Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-09 / 24. szám

i A Károly Egyetem ünnepi aulája, a falon az 1948-ban készült gobelin-szőnyeggel, amelyen a tudományágak és a katedrák szimbóluma közepette IV. Károly király jel­képesen átadja az alapító levelet Szent Vencelnek Be kell vallonom, hogy o korabeli metszetekkel, festményekkel díszített termeket, a gótikus és román stílusú ablakvágatokat, a kolostori jellegű folyosókat és boltíveket látva, valahol a rekeszizmomban érez­tem a középkor cseh eseményeit, a diákmozgalmakat, a huszita forradalmat, és szinte a szememet csípte az eretneknek nyilvánított és tűzhalálra ítélt Jan Hus mester és a prágai Jeronym máglyájának füstje. Megnéztem a barokk átépítésű keleti szárnyat, amelyben 1777-ig a hatalmas könyvtár nyert elhelye­zést, majd itt ülésezett negyven éven át a Királyi Cseh Tudományos Társaság. Ez a szárny adott otthont még vagy kétszáz éven át a jogi és orvosi tanszéknek is. * * * Az egyetem eredeti teológiai és jogi irányzatából az idők folyamán továbbfejlődött más „szabad tudo­mányok'1 oktatásában. Mint arról a kvesztúrán dr, Zdenék Jezersky kvesztor és Emil Kraemer pro­­rektor tájékoztattak, ma már tizenhárom tanszéke működik: öt orvosi (ebből három Prágán kívül, még­pedig egy orvosi Plzenben, és egy orvosi meg egy gyógyszerészeti Hradec Královén); a humán tagozat négy ágazata: a jogi, a filozófiai, a pedagógiai és az újságírói; a természettudományos tanszékek: a fi­zikai-metamatikai, a biológiai, a vegyészeti, valamint o testnevelési. A tizenhárom tanszéken Összesen 17 700 diák tanul (az érdekesség kedvéért jegyezzük fel azt is, hogy ebből mintegy a fele, 8500 a női hallgató). A tanárok száma 2630, ebből 765 a női egyetemi oktató. Amíg a fenti adatokhoz eljutottunk, a prorektor és a kvesztor elvtársak is szívesen a múltba kalandoztak. Arról beszéltek, hogy 1409-ben a Kutná Hora-i dekré­tummal kellett ismét leszögezni, miszerint a Károly Egyetem elsősorban a cseheké, és ekkor a németek átmentek a lipcsei egyetemre. Majd a latin nyelvet érvényesítő sok évszázados jezsuita uralom követke­zett, és utána ismét a német oktatási nyelvet vezették be. Végül Is az 1848-as forradalmi időkben a cseh diákok felkeltek az osztrák elnyomás ellen; 1881-ben cseh—német kétnyelvű oktatás folyt. 1938-ban a hit­leri megszállás idején betiltották a cseh egyetemet és csak az 1945. évi felszabadulás hozta meg az év­százados álmok igazi megvalósulását: a prágai Ká­roly Egyetemen végre teljes jogú anyanyelvi oktatás folyik. * * * Kérdésemre nem rangsorolással és nem is időrendi, inkább csak úgy ötletszerűen említettek néhány mar­kánsabb tanáregyéniséget is: dr. Bedrich Hrozny filozófiatanár a közép-keleti nyelvek ismerője, a hetti­ta írás megfejtője volt; dr. Jaroslav Heyrovsky pro­fesszor természettudós, oz egyetlen cseh Nobel-díjas; dr. Bohumil Bidzovsky matematikus, kiváló pedagó­gus, aki nagyszerű oktatásügyi reformokat hozott; dr. Zdenék Nejedly humanista filozófus, aki működé­sének több mint 30 éve alatt remek utánpótlást ne­velt; F. X. Saldo, akiben kitűnő érzék volt minden új iránt, ami az irodalom, a kultúra terén született, és haladó eszméket oltott a diákokba is; dr. Rudolf Jed­­licka, nagyszerű sebészprofesszor; dr. Vilém Laufber­­ger akadémikus, fiziológus; dr. Radim Kettner geoló­gus, aki egész geológus-nemzedéket nevelt fel; dr. Jo­sef Thomayer belgyógyász-professzor, egy chodskoi kertész fia, aki a múlt század egyik legkiválóbb Orvos­­tanára volt; a ma már 80 esztendős dr. Josef Charvót belgyógyász-professzor. Méltó utóduk dr. Václav Va­­necek jogtörténész tanár. * * * Kérdésemre, hogy vajon o lányok, vagy a fiúk ki­tartóbbak-e a tanulásban, azt felelték, hogy a lányok általában szorgalmasabbak, míg a fiúk szenvedélye­sebbek, ha valamilyen témára rávetik magukat, azzal nagy hivatástudattal foglalkoznak. Az összes hallgatóból Prágában ötezer, Plzent és Hradec Královét is beleszámítva nyolcezer diák él kollégiumokban. Hogyan élnek? — Oktatásügyünk tudatosítja, hogy .a férőhely nem elég, ezért egyrészt a régi kollégiumokat újjáépítik, másrészt új, korszerű épületeket emelnek — hangzik a válasz. — Hradecen új gyógyszerészeti tanszék épült kollégiummal együtt, a Prága melletti Brandys­­ban szép, új pedagógiai tanszék, kollégiumában uszodával; most épül a természettudományi tanszék és diákotthona. És bár ennyire két lábbal beléptünk a jelenbe, sőt egy kicsit már a jövőbe is — vessünk egy rövid pil­lantást az egyetem történetére női szemmel is: az első diáklány 1897-ben jelentkezett az orvosi fakul­tásra, azelőtt orvosként csak két Svájcban tanult nő működött. Az otthon végzett első orvosnők közül az egyik a 99 esztendős Eliska Vozábová, még ma is él. A jogi tanszékre viszont csak 1918 után vettek fel női hallgatót. íme — szinte egy dióhéjba belefér a nők főiskolai térhódításának története a század elejéig. Az azóta bekövetkezett forradalmi fejlődést mi már természe­tesnek vesszük, pedig mennyi mindennek kellett tör­ténnie, míg a középkor sötétségén, a buzgó IV. Ká­­rolyon, a husziták hadjáratain át eljutottunk a világ­megmozgató forradalmakhoz, amíg a sötétség he­lyébe végleg október világossága nem költözött, hogy mi most a 625 éves Károly Egyetemet a régi, patinás és új, csillogó tanszékeinek és kollégiumainak kapuin a júniusi napsütésben özönlő fiúk és lányok jelképé­ben köszönthessük. L. GÁLY OLGA SZÍNES TELEVÍZIÓIG lezőlap. Igazgatótól kezdve informá­ciót nyújtó kisasszonyainkig minden­ki azt vallja, hogy a szocializmusért folyó állandó csatát az elárusítóhe­lyeken kell megnyernünk. Nálunk szabott árak vannak, mint a többi szo­cialista országban. Áruházainkban ugyanazon áruért ugyanazt kell fi­zetni, mint az ország bármely táján. — A gyorsvasút felől érkező vásár­ló mindig siet: ha belép, a gyors­bevásárló osztály fogadja. Kétezer négyzetméteren hús, konzerv, fűszer, élelmiszer. Odébb harisnya, szépség­ápoló szerek, szóval mindaz, ami mindig kell. Az Alex hatalmas tere felől közelítő alighanem több időt szán a bevásárlásra, díjmentes ruha­tárt, csomagmegőrzőt vehet igénybe. Ha vásárló asszony kisgyermekkel érkezik, akkor sem jövünk zavarba. Óvodánk van óvónénikkel és tenger­sok játékkal. Ritkán akad síró gye­rek, inkább az a gyakoribb, hogy az apróságok nem akarnak hazamenni. — Négy emeleten árusítunk, mint­egy tizenötezer négyzetméternyi alapterületen. Az emeletekre mozgó­lépcsők és felvonók szállítják az ér­deklődőket. Az első emeleten talál­ható mindaz, ami a férfi és a női ruházathoz szükséges, beleértve a ci­pőket és a bőrárukat. A második emelet a gyermekeké: Lány és fiú­ruhákkal, játékok választékával és sportszerekkel. A harmadik a lakás­­kultúra osztálya: Itt vannak a ház­tartási gépek, elektromos készülékek, a második műszak eszközei, az ék­szerek és könyvek. A negyedik eme­leten étteremben pihenhet meg, aki elfáradt. Van egy másik épületünk is — az öreg Centrum —, amely egy nyúlugrásnyira van az újtól. Búto­rok, szerszámok, szőnyegek áruháza ez. — Kétezer alkalmazottunk van; a Centrum dolgozóinak nyolcvan százaléka lány vagy asszony. Üzemi éttermünkben egyszerre 254 „Cent­rum-lány“ ebédelhet. Dolgozóink be­vásárlását úgy szerveztük meg, hogy közben egy lépést sem kell tenniük. Van számukra ingyen üzemi fodrász és üzemi kozmetikus. Meggyőződé­sünk, hogy eladóinknak jobban megy a . munka, ha csinosak, jókedvűek, egészségesek. Bárki igénybe veheti a fürdőt, az orvosi rendelőt, az üzemi könyvtárat, vagy a pihenőhelyiséget. Az utóbbi úgy értendő, hogy eláru­sítólányaink nyolc óra helyett tulaj­donképpen hetet dolgoznak, a nyol­cadikat a pihenőszobában tölthetik, ha megfáradnak. Olvashatnak, rá­diózhatnak, tévét nézhetnek, köthet­nek vagy szépítkezhetnek. Kinek mi tetszik, kit mi üdít fel. Az ötödik emeleten székelő igazga­tóság az elektronikus számológépek segítségével a nap bármely szakában tájékozott az áruforgalomról. Az áru­raktárt a két emelet mélyen épített pincék utcasoraiban helyezték el; egy telefonfelhívásra bármikor meg­érkezhet az áruutánpótlás. Óriási rend uralkodik, itt soha nem jönnek zavarba, még akkor sem, ha Pfenni­ges varrótűt keresnek. A fizikai munkát úgyszólván teljesen meg­szüntettük, a lányoknak szinte csak az áruutánpótlást kell kicsomagol­niuk. — Felkészültünk rá, hogy a Világ­ifjúsági Találkozó alkalmával sok külföldi keres fel bennünket. Leg­utóbb például Csehszlovák Hetet rendeztünk és szinte megrohantak bennünket a berliniek. Hostesseink készek rá, hogy cseh, szlovák, orosz, magyar vagy más nyelven felvilágo­sítást adjanak, meg akkor is, ha a VIT vendége csupán érdeklődni sze­retne. Mindannyian azt reméljük ugyanis, hogy aki egyszer megfordult nálunk, másodszori látogatása alkal­mával biztosan nem távozik üres kP77pl SZÜTS ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents