Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-23 / 26. szám

v£sü> VAGYUNK? Ezekről a kérdésekről vitat­koztak azok az érettségiző fia­talok, akikről előző számaink­ban (24. és 25.) írtunk, és ennek kapcsán indítottuk el új anké­­tunkat Ifjú Szemmel rovatunk­ban. Azt szeretnénk, hogy erről ne csak itt-ott, elszórtan vitat­kozzanak a fiatalok, hanem hagyományainkhoz híven — rovatunkban, ahol bárki el­mondhatja véleményét a fel­vetett kérdéssel kapcsolatban. Várjuk tehát Olvasóink le­veleit! A válaszokat közöljük és honoráljuk. Címünk: NÖ Milyenek is vagyunk, mi, fiatalok? ... Szükség van-e most is hazafiasságra, a fiatalok forradalmi­­ságára? és egyáltalán lehet-e ma, a mai körülmé­nyek között forradalmiságrál beszélni? Vannak-e példaképeink, akiknek segítségével formáljuk saját egyéniségünket? Milyennek kell lennie a kommu­nista erkölcsű fiatalnak, az új embernek, aki társa­dalmunkat előre viszi a biztos cél, a kommunizmus felé vezető úton? ... sebb sikerrel. A legjelentősebb 1966-ban volt, egy felfedezés, amelyet szabadalmaztak. Je­lenleg disszertációs munkámon dolgozok. — Ezek szerint a „jó szak­ember“ is holtig tanul? — Csak így érdemes. Sok szakkönyvet vásárolok. To­vábbra is tagja vagyok a bra­­tislavai műszaki könyvtárnak. A gyárunknak is jól felszerelt szakirodalmi könyvtára van. A lehetőség a továbbtanulásra mindenki előtt nyitva áll, csak élnünk kell vele. — Mit jelent számára a munkája, a munkahelye? — A munkám: képességeim kibontakozását. Vagyis a leg­többet, amit a munka jelent­het. A munkahelyem? Négy­ezer ember dolgozik itt a hajó­gyárban. Jó érzés tudni, hogy az én munkámnak is pontosan meghatározott helye van, hogy számítanak rám. S hogy az a háromszínű zászló, amit ha­jóink orrán idegen országok szele lenget, egy kicsit az én büszkeségem is. Jó érzés, és egyben kötelez is. De hát ez szerkesztősége, 801 00 Bratisla­va, Praéská 5. A borítékra ír­ják rá rovatunk címét: Ifjú Szemmel. Addig is, amíg leveleik meg­érkeznek — megkérdeztünk néhány olyan fiatalt, aki rövi­desen a Világifjúsági Találko­zóra utazik. Olyan fiatalokat, akik eddigi munkájukkal, ma­gatartásukkal kiérdemelték azt, hogy a világ minden részé­ből összesereglő fiatalok előtt képviseljék hazánk ifjúságát. III. A VIT-RE MEGYÜNK... Vincze Kálmán, gépész­mérnök: Már gyermekkorában vonzó­dott a gépekhez. A pályavá­lasztása sikerült. Ma gépész­­mérnök, tudományos dolgozó. Egy évtizedes munkásságát már többször siker koronázta. Eddigi első munkahelyén, a komárnói (komáromi) hajó­gyárban dolgozik. természetes. Azért, hogy büsz­kék lehessünk hovatartozá­sunkra, tennünk is kell vala­mit. Ki-ki képességei szerint: a legtöbbet, amit tehet. — A tudományos dolgozót, újítót, feltalálót sikerek és bal­sikerek érik. Hogy hat ez az emberre? — Tudomásul vesszük, hogy van ilyesmi. De nem a siker­élményért élünk, dolgozunk. Vagyis: nem szabad befolyá­solni sem egyiknek, sem má­siknak. Én belső kényszerből, csillapíthatatlan megismerési vágyból, erkölcsi kötelességből teszem, amit teszek ... — Mi volt eddigi legjelentő­sebb munkasikere? — Segédtechnológusként kezdtem itt a gyárban. Lehető­séget, támogatást kaptam a to­vábbtanulásra, így jutottam el a specializációhoz, konkrétan: az „anyagalakítás“ szakterü­letre. Eddig kb. 20—25 felada­tot • oldottam meg több-keve­— Hány órát dolgozik na­ponta? — Ha valamilyen megoldás­ra váró feladat foglalkoztat, a huszonnégy is kevés. Mert a töprengés, a gondolatok harca nem ér véget a munkaidő le­teltével, tovább él az ember­ben akkor is, ha átlépi a gyár­kaput, átszövi az utcák zaját, áz otthonok csendjét, és kö­nyörtelenül kísér mindenhová. Csakhogy ezt nem lehet teher­ként felfogni, mert a felfede­zés, a megoldás, a „heuréka“ pillanata: az igazi katarzis, ami minden fáradságot megér. Persze senki se gondolja, hogy egy tudományos dolgozó élete csak búvárkodás, ko­molykodás ... Szeretek szóra­kozni, élcelődni, szeretem a sportot, családapa vagyok, és tíz éve aktívan dolgozom az ifjúsági szervezetünkben . . Örülök, hogy a VIT-re utaz­hatok, kikapcsolódást és sok­­sok, élményt várok tőle. MEGYERI ANDREA s A mosolygós, kedves fiatolasszonnyal, a huszonhat éves Benyovics Mariával együtt értünk a kapuhoz, ö a boltból jött, én a vinicoi (ipolynyéki) szövetkezet irodájából, Mielőtt az ember belépne Benyovicsék kapuján, akaratlanul is megáll egy pillanatra — olyan szembetűnően csinos és modern ez a vadonat­új családi ház. — öt esztendeje építgetjük ... és még sok minden hiányzik, dehát egyszerre mindent nem lehet a három gyerek mellett — mondja Benyovicsné. Bizony, a Benyovics-családban három gyerkőc veri fel a csendet. Az ötéves Ági, aki már óvodás, a két és fél éves Marika és az egyéves „trónörökös", a kis Lacika. Miközben a családfőt várjuk, elbeszélgetünk Mária asszonnyal. Mi másról, mint a családi életről, a hét­köznapok gondjairól és örömeiről. — Tíz éve dolgozom az ipolynyéki szövetkezetben, először a kertészetben, aztán o szőlészetben, leg­utóbb meg az új baromfitelepen dolgoztam. Tudja, Júliusban gyűjtjük A VASFŰ virágos, leveles haj­tását. A vasfű (Verbe­na officinalis) parla­gon, folyók és utak mentén termő, évelő növény. Szára 50—80 cm magas, egyenes, el­ágazó, merev, négy­oldalú, barázdált. Leve­lei átellenesen állók, az alsók nyelesek, a felsők ülők, szárnya­son szeldeltek, csipké­sek. Virágai kicsinyek, a szárak végén hosszú, vékony, laza füzérek­ben helyezkednek el, pártájuk halványpiros. Gyűjtendő a növény virágos-leveles hajtásá­nak felső, legfeljebb 40 cm hosszú része Teája gyo­mor, máj- és epebántalmak ellen használt ’háziszer. A háztartásban savanyúságok eltevésénél Ízesítőül használják. A PAPSAJT vagy kereklevelű mályva (Malva neglecta) levelét. A papsajt a mályvafélék családjába tartozó, mindenütt tömegesen előforduló egyéves, vagy évelő növény. A levelek szórt állásúak, hosszú nye­­lüek, a virágok a levelek hónaljában csomókban csoportosulnak. Termésük 5 — 7 mm átmérőjű, korong alakú. Júniustól őszig virágzik. A növény levelét, legfeljebb 3 cm hosszú nyélrésszel lecsípve kell gyűj­teni. Forrázatát belsőleg köhögés ellen, külsőleg torokgyulladás esetén toroköblítésre és lágyító boro­gatásra alkalmazzák. A PIPACS t * (Papaver rhoeas) kinyílt virágainak sziromleveleit. A szárított sziromlevelek forrázatát szemborogatásra és toroköblítésre használják. Teája köhögéscsillapító, és enyhe nyugtató hatású. MINDEN HÉTEIST EGYTANÁCs

Next

/
Thumbnails
Contents