Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-09 / 24. szám

— Az ide vezető utak nagyon elhanyagolt állapotban voltak. A közlekedést nagyon rozoga autóbuszok bonyolították le, melyekben nyáron nyeltük a port, télen pedig a hidegtől dideregtünk. Holott naponként mintegy 70 gyermek utazik a középiskolákba és 125 munkás a Cierna nad Tisou-i (tiszacsernöi) átrakodóállomásra. A beruházási akció keretében eddig nyolc és fél kilométernyi útszakaszt portalanítottunk, autóbuszmegálló helyekre fedett várókat helyezünk el. Társadalmi munkával még ebben az évben 600 méteren megkezdjük a járda építését. A közvilágositást is korszerűsítjük, a régi égőket neoncsövekkel váltjuk fel. A hangszóró hálózatának építését 70 ezer korona ráfordítással sikerült megvalósítani.

— Milyen az együttműködés a társadalmi szervezetekkel?

— A választások óta a hnb épületét két helyiséggel bővítettük, az egyikben fodrász- és borbéiymühelyt nyitottunk, a másikban a községi könyvtárat helyeztük el. Még a berendezést és a könyvállományt szeretnénk bővíteni. Ezekbe a helyiségekbe és a kulturházba bevezettük a központi fűtést, és az agitációs központban is élénkebb lett az élet. Itt rendezik összejöveteleiket a társadalmi szervezetek, különösen az ifjúság tevékenysége gazdag. A faluszépítési munkákba példásan bekapcsolódnak a nőszövetség és a Vöröskereszt helyi szervezetének tagjai. A hnb előtti parkot közösen gondozzák. Az ifjúság vállalta az épület kerítésének festését és a központi fűtés bevezetéséhez szükséges árkok ásását. A pedagógusok a szemléltető agitációban nyújtanak segítséget, előadásokat tartanak és az ünnepélyekre ők rendezik meg a kulturális műsort. A jövő évben az efsz-szel és a lakosság segítségével tűzoltószertárt szeretnénk építeni.

— Az egységes földmüvesszövetkezet vezetősége sokat segit a közügyek megoldásában. Csontos Gábor az efsz elnöke, a hnb plénumának tagja. Jaczkó Sándor elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke és a hnb titkára. Gyakran ülünk össze tanácskozni, mert úgy gondoljuk, hogy nemcsak a nagy dolgokat kell közösen megoldanunk, hanem a jelentéktelenebbeknek, aprónak tűnőket is.

Juhász Ferencné a kis falu közéletét olyan gonddal irányítja, mint saját családjáét. Nagyon jól tudja, hogy a kis közösség, a családok élete, gondja-baja elválaszthatatlan a nagy közösség életétől.

KGSZEGI ZSUZSA

— Hogyan indult a munka?

— Községünk közügyeinek intézését tizenkilenc tagú képviselőtestülettel kezdtük, melynek hét tagja nő. A jnb irányelvei szerint — a helyi viszonyoknak megfelelően — hozzáláttunk a választási program megvalósításához.

— Ebből mit tartottak a legelőbbrevalónak?

— A legégetőbb feladatnak az új óvoda felépítését tekintjük, melynek érdekében már sok ajtón kopogtattunk. A költségvetés alapján a lakosság segítségével két év alatt szeretnénk ezt a régi gondunkat megoldani, hiszen 45 gyermek vár az óvodára. Februárban ideiglenesen a kiürült tanítói lakásban 18 férőhelyes óvodát nyitottunk azoknak a gyerekeknek, akik ősszel iskolába mennek. De sajnos, itt nincs főzési lehetőség, így ebédelni hazajárnak.

— és utána? ...

— Másik nagyobb tervünk egy üzletház üzembehelyezése, ahol élelmiszert, tejtermékeket és húsféleségeket lehetne vásárolni. A helye már ki is van jelölve, a felépítését a helyi egységes földmüvesszövetkezet vállalta saját építkezési csoportjával.

— Mint határmenti községnek, bizonyára vannak sajátos problémáik?

Egy község helyi nemzeti bizottsága elnökének lenni azok közé a munkák közé tartozik, amelyeket nem a „foglalkozás" kategóriába sorolunk, hanem — a hivatáséba. Ez a tisztség elkötelezettséget és komoly felelősségvállalást jelent. Mindig készen állni a lakosok ügyes-bajos dolgainak, kérelmeinek meghallgatására, megértő és objektiv elintézésére. Ennek a feladatkörnek a betöltésére még ritkán vállalkozik olyan nő, aki feleség és édesanya is.

Ilyen asszony Stráznén (örösön) Juhász Ferencné, aki a 800 lakosú falucska közéletét irányítja. Megkértem, mondja el, hogyan is derült ebbe a felelősségteljes tisztségbe.

— Az érettségi után a Král'ovsky Chlmec-i (Királyhelmec) járási bizottság ügyosztályán ismerkedtem a közéleti teendőkkel. Amikor a járás központosítására került sor, a stráznei HNB tisztviselője lettem. A járási hivatalban szerzett tapasztalatokat felhasználtam itteni munkámban. Mindig arra törekedtem, hogy az emberek bizalmát megnyerjem. Úgy érzem, ennek az eredménye, hogy 1971-ben a helyi nemzeti bizottság elnökévé választottak.

LLJ

K—

„Mindenki szocialista módon" ... olvassuk a nagybetűkkel írt jelszót a levicei (lévai) Kozmetika nemzeti vállalat üzemi faliújságján. A kisbetűkből azt is megtudjuk, hogy a vállalat húszéves fennállása alkalmából a lévai üzem hat alkalmazottját, akik több mint húsz éve dolgoznak az üzemben — sokéves jó munkájukért ebben az évben oklevéllel tüntették ki. Alatta a nevek: Alübeta Bottlíková, Justínia Kováéová, Anna Kalmanéayová, Anna Kováéová, Anna Pásztorová, A12beta Kiállóvá.

Bottlík Erzsébet régi ismerősünk. A Nőszövelség Levicei (Lévai) Járási Bizottságának fáradhatatlan elnöke, aki az üzemben dolgozók szemében az örökké mosolygó és jókedvű Erzsiké. A fiatal lányok vagy nem merik, vagy a korát meghazudtoló fiatalosságára való tekintettel nem akarják néninek hívni, nekik minden hivatalosság nélkül elvtársnő, akiről mindenki tudja, hogy már harminc éve együtt él az üzemmel, ahol egyéb funkciója mellett betölti az üzemi nőszervezet elnöki tisztjét is.

Mint jó barátot fogad bennünket, és végigvezet az utolsó látogatásunk óta új ruhába öltözött üzem folyosóin, munkatermein. Mindenütt kellemes illat terjeng, és mi élvezettel szívjuk a de Midén samponok, Regonol habfürdő, Arnica hajlakk, Elida tojássampon, Thymolin szájvíz, Barbus borotvakrém, Yitanol B hajszesz és a Nyírfavíz sajátos illatkeverékét. Egyet azonban észreveszünk, hogy az itt áramló levegő már nem kényszerít bennünket orrfacsaró tüsszögésre, és több időt töltve a műhelyekben, már nem érezzük kábítónak az illatot, mint azelőtt. A korszerű szellőző és porelszívó berendezések valóban felüdítik a levegőt.

— Nagy szükség volt már ezekre a berendezésekre — magyarázza Bottlík elvtársnő —, évekig fejfájásról, étvágytalanságról, a várandós kismamák pedig gyakori rosszullétről panaszkodtak. Hiába, nehezebben ment a munka is. Hogy a tervbe vett nyolc százalékos termelésnövelést elérhessük, korszerűsítettük, bővítettük, sok helyen átépítettük a munkatermeket. Sok pénzbe, sok munkába, sok türelembe került, amíg eddig eljutottunk, de a gyártás az építkezési munkálatok alatt sem szünetelt.

Emlékszik még a címkéket ragasztó asszonyokra? Minden darabot kézbe vettek, enyveztek, vigyáztak, hogy ferdén ne álljon a címke. Ez a munka is már a múlté. Az új futószalagos automata üvegtöltő gépsor a címkéket is önműködően ragasztja az üvegekre. Talán a laikusok számára ez kicsiség, de a mi számukra ez nagyon meggyorsította a gyártást. Üzemünk ma már 90 fajta hajkozmetikai és bőrápoló cikket gyárt, amelyek közül sokat exportálunk még az olyan fejlett kozmetikai iparral rendelkező országokba is, mint a Szovjetunió és Lengyelország.

Még egy újdonságunk van a gyártást illetőleg, ami a nők számára, — és ez nálunk a dolgozók 82 százalékát jelenti, — nagy könnyebbségnek számít. Április közepe óta, csak 15 kilós dobozokba csomagoljuk a kész árut az eddigi nehéz ládák helyett. így megkíméljük dolgozóinkat a nehéz terhek emelésétől; a raktárakban pedig korszerű árumozgató gépek könnyítik a munkát.

— Hogy fogadták a dolgozók az egészségük védelmében és természetesen a jobb kereset érdekében tett újításokat?

— Az üzem vezetői, Augustin Tonkovié igazgató és Mikulás Kováé mérnök, az üzem gyártás-