Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-08-04 / 32. szám

VAGYUNK? íróasztalomon az ankét vitaindító cikke és egv meghívó a húszéves érettségi találkozóra. Az ankét és a találkozó ilyen véletlenszerű egy­beesése vetette fel bennem a gon­dolatot, hogy kifejtsem véleménye­met a moi fiatalokról. Milyenek is a mai fiatalok? Ez­zel a kérdéssel naponta foglalko­zunk. Nemcsak mi, pedagógusok, hanem általában mindenütt: egysze­rű emberek egymás között, írók a regényeikben, filmrendezők a film­jeikben, orvosok, pszichológusok a munkájukban. . . A mai fiataloknak is az a legfőbb vágyuk: boldogan élni, békében, gondtalanul. Sokan nem értik meg a fiatalokat. Emiatt elítélik őket. Falun nőttem fel. Az én időmben is előfordult, hogy a legények szét­szedték a gazda szekerét és a ház­tetőn összerakták. Vagy leszedték a kapukat és a gazdák a falu köze­pén keresgették, ki-ki a magáét. Ma az ilyesmit bűncselekménynek tekintik, akkor legfejlebb bosszantó tréfa volt. Gyermekkorom emlékei­ből nem hiányoznak a hangulatos bálok sem, ahol néha több vér folyt, mint amennyi bort megittak. . . Per­sze az ilyen emlékektől minél előbb szabadulni szeretnénk, nem szívesen emlékszünk rájuk. Mi tagadás, ma is akadnak el­rettentő esetek, rossz útra tért fia­talok. De mikor nefh voltak? Azon­ban e néhány, fiatalságra szégyent hozó egyén nem adhat keresztmet­szetet a mai fiatalokról, tehát nem helyeselhetjük azt a gyakori pálca­törést a fiatalok fölött, Azt is mondogatjuk, hogy könnyű a mai fiataloknak, jobb sorsunk von mint nekünk volt. Ez igaz. De hiszen jobb most mindannyiunknak! A mai fiatalok már ebbe a jobb korba születtek bele, nekik ez lesz a kiinduló pont az életben, és ezt kell nekik még jobbá tenniük. Ha meghallgatjuk nagyapáinkat, szid­nak bennünket. Csakúgy, ahogy mi szidjuk fiainkat, unokáinkat. . . Sze­rintem a korosztályok közötti nézet­­eltéréseknek, meg nem értéseknek oka egyrészt a természetesen vál­tozó, fejlődő élet. Talán így is van ez rendjén. Két egymás után felnö­vő nemzedék nem nevelkedhet ugyanazon társadalmi feltételek kö­zött még egy társadalmi rendszer­ben sem. Hérakleitosz szerint is ugyanabba a folyóba igen, de ugyanabba a vízbe nem léphe­tünk újra. . . Mielőtt tehát pálcát törnénk a fiatalok felett, vizsgáljuk meg ön­magunkat, saját fiatalságunkat, va­jon igazságosan jórunk-e el? S va­jon megtettünk-e mindent az ifjú­ság helyes nevelésében? Mert bi­zony még o pedagógusok is néha igen egyszerűen képzelik el a ne­velést. Azt gondolják, ha megnyí­­ratják a hosszú hajú fiatalokat, már megtettek mindent nevelésük érde­kében. Igaz, könnyebb a nevelés­ben is radikálisan fellépni, mint a gyermek tudatára hotni. Könnyebb de nem eredményesebb! Sokan erkölcsteleneknek tartják a mai fiatalokat. Am erkölcs alatt rendszerint csak a férfi és a nő kapcsolót értik. De ha már az er­kölcsnek csak erről az egyetlen te­rületéről esik szó, fel kell tennünk a kérdést: valóban annyival erkölcste­lenebbek a mai fiatalok, mint ahogy azt a szemükre vetik? Csak egy pél­da: Rómeó és Júlia szerelme a kö­zépkori Itáliában történt. Ma be­ülünk a színházba, élvezzük az elő­adást, senki sem gondol erkölcste­lenségre, sőt még az sem megbot­ránkoztató, hogy a két veronai sze­relmes kiskorú volt. De mit jelent az erkölcs szó valójában? ,,Az er­kölcs, morál — olvashatjuk a lexi­konból — o társadalmi tudat egyik formája, amely az emberi együtt­élés történelmileg változó, törvény által nem szankcionált normáit tar­talmazza, s az emberek egymás kö­zötti, valamint az egyén és a társa­dalom közötti viszonyokat szabá­lyozza". Most tegyük fel újra a kérdést: erkölcstelenek-e a mai fiatalok? Azt hiszem senkit sem kell meggyőzni arról, hogy: nem. Ellentétek mindig akadnak generációk között, és ezek nem csupán erkölcsi ellentétek! S ha az ellentétek pozitívak a fiata­lok részéről, ezek a társadalom mozgató erői is lehetnek! Kár, hogy a fiatalokat nem állít­juk még nagyobb számban felelős­ségteljes feladatok elé. Minden fiatal érezze meg a munkájának fontosságát, társadalmi jelentőségét. A felületes munkáért pedig legyen felelősségre vonva! Beszélgettem fia­tal szakmunkásokkal, akik munká­jukban megtalálják az alkotás örö­mét. Volt tanítványaim között van­nak kőművesek, akik büszkék egy­­egy épületre, amelynek építésében ők is részt vettek. Az elmúlt télen egy földművesszövetkezet karbantar­tó műhelyében jártam, ahol több­ségben fiatalok voltak. Büszkeség­gel beszéltek arról, hogy a rájuk bí­zott gépek ilyenkor fő szezonban nem esnek ki a termelésből. Mun­kájuk eredményeként megtalálják anyagi számításaikat, kielégítik kul­turális igényeiket, s nem vágyódnak más munkahelyre. A közösségi mun­kából is aktívan kiveszik részüket. Szeretik szülőfalujukat, szeretik ha­zájukat. A hazaszeretet fogalma, ér­zése így nyilvánul meg náluk. Nem beszélnek róla, de érzik. Nem a vé­rükkel bizonyítanak, de ha kellene, azzal is bizonyítanának. En ilyenek­nek látom a mai fiatalokat! KREMMER LÁSZLÓ, Stúrovo . (Párkány) ✓ Dr. Magda Polácková, az Állami Kórház testnevelési gyógyintézetének orvosa válaszol t Hogyan tartható meg az egészség, a szépség és a jó testi kondíció idősebb korig? A testi szépség első feltétele a hibátlan egészség, a szervezet sér­tetlensége a betegségek következ­ményeitől vagy más külső, negatív hatásoktól. További feltétel a meg­határozott gyakorlatokkal végzett mozgáskultúra, a helyes testtartás, az alak formálása, a ruganyos já­rás és kecses mozdulatok elérése. Mi a jó alak feltétele? Az alak két tényezőtől függ. Az első: örökölt és velünkszületett adottság a magasság, a testsúly és a testrészek arányai. A második tényező: a környezet hatása, amely magába foglalja a szociális helyze­tet, a foglalkozást, az illető táplál­kozási módját, testkultúráját és más feltételeket. A testi higiénia a minimális esztétikai követelmények egyike. A nő szépségét kiegészíti a helyes és megfelelő kozmetika, az ízléses öltözködés és a hajápolás. Milyen tornát végezzenek a nők? Először is azt kell tudatosítani, hogy egyetlen sport űzése a szerve­zetet nagyon egyoldalúan terheli meg. Ezért többféle testmozgást kell választani, mégpedig lehetőleg olyanokat, amelyek minden szem­pontból jól hatnak a szervezetre, különösen a hát- és hasizmokra, valamint a medence alsó izmaira. A testkultúrával szorosan össze­függ az élet egyik törvényszerű té­nyezője: a ritmus, amely a női szervezet működését is nagy mér­tékben uralja. Ezért a gyakorlatok­nak is ritmikusaknak és felszaba­dultaknak kell lenniük. Ezeknek a feltételeknek leginkább a gimnasz­tika felel meg. Ritmikával és tánc­cal kombinálva a női testnevelés minden fokozatában alkalmazható. Nagyon ajánlatosak például a sza­badban végzett labdajátékok, ame­lyeknél váltakozva következik be az izmok összehúzódása és meg­nyúlása, miközben arra szoktatnak, hogy gyorsan reagáljunk váratlan helyzetekre. Ilyen játék a kosár­labda, a röplabda, a tenisz, az asz­tali tenisz. A könnyűatlétikából a nem ver­senyszerű futást ajánljuk, míg ug­rásokat csakis akkor, ha a leugró­­helyet gondosan előkészítették. Megfelelő sportág a gerely- és diszkoszvetés is. Valamennyi sport közül a leg­megfelelőbb nők számára az úszás! Általa egyenletesen eloszlik a bőr alatti zsiradék, ami előnyösen for­málja az alakot. Az úszás megszi­lárdítja a mellizmokat és főleg a hasizmokat, aminek különösen ter­hesség idején és a szülés után lát­ják hasznát a nők — a hasuk gyor­sabban visszanyeri eredeti formá­ját és rugalmasságát. A vízisportok közül ajánlható még az evezés is. A turisztika nagyszerű testmoz­gást biztosít és különösen jót tesz a légzőszerveknek. A síelés és a szánkózás jelentő­ségét sokan nem értékelik eléggé, pedig rekreációs formája ugyan­olyan sokoldalúan előnyére válik a női szervezetnek, mint nyáron az úszás. A korcsolyázás ugyancsak jó ha­tással van a testi kondícióra, a gyorskorcsolyázás azonban már egyoldalú sport. A sport-gimnasztikából különö­sen az ugrókötéllel végzett dina­mikus gyakorlatok ajánlhatók. A judohoz körülbelül egyforma súlyú és erejű partnerek szüksége­sek. A vivás harmonikus mozgást eredményez. Mivel főleg a nagy mellizmot és a medencét erősíti, kiegészítő sportnak alkalmas. A kerékpározás inkább rekreá­ciós alapon ajánlható, nem pedig rendszeres sportnak, mivel egyol­dalúan vastagítja a lábizmokat, A lovaglást legfeljebb 17—18 éves kortól ajánljuk, de nem spe­ciálisan és versenyszerűen. Az ijlövészet ugyancsak a har­monikus testmozgást segíti elő, al­kalmas kiegészítő sportág. Hegymászásra csak testileg erre alkalmas nők vállalkozzanak, meg­felelő fizikai felkészülés után. 20 éven alul nem ajánljuk. Feldolgozta —gyo—

Next

/
Thumbnails
Contents