájában így gondolkodik: „A katonai összeütközés a szocializmussal az atomfegyverek legújabb eszközeinek felhasználásával a legjobb esetben a kölcsönös megsemmisüléshez vezethet, ezért a győzelmet az ideológiában kell elérni, amely biztosítja a kapitalizmus győzelmét a szocializmus felett a békés egymás mellett élés feltételei között.“

A kapitalizmussal vívott ideológiai küzdelemben a szocializmusnak szembe kell állítania vele az elért eredményeket. Ezért ideológiai küzdelmünknek offenzív jelleget kell biztosítani. Pártunk XIV. kongresszusának határozata megállapítja, hogy „Az elmúlt időszak

tapasztalatai keserves tanulságot jelentettek számunkra arra vonatkozólag, hogy milyen káros következményekkel járt a párt ideológiai munkájának lebecsülése, a dolgozók ideológiai és politikai nevelésének elhanyagolása. A társadalom további fejlődésével kapcsolatos problémák megoldása sürgősen megköveteli, hogy megerősítsük a szocialista ideológia befolyását az élet minden területén.“

Ideológiai nevelőmunkánk végzése közben tudatában kell lennünk annak, hogy az antikommunlsta központok és az ellenséges propaganda igyekszik az emberek tudatába kétségeket ültetni és nem minden esetben tűzi ki célul az emberek meggyőzését. Sokszor elegendő e propaganda számára, ha az emberekben megingatja a szocializmussal szembeni bizalmat. Az antlkommunista propagandával szembeni ideológiai munkákban szem előtt kell tartanunk, hogy feladatunk leleplezni az ellenséges propaganda célkitűzéseit és módszereit, hogy így jobban szembetűnő legyen a propagandájuk lényege, hazug volta és álnoksága.

Ideológiai munkánk értelme, ahogy ezt a CSKP KB októberi és az SZLKP KB novemberi plenáris ülése kifejezi, meggyőzni a munkásosztályt és hazánk dolgozóit a marxizmus-leninlzmus eszméinek igazáról és elmélyíteni pártunk politikájába vetett meggyőződését. Nem hátrálhatunk meg az eszmeipolitikai harcban. Olyan eredményeink vannak, amelyekre mindig büszkén hivatkozhatunk. A szocializmus építése folyamán elért hatalmas sikereinket felhasználhatjuk dolgozóink tudatáért vivott ideológiai küzdelmünkben. Hiszen kevés ország van a világon, amely olyan eredményekkel dicsekedhetne, mint szocialista hazánk.

Magában Szlovákiában az elmúlt évtizedek soha nem látott eredményt hoztak gazdasági, szociális, kulturális és társadalmi téren. Ideológiai munkánk feladata tehát, hogy hazánk dolgozóit, de leginkább az ifjúságot olyan szettemben neveljük, hogy büszke legyen az elért eredményekre, hogy a nemzetközi reakció minden támadásával szemben megállja a helyét, hogy a szocialista Csehszlovákiát és azon belül szűkebb hazáját, a szocialista Szlovákiát teljes mértékben magáénak vallja.

'