Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-30 / 27. szám

A Csehszlovákia és at NSZK költi kap* csőlátók normalizálásáról száló szerződést Bonnban Bohuslav Cháoupek csehszlovák és Walter Scheel nyugatnémet külügy­miniszterek parafálták. Felvételünkön Bo­huslav Cháoupek Willy Brandt szövetségi kancellár társaságában. leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek tagja Richard Nixon amerikai elnök meghívására hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban. Az egész világ népének jogos reménye, hogy ez a csúcs­­találkozó elősegíti a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműködés erősödését. kenyerünkért Azt mondják: Olyan jó, mint egy falat kenyér, . . . olyan hosszú, mint a nap kenyér nélkül, . . . amilyen a nép, olyan a kenyere. . . . megkeresni a mindennapi kenyérrevalót . . . Nos. nincs a magyarban még egy olyan szó, mely­re annyi népi szólás-mondást találnánk mint a ke­nyérre. S mindegyik a jót, a pozitívumot fejezi ki. A kenyér az ember táplálkozásának alapja — régi, mint maga az emberiség, s a táplálékok között év­ezredeken keresztül megőrizte megbecsült helyét. Marx Károly, a nagy német filozófus úgy beszélt a szocializmusról, mint a „kenyér és rózsa“ hozójáról. Tudjuk, hogy ezt szimbolikusan képzelte: a bőséges élelmet és a jólétet értette alatta. Azt tartják, amilyen gazdag az aratás, olyan gaz­dag lesz a következő év is. A tavalyi aratás nagyon nehéz volt. Kedvezőtlen volt az időjárás, sok volt a szemveszteség. Ésszerű beosztással, maximális gaz­daságossággal azonban nagyobb nehézség nélkül át­hidaltuk az évet. Most újra aratás előtt állunk: kicsit szorongva, de annál több reménységgel nézünk elébe. Tanulva a tavalyi hiányosságokból, idén még jobban ügyelünk majd arra, hogy egy kalász, egy búza­szem se maradjon a tarlón, ne vesszen kárba. Minden egyes szemre szükségünk van. A világpiacon évről évre emelkedik a gabona ára; s a mi célunk az, hogy a sikeres önellátás után mi is exportálhassuk ezt a keresett, drága árut. S hogy erre mikor kerül sor, az mindnyájunktól függ. Kombájnosoktól, szövetkezeti dolgozóktól és vezetőktől, férfiaktól és nőktől, öregek­től és fiataloktól — mindenkitől, akinek csak egy parányi része is van az aratásban. Mindnyájunk ügye, hogy a jövő évi kenyémekvaló időben és a leg­kisebb veszteség nélkül a raktárba kerüljön, Szlovákiában több mint 800 ezer hektár gabona­nemű vár kaszára. Ez csaknem 20 ezer hektárral több a tervezettnél. A kalászosok fejlődését idén nagyon befolyásolta a szárazság. Májusban a csapa­dékmennyiség országszerte nem haladta meg a 10 millimétert. Ez az utolsó száz év legnagyobb száraz­ságát jelenti, beleértve az 1949-es évet is, melyet a mezőgazdasági dolgozók még most is emlegetnek. Mezőgazdasági üzemeink többségében már készen­létben várják a rajtot. A kombájnokat megjavították, a magtárakat kitakarították. Ott, ahol kevés lesz a kombájn, oda Csehországból érkezik a segítség. Idén 900 cseh kombájn arat majd Szlovákia földjén. Egy kombájnra nem terveznek 90—100 hektárnál többet, hogy inkább lassan, de jó minőséggel dolgozhasson. A felvásárló üzemeknek eddig még minden évben kevés volt a raktárhelyiségük. Idén több mint 1 mil­lió ötszázezer tonna gabonanemű vár felvásárlásra. A tavalyihoz mérten bővitették a raktárok befogadó­­képességét, ennek ellenére azonban még néhány he­lyen gondot is okozhat a raktározás. Ám körültekintő, rugalmas szervezéssel ezen is lehet segíteni. Nemcsak a mezőgazdasági üzemek, melyeket köz­vetlen érint az aratás, de más üzemek is ki akarják venni részüket e fontos nyári munkából. A frissítő­ket gyártó üzemek például megígérték, hogy az aratás alatt elegendő üdítő itallal látják majd el a mező­­gazdasági dolgozókat. Az alkoholmentes frissítők mennyiségét csaknem 18 százalékkal emelik a nyári hónapokban, ami több mint 1 millió 800 ezer liter üdítő italt jelent. Szombat, vasárnap is dolgozni fog­nak, hogy szavuknak eleget téve, becsülettel helyt is álljanak. Az élelmiszerellátó üzemek több és gazdagabb vá­lasztékú élelmiszerféleséget, konzervet, félkészárut Ígérnek. Reméljük, Ígéretüket tett követi, s ezzel járulnak majd hozzá a falusi dolgozók eredményes munkájához. Országunk minden egyes polgárának tudatosítani kell az aratás fontos nemzetgazdasági jelentőségét és lehetőségéhez mérten bekapcsolódni e mindnyájunkat érintő kenyércsatába. A falusi asszonyok, nőszövet­ségi tagok sem képeznek kivételt ez alól. A nő év­századokon keresztül a kenyércsata középpontjában állt. Szedte a markot a kaszás után, kötötte a kévét, ott találtuk a cséplőgépen, és az 6 feladata volt az új lisztből megsütni a friss, ropogós kenyeret. Év­századokon keresztül Így volt ez, de az utolsó húsz évben a kombájnok, önkötözőgépek fokozatosan ki­szorították őket az aratásból. Ám ez még nem azt jelenti, hogy ma már nincs szükség rájuk. Ellenke­zőleg. Mindenütt ott kell lenniük, ahol egy kalász, egy búzaszem kárba veszne! Az asszonyok körül­tekintő, mindenre felfigyelő készsége legyen őrzője az idei aratásnak. Ha minden egyes kalászt és sze­met raktárba juttatunk — holnapi kenyerünket, gazdagabb életünket biztosítjuk. H. ZSEBIK SAROLTA HE Címlapunkon M. Borsky, a 16. oldalon F. Malecek ás J. Sekal felvételei A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Harasztiné Mészáros Erzsébet - Főszerkesztőhelyettes: Jandáné Hegedűs Magda — Grafikai szerkesztő: Schrei­ber Katarina — Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB 2ivena kiadóvállalata, Bra­tislava, Nálepkova 15 - Szerkesztőség: 801 00 Bratislava, Praiská 5 - Telefon: főszerkesztő: 466-21, szerkesztőség: 475-00 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy a kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,40 kbrona — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtó­kiviteli Szolgálata — PNS, Ostredná expedicia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. intézi el — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) - Előfizetési díj egyéni: évi 180,- Ft, közületi: 220,- Ft. Csekkszámlaszám: MNB. 215-96182 - A SÜTI 6/28 engedélyével. Naponta többször is elmegyünk, meg-mególlunk az üzletek kirakatai előtt. Ha sietős a dolgunk, csak egy futó pillantással mérjük fel, milyen újdonságot mutatnak be, ml újat tettek ki a kirakatba. De rá­érősen, hosszan elnézegetjük a kiállított árut, a vá­lasztékos ruhaneműt, napjaink korszerű háztortósi eszközeit, a gazdag élelmiszerkészleteket, s örömmel vesszük tudomásul, hogy üzleteinkben árubőség van, a kínálat nem válik szégyenére kereskedelmünknek. De nemcsak a kirakatok csalogatják a vevőket, bent a polcokon is megtaláljuk azt, amit keresünk, sok olyan dolgot, ami néhány évvel ezelőtt még hiánycikk volt. Es a vásárlók élnek Is a lehetőséggel. Bizonyítéka ennek, hogy a kiskereskedelmi forgalom hazánkban az elmúlt huszonöt esztendő alatt az öt­szörösére emelkedett, vagy az a legutóbbi statisztikai felmérés, amely szerint 1972-ben lakosságunk évi jövedelme 70 613 millió korona volt és ebből 46 894 millió koronát fordítottak áruvásárlásra. Szocialista kereskedelmünk létrehívását munkás­osztályunk 1948-as februári győzelme segítette elő, s az azóta eltelt negyedszázad alatt jelentős, ered­ményekben gazdag utat tett meg. Az új, korszerű üzlethálózat, mint testben az erek, szelik keresztül­­kasul az országot. A vidéki embernek már nem kell, mint a múltban a városba utazgatnia, mert a legtöbb BUCZI ANNA, az élelmí8zerosztály dolgozója, kisgyermekes anya, így érthető, hogy neki is a bölcsőde-óvoda kérdés a legfájóbb problémája. — Este hatig tartunk nyitva és a kicsiket leg­később négykor ki kell venni a bölcsődéből. Ha a férjem otthon van, nem probléma, de amikor kiutazik, mindig meg kell kérnem valakit. És nemcsak nekem, igen sok fiatal anyukának a PRIOR-ból meg más üzletből a városban. Ez szinte nap-nap után megismétlődő idegességgel jár. Még fájóbb ez a megoldatlan problémánk szabadszombaton, amikor a hét többi napjaihoz képest összehasonlíthatatlanul több a munkánk, mert a legtöbb vevő erre a napra hagyja minden­nemű bevásárlását.

Next

/
Thumbnails
Contents