Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-06-30 / 27. szám
A Csehszlovákia és at NSZK költi kap* csőlátók normalizálásáról száló szerződést Bonnban Bohuslav Cháoupek csehszlovák és Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszterek parafálták. Felvételünkön Bohuslav Cháoupek Willy Brandt szövetségi kancellár társaságában. leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja Richard Nixon amerikai elnök meghívására hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban. Az egész világ népének jogos reménye, hogy ez a csúcstalálkozó elősegíti a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműködés erősödését. kenyerünkért Azt mondják: Olyan jó, mint egy falat kenyér, . . . olyan hosszú, mint a nap kenyér nélkül, . . . amilyen a nép, olyan a kenyere. . . . megkeresni a mindennapi kenyérrevalót . . . Nos. nincs a magyarban még egy olyan szó, melyre annyi népi szólás-mondást találnánk mint a kenyérre. S mindegyik a jót, a pozitívumot fejezi ki. A kenyér az ember táplálkozásának alapja — régi, mint maga az emberiség, s a táplálékok között évezredeken keresztül megőrizte megbecsült helyét. Marx Károly, a nagy német filozófus úgy beszélt a szocializmusról, mint a „kenyér és rózsa“ hozójáról. Tudjuk, hogy ezt szimbolikusan képzelte: a bőséges élelmet és a jólétet értette alatta. Azt tartják, amilyen gazdag az aratás, olyan gazdag lesz a következő év is. A tavalyi aratás nagyon nehéz volt. Kedvezőtlen volt az időjárás, sok volt a szemveszteség. Ésszerű beosztással, maximális gazdaságossággal azonban nagyobb nehézség nélkül áthidaltuk az évet. Most újra aratás előtt állunk: kicsit szorongva, de annál több reménységgel nézünk elébe. Tanulva a tavalyi hiányosságokból, idén még jobban ügyelünk majd arra, hogy egy kalász, egy búzaszem se maradjon a tarlón, ne vesszen kárba. Minden egyes szemre szükségünk van. A világpiacon évről évre emelkedik a gabona ára; s a mi célunk az, hogy a sikeres önellátás után mi is exportálhassuk ezt a keresett, drága árut. S hogy erre mikor kerül sor, az mindnyájunktól függ. Kombájnosoktól, szövetkezeti dolgozóktól és vezetőktől, férfiaktól és nőktől, öregektől és fiataloktól — mindenkitől, akinek csak egy parányi része is van az aratásban. Mindnyájunk ügye, hogy a jövő évi kenyémekvaló időben és a legkisebb veszteség nélkül a raktárba kerüljön, Szlovákiában több mint 800 ezer hektár gabonanemű vár kaszára. Ez csaknem 20 ezer hektárral több a tervezettnél. A kalászosok fejlődését idén nagyon befolyásolta a szárazság. Májusban a csapadékmennyiség országszerte nem haladta meg a 10 millimétert. Ez az utolsó száz év legnagyobb szárazságát jelenti, beleértve az 1949-es évet is, melyet a mezőgazdasági dolgozók még most is emlegetnek. Mezőgazdasági üzemeink többségében már készenlétben várják a rajtot. A kombájnokat megjavították, a magtárakat kitakarították. Ott, ahol kevés lesz a kombájn, oda Csehországból érkezik a segítség. Idén 900 cseh kombájn arat majd Szlovákia földjén. Egy kombájnra nem terveznek 90—100 hektárnál többet, hogy inkább lassan, de jó minőséggel dolgozhasson. A felvásárló üzemeknek eddig még minden évben kevés volt a raktárhelyiségük. Idén több mint 1 millió ötszázezer tonna gabonanemű vár felvásárlásra. A tavalyihoz mérten bővitették a raktárok befogadóképességét, ennek ellenére azonban még néhány helyen gondot is okozhat a raktározás. Ám körültekintő, rugalmas szervezéssel ezen is lehet segíteni. Nemcsak a mezőgazdasági üzemek, melyeket közvetlen érint az aratás, de más üzemek is ki akarják venni részüket e fontos nyári munkából. A frissítőket gyártó üzemek például megígérték, hogy az aratás alatt elegendő üdítő itallal látják majd el a mezőgazdasági dolgozókat. Az alkoholmentes frissítők mennyiségét csaknem 18 százalékkal emelik a nyári hónapokban, ami több mint 1 millió 800 ezer liter üdítő italt jelent. Szombat, vasárnap is dolgozni fognak, hogy szavuknak eleget téve, becsülettel helyt is álljanak. Az élelmiszerellátó üzemek több és gazdagabb választékú élelmiszerféleséget, konzervet, félkészárut Ígérnek. Reméljük, Ígéretüket tett követi, s ezzel járulnak majd hozzá a falusi dolgozók eredményes munkájához. Országunk minden egyes polgárának tudatosítani kell az aratás fontos nemzetgazdasági jelentőségét és lehetőségéhez mérten bekapcsolódni e mindnyájunkat érintő kenyércsatába. A falusi asszonyok, nőszövetségi tagok sem képeznek kivételt ez alól. A nő évszázadokon keresztül a kenyércsata középpontjában állt. Szedte a markot a kaszás után, kötötte a kévét, ott találtuk a cséplőgépen, és az 6 feladata volt az új lisztből megsütni a friss, ropogós kenyeret. Évszázadokon keresztül Így volt ez, de az utolsó húsz évben a kombájnok, önkötözőgépek fokozatosan kiszorították őket az aratásból. Ám ez még nem azt jelenti, hogy ma már nincs szükség rájuk. Ellenkezőleg. Mindenütt ott kell lenniük, ahol egy kalász, egy búzaszem kárba veszne! Az asszonyok körültekintő, mindenre felfigyelő készsége legyen őrzője az idei aratásnak. Ha minden egyes kalászt és szemet raktárba juttatunk — holnapi kenyerünket, gazdagabb életünket biztosítjuk. H. ZSEBIK SAROLTA HE Címlapunkon M. Borsky, a 16. oldalon F. Malecek ás J. Sekal felvételei A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Harasztiné Mészáros Erzsébet - Főszerkesztőhelyettes: Jandáné Hegedűs Magda — Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina — Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB 2ivena kiadóvállalata, Bratislava, Nálepkova 15 - Szerkesztőség: 801 00 Bratislava, Praiská 5 - Telefon: főszerkesztő: 466-21, szerkesztőség: 475-00 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy a kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,40 kbrona — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli Szolgálata — PNS, Ostredná expedicia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. intézi el — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) - Előfizetési díj egyéni: évi 180,- Ft, közületi: 220,- Ft. Csekkszámlaszám: MNB. 215-96182 - A SÜTI 6/28 engedélyével. Naponta többször is elmegyünk, meg-mególlunk az üzletek kirakatai előtt. Ha sietős a dolgunk, csak egy futó pillantással mérjük fel, milyen újdonságot mutatnak be, ml újat tettek ki a kirakatba. De ráérősen, hosszan elnézegetjük a kiállított árut, a választékos ruhaneműt, napjaink korszerű háztortósi eszközeit, a gazdag élelmiszerkészleteket, s örömmel vesszük tudomásul, hogy üzleteinkben árubőség van, a kínálat nem válik szégyenére kereskedelmünknek. De nemcsak a kirakatok csalogatják a vevőket, bent a polcokon is megtaláljuk azt, amit keresünk, sok olyan dolgot, ami néhány évvel ezelőtt még hiánycikk volt. Es a vásárlók élnek Is a lehetőséggel. Bizonyítéka ennek, hogy a kiskereskedelmi forgalom hazánkban az elmúlt huszonöt esztendő alatt az ötszörösére emelkedett, vagy az a legutóbbi statisztikai felmérés, amely szerint 1972-ben lakosságunk évi jövedelme 70 613 millió korona volt és ebből 46 894 millió koronát fordítottak áruvásárlásra. Szocialista kereskedelmünk létrehívását munkásosztályunk 1948-as februári győzelme segítette elő, s az azóta eltelt negyedszázad alatt jelentős, eredményekben gazdag utat tett meg. Az új, korszerű üzlethálózat, mint testben az erek, szelik keresztülkasul az országot. A vidéki embernek már nem kell, mint a múltban a városba utazgatnia, mert a legtöbb BUCZI ANNA, az élelmí8zerosztály dolgozója, kisgyermekes anya, így érthető, hogy neki is a bölcsőde-óvoda kérdés a legfájóbb problémája. — Este hatig tartunk nyitva és a kicsiket legkésőbb négykor ki kell venni a bölcsődéből. Ha a férjem otthon van, nem probléma, de amikor kiutazik, mindig meg kell kérnem valakit. És nemcsak nekem, igen sok fiatal anyukának a PRIOR-ból meg más üzletből a városban. Ez szinte nap-nap után megismétlődő idegességgel jár. Még fájóbb ez a megoldatlan problémánk szabadszombaton, amikor a hét többi napjaihoz képest összehasonlíthatatlanul több a munkánk, mert a legtöbb vevő erre a napra hagyja mindennemű bevásárlását.
