Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-16 / 25. szám

— Nem, ez eszembe se jutott. Hi­szen munka nélkül nem is tudnék élni. S az csak természetes, hogy amit elvállaltam, azt maradéktalanul tel­jesítem is. Számomra a munka az, ami ide köt: a barátokhoz, a lakó­társaimhoz, a szülőföldemhez, a ha­zámhoz. 1/ Milyenek is vagyunk, mi, mai fia­talok? ... Mi jut eszedbe, ha ezt a szót hallod: hazafiság. Szükség van-e most is a hazafiasságra, a fiatalok forradalmiságára? És egyáltalán le­­het-e ma, a mai körülmények között forradalmiságról beszélni? Vannak-e példaképeink, akiknek segítségével formáljuk saját egyéniségünket? Mi­lyennek kell lennie a kommunista erkölcsű fiatalnak, az új embernek, aki társadalmunkat előre viszi a biz­tos cél, a kommunizmus felé vezető úton... Ezekről a kérdésekről vitatkoztak azok az érettségiző fiatalok, akikről a múlt számunkban (24.) írtunk, és ennek kapcsán indítottuk el új anké­­tunkat Ifjú Szemmel rovatunkban. Azt szeretnénk, hogy erről nemcsak itt-ott, elszórtan vitatkozzanak a fia­talok, hanem hagyományainkhoz hí­ven — rovatunkban, ahol bárki el­mondhatja véleményét a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. VARJUK TEHÁT KEDVES OL­VASÓINK LEVELEIT! A VÁLA­SZOKAT KÖZÖLJÜK ÉS HONO­RÁLJUK. CÍMÜNK: Nö SZER­KESZTŐSÉGE, 801 00 BRATISLAVA, PRA2SKÁ 5. A BORÍTÉKRA ÍR­JÁK RA ROVATUNK CÍMÉT: IFJÜ SZEMMEL. Addig is, amíg a levelek meg­érkeznek — megkérdeztünk néhány olyan fiatalt, aki rövidesen a Világ­ifjúsági Találkozóra utazik. Olyan fiatalokat, akik eddigi munkájukkal, magatartásukkal kiérdemelték, hogy a világ minden részéből összesereglő fiatalok előtt képviseljék hazánk ifjúságát. II. MADARÁSZ ARANKA, A DUN. KLATOV-I (DUNATÖKÉSI) AG DOLGOZÖJA — Akkor véleménye szerint nevez­hetnénk ezt hazafias érzésnek is? — Ha nem érezném magam haza­finak, akkor ezt a kötődést nem érezném. Enélkül pedig az ember csak tengődne, biológiailag létezne, de valójában nem is tudná, mi az élet. Persze nem mondom azt, hogy ez a munkahely vagy beosztás a vég­célom. Korántsem. A mindennapi munkám mellett tovább tanulok, mégpedig a dunaszerdahelyi mező­­gazdasági középiskolában. Aranka igazi mai fiatal. Örökmoz­gó, lelkes, kezdeményező. A munkája után sem tétlenkedik. Ha társadalmi munkáról van szó, nem kell kétszer hívni. Az ifjúsági szervezetben sokat dolgozik, mindenütt ott van, ahol a fiatalokról van szó. Szeret úszni és főleg utazni. Akkor most bizonyára örül a ber­lini útnak? — Ilyen távol még nem voltam a szülői háztól. Izgulok és várom a nagy találkozót. Szeretnék más népek fiataljaival is megismerkedni, új ba­rátokat szerezni. — Arankának nem lesz nehéz új barátokat szereznie, — mondja Vén Ferenc, a tőkési ÁG baromfitelepé­nek vezetője, Aranka főnöke. — Hi­szen ő kedves, barátságos lány, min­denütt szeretik. A munkája aranyat ér: pontos, megbízható. A munkatársai: Drozd Anna, Lász­ló Judit is hasonlóan vélekednek: — Sohasem vár arra, hogy majd a másik elkezdi a munkát, hanem megfogja a dolog nehezebb végét, nem figyeli, hogy ki mennyit dolgo­zik. Jó munkatárs és jó barátnő is. Sokat beszélgetünk: az előző napi tv-műsorról, egy-egy elolvasott könyvről, a falu fiataljainak dolgai­ról. Nem éppen leányálom az a munka, amit Aranka végez. — A baromfitelep hosszú épületé­ben hőség van, szüntelenül csipognak a kiscsibék. Most negyvenezer van belőlük. Az épület körül csend, mesz­­sze a falutól, csak a harangszót hozza erre a szél... Ha szolgálatban va­gyok, egy perc szabad időt nem en­gedhetek meg magamnak. Sok a munka. És még ünnepnapokon is. — Ezt panaszképpen mondja? Arankára most még sokkal több és komolyabb feladat vár: párt jelölt lett. — Ezek szerint otthon kevés időt tölt? — Keveset, de hasznosan. Nagy a mi családunk, heten vagyunk testvé­rek. Segítünk egymásnak, mindenki örül a másik sikerének. Egyik húgom varrónő, már készíti az új ruhámat a VIT-re. Édesanyám különösen örül annak, hogy munkámból, tevékeny­ségemből sok örömem van. Persze semmit sem érhettem volna el, ha nem lennének előttem a példaké­peim: a szüleim. KULTURÁLTAN ÉS HIGIÉNIKUSAN VÁSÁROLUNK? Ha a háztartási munkákat óra­számra mérnék, akkor kiderülne, hogy ennek az időnek tetemes há­nyadát a vásárlás emészti föl, első­sorban az élelmiszerek vásárlása. De éppen annak az érdekében, hogy ez az idő csökkenjen, a legjobb lesz, ha most belekukkantunk egy bevá­sárlótáskába. Azt ugyan bátran elmondhatjuk, hogy háziasszonyaink többsége tisz­tában van a higiéna szabályaival, s ezek szerint is jár el. Sőt alaposan bírálják, ha a péksüteménnyel teli kosár a bolt bejárata előtt áll, s ha az elásusitónő egyszer a kenyeret, máskor meg a pénzt forgatja a kezé­ben. den — az esetleges váratlan bevá­sárlások miatt a kézitáskából nem lenne szabad hiányoznia egy-két igelitzacskónak sem. Nem foglalnak el sok helyet és kellőképpen tisztán lehet őket tartani. Az igelitzacskókba először is olyan élelmiszereket vásá­roljunk, amelyek már azonnal hasz­nálhatók, pl. a kenyér, péksütemény, esetleg szalámi s hasonlók. Jó, ha a húst is zacskóba tesszük. (Utána gondosan kimossuk és megszárítjúk a zacskót.) Végül a bevásárlást is terv szerint kellene végezni. A szatyorba nem tehetünk egymás mellé halat, sajtot, kávét. Az aromás ételek tehát sem­miképpen sem keveredhetnek, mert A NÖ KÉRDEZ az orvot válaszol Viszont elég egy pillantás a sza­tyorba s máris azt látjuk, hogy a ke­nyér és a péksütemény a korábban vásárolt burgonyán és zöldségen fekszik. Ezt a kenyeret és zsemlét, kiflit már nem moshatjuk meg, nem főzhetjük, hanem szépen kivéve a szatyorból, amúgy földesen, piszko­san megesszük. Az autóbuszban, vil­lamosban, vonatban a rosszul cso­magolt élelmiszerek ugyancsak ren­geteg bacilust „szednek föl" az utasok ruhájáról. Ezután már igazán nem segítünk azzal, ha otthon szépen rendben ki­rakjuk a vásárolt holmit és tiszta helyre tesszük. Ez éppen olyan, mint­ha gondosan kitisztított pohárból szennyes vizet innánk. Dehát akkor hogyan vásároljunk be? Nos, kezdjük mindjárt a bevá­sárlótáskával. Igaz, hogy a különbö­ző műanyagokból készült táskáknak megvan a maguk előnye: jól mos­hatók, s összehajtogatva elférnek a kézitáskában. Ám ez még nem min­szaguk átterjed a többi élelmiszerre is. Hasonló módon szappant, mosó­port se teszünk az élelmiszerek mellé. A zöldségféléket lehetőleg leg­utoljára hagyjuk, mert ha össze van­nak szorítva, megtöredeznek, veszte­nek az értékükből. Különösen vonat­kozik ez a zöldsalátára. A nyári időszakban pedig különö­sen kell vigyázni a bevásárlással, mert az élelmiszerek hamarább rom­lanak. Külön fejezet itt a friss gyü­mölcs, ami olyan fontos gyermekek­nek, felnőtteknek egyaránt. De min­dig csak frissen, jó és bő folyó víz­ben megmosva I A fagylalt jellegzetes nyári nya­lánkság. De vigyázat: A jóból is megárt a sokl És szoktassuk rá a gyerekeket, hogy a fagyis tölcsér a szemétládába való. Amint látjuk, a bevásárlás nem is olyan egyszerű dolog, s minden házi­asszony jól teszi, ha ismeri minden csinját-binját, mert ezzel is védi csa­ládja egészségét. MUDr. M. C. ©TORNÁZZON VELÜNK! IZOMZATOT ERŐSÍTŐ GYAKORLAT Segédeszközként egy széket használunk. Leülünk, mélyen belélegzünk, hátunkat kiegyenesítjük és iz­mainkat egész testünkben meg­feszítjük. Ilyen helyzetben mara­dunk 3—4 másodpercig, majd kilégzés és teljes lazítás követke­zik. A gyakorlatot megismételjük: Korosztály: Nők: Férfiak: 35 éves korig 5X 7X 36--50 éves korig 5X 5X 50 év felett 5X 3X Óvakodjunk az erős déli naptól Aki túl mohón élvezi az erős napozást, gyak­ran csak későn veszi észre a káros következ­ményeket. Hámlik a bő­re és alatta új, rózsaszín bőr látszik. Ezt a kelle­metlen meglepetést elke­rülhetjük, ha napozás közben 2—3 óránként jó napozó olajjal vagy ke­nőccsel bekenjük bőrün­ket. A napozást fokoza­tosan kezdjük. Elég, ha kezdetben csak 10 percig napozunk. A déli órák­­ban ne feküdjünk ki a napra. Lesülünk mozgás közben is, ha a napon járunk vagy játszunk. Pihenjünk árnyékban. Minden napozás után kenjük be arcunkat és testünket erre alkalmas víztartalmú N e r i d é krémmel.

Next

/
Thumbnails
Contents