Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-06-16 / 25. szám
— Nem, ez eszembe se jutott. Hiszen munka nélkül nem is tudnék élni. S az csak természetes, hogy amit elvállaltam, azt maradéktalanul teljesítem is. Számomra a munka az, ami ide köt: a barátokhoz, a lakótársaimhoz, a szülőföldemhez, a hazámhoz. 1/ Milyenek is vagyunk, mi, mai fiatalok? ... Mi jut eszedbe, ha ezt a szót hallod: hazafiság. Szükség van-e most is a hazafiasságra, a fiatalok forradalmiságára? És egyáltalán lehet-e ma, a mai körülmények között forradalmiságról beszélni? Vannak-e példaképeink, akiknek segítségével formáljuk saját egyéniségünket? Milyennek kell lennie a kommunista erkölcsű fiatalnak, az új embernek, aki társadalmunkat előre viszi a biztos cél, a kommunizmus felé vezető úton... Ezekről a kérdésekről vitatkoztak azok az érettségiző fiatalok, akikről a múlt számunkban (24.) írtunk, és ennek kapcsán indítottuk el új ankétunkat Ifjú Szemmel rovatunkban. Azt szeretnénk, hogy erről nemcsak itt-ott, elszórtan vitatkozzanak a fiatalok, hanem hagyományainkhoz híven — rovatunkban, ahol bárki elmondhatja véleményét a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. VARJUK TEHÁT KEDVES OLVASÓINK LEVELEIT! A VÁLASZOKAT KÖZÖLJÜK ÉS HONORÁLJUK. CÍMÜNK: Nö SZERKESZTŐSÉGE, 801 00 BRATISLAVA, PRA2SKÁ 5. A BORÍTÉKRA ÍRJÁK RA ROVATUNK CÍMÉT: IFJÜ SZEMMEL. Addig is, amíg a levelek megérkeznek — megkérdeztünk néhány olyan fiatalt, aki rövidesen a Világifjúsági Találkozóra utazik. Olyan fiatalokat, akik eddigi munkájukkal, magatartásukkal kiérdemelték, hogy a világ minden részéből összesereglő fiatalok előtt képviseljék hazánk ifjúságát. II. MADARÁSZ ARANKA, A DUN. KLATOV-I (DUNATÖKÉSI) AG DOLGOZÖJA — Akkor véleménye szerint nevezhetnénk ezt hazafias érzésnek is? — Ha nem érezném magam hazafinak, akkor ezt a kötődést nem érezném. Enélkül pedig az ember csak tengődne, biológiailag létezne, de valójában nem is tudná, mi az élet. Persze nem mondom azt, hogy ez a munkahely vagy beosztás a végcélom. Korántsem. A mindennapi munkám mellett tovább tanulok, mégpedig a dunaszerdahelyi mezőgazdasági középiskolában. Aranka igazi mai fiatal. Örökmozgó, lelkes, kezdeményező. A munkája után sem tétlenkedik. Ha társadalmi munkáról van szó, nem kell kétszer hívni. Az ifjúsági szervezetben sokat dolgozik, mindenütt ott van, ahol a fiatalokról van szó. Szeret úszni és főleg utazni. Akkor most bizonyára örül a berlini útnak? — Ilyen távol még nem voltam a szülői háztól. Izgulok és várom a nagy találkozót. Szeretnék más népek fiataljaival is megismerkedni, új barátokat szerezni. — Arankának nem lesz nehéz új barátokat szereznie, — mondja Vén Ferenc, a tőkési ÁG baromfitelepének vezetője, Aranka főnöke. — Hiszen ő kedves, barátságos lány, mindenütt szeretik. A munkája aranyat ér: pontos, megbízható. A munkatársai: Drozd Anna, László Judit is hasonlóan vélekednek: — Sohasem vár arra, hogy majd a másik elkezdi a munkát, hanem megfogja a dolog nehezebb végét, nem figyeli, hogy ki mennyit dolgozik. Jó munkatárs és jó barátnő is. Sokat beszélgetünk: az előző napi tv-műsorról, egy-egy elolvasott könyvről, a falu fiataljainak dolgairól. Nem éppen leányálom az a munka, amit Aranka végez. — A baromfitelep hosszú épületében hőség van, szüntelenül csipognak a kiscsibék. Most negyvenezer van belőlük. Az épület körül csend, meszsze a falutól, csak a harangszót hozza erre a szél... Ha szolgálatban vagyok, egy perc szabad időt nem engedhetek meg magamnak. Sok a munka. És még ünnepnapokon is. — Ezt panaszképpen mondja? Arankára most még sokkal több és komolyabb feladat vár: párt jelölt lett. — Ezek szerint otthon kevés időt tölt? — Keveset, de hasznosan. Nagy a mi családunk, heten vagyunk testvérek. Segítünk egymásnak, mindenki örül a másik sikerének. Egyik húgom varrónő, már készíti az új ruhámat a VIT-re. Édesanyám különösen örül annak, hogy munkámból, tevékenységemből sok örömem van. Persze semmit sem érhettem volna el, ha nem lennének előttem a példaképeim: a szüleim. KULTURÁLTAN ÉS HIGIÉNIKUSAN VÁSÁROLUNK? Ha a háztartási munkákat óraszámra mérnék, akkor kiderülne, hogy ennek az időnek tetemes hányadát a vásárlás emészti föl, elsősorban az élelmiszerek vásárlása. De éppen annak az érdekében, hogy ez az idő csökkenjen, a legjobb lesz, ha most belekukkantunk egy bevásárlótáskába. Azt ugyan bátran elmondhatjuk, hogy háziasszonyaink többsége tisztában van a higiéna szabályaival, s ezek szerint is jár el. Sőt alaposan bírálják, ha a péksüteménnyel teli kosár a bolt bejárata előtt áll, s ha az elásusitónő egyszer a kenyeret, máskor meg a pénzt forgatja a kezében. den — az esetleges váratlan bevásárlások miatt a kézitáskából nem lenne szabad hiányoznia egy-két igelitzacskónak sem. Nem foglalnak el sok helyet és kellőképpen tisztán lehet őket tartani. Az igelitzacskókba először is olyan élelmiszereket vásároljunk, amelyek már azonnal használhatók, pl. a kenyér, péksütemény, esetleg szalámi s hasonlók. Jó, ha a húst is zacskóba tesszük. (Utána gondosan kimossuk és megszárítjúk a zacskót.) Végül a bevásárlást is terv szerint kellene végezni. A szatyorba nem tehetünk egymás mellé halat, sajtot, kávét. Az aromás ételek tehát semmiképpen sem keveredhetnek, mert A NÖ KÉRDEZ az orvot válaszol Viszont elég egy pillantás a szatyorba s máris azt látjuk, hogy a kenyér és a péksütemény a korábban vásárolt burgonyán és zöldségen fekszik. Ezt a kenyeret és zsemlét, kiflit már nem moshatjuk meg, nem főzhetjük, hanem szépen kivéve a szatyorból, amúgy földesen, piszkosan megesszük. Az autóbuszban, villamosban, vonatban a rosszul csomagolt élelmiszerek ugyancsak rengeteg bacilust „szednek föl" az utasok ruhájáról. Ezután már igazán nem segítünk azzal, ha otthon szépen rendben kirakjuk a vásárolt holmit és tiszta helyre tesszük. Ez éppen olyan, mintha gondosan kitisztított pohárból szennyes vizet innánk. Dehát akkor hogyan vásároljunk be? Nos, kezdjük mindjárt a bevásárlótáskával. Igaz, hogy a különböző műanyagokból készült táskáknak megvan a maguk előnye: jól moshatók, s összehajtogatva elférnek a kézitáskában. Ám ez még nem minszaguk átterjed a többi élelmiszerre is. Hasonló módon szappant, mosóport se teszünk az élelmiszerek mellé. A zöldségféléket lehetőleg legutoljára hagyjuk, mert ha össze vannak szorítva, megtöredeznek, vesztenek az értékükből. Különösen vonatkozik ez a zöldsalátára. A nyári időszakban pedig különösen kell vigyázni a bevásárlással, mert az élelmiszerek hamarább romlanak. Külön fejezet itt a friss gyümölcs, ami olyan fontos gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. De mindig csak frissen, jó és bő folyó vízben megmosva I A fagylalt jellegzetes nyári nyalánkság. De vigyázat: A jóból is megárt a sokl És szoktassuk rá a gyerekeket, hogy a fagyis tölcsér a szemétládába való. Amint látjuk, a bevásárlás nem is olyan egyszerű dolog, s minden háziasszony jól teszi, ha ismeri minden csinját-binját, mert ezzel is védi családja egészségét. MUDr. M. C. ©TORNÁZZON VELÜNK! IZOMZATOT ERŐSÍTŐ GYAKORLAT Segédeszközként egy széket használunk. Leülünk, mélyen belélegzünk, hátunkat kiegyenesítjük és izmainkat egész testünkben megfeszítjük. Ilyen helyzetben maradunk 3—4 másodpercig, majd kilégzés és teljes lazítás következik. A gyakorlatot megismételjük: Korosztály: Nők: Férfiak: 35 éves korig 5X 7X 36--50 éves korig 5X 5X 50 év felett 5X 3X Óvakodjunk az erős déli naptól Aki túl mohón élvezi az erős napozást, gyakran csak későn veszi észre a káros következményeket. Hámlik a bőre és alatta új, rózsaszín bőr látszik. Ezt a kellemetlen meglepetést elkerülhetjük, ha napozás közben 2—3 óránként jó napozó olajjal vagy kenőccsel bekenjük bőrünket. A napozást fokozatosan kezdjük. Elég, ha kezdetben csak 10 percig napozunk. A déli órákban ne feküdjünk ki a napra. Lesülünk mozgás közben is, ha a napon járunk vagy játszunk. Pihenjünk árnyékban. Minden napozás után kenjük be arcunkat és testünket erre alkalmas víztartalmú N e r i d é krémmel.
