Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-06-09 / 24. szám
HATSZÁZHUSZONÖT ÉVES A PRÁGAI KÁROLY EGYETEM 1348. esztendőben Károly úr, római és cseh király, Isten iránti szeretettől hevítve és felebarátai iránt forró szeretettel eltelve, azon igyekezettől vezettetve, hogy növelje az ország jólétét és dicséretesen felemelje Cseh Királyságát, az Apostoli Széknél kiváltságokat ért el a Prága városában megvalósítandó magas fokú tanulás céljaira, ő maga pedig mint uralkodó, a cseh király jogán további kedvezményeket engedélyezett diákjainak .. így jött létre 625 évvel ezelőtt o mai prágai Károly Egyetem, majd az 1366. július 30-án kiadott uralkodói okmány szerint az alapítója, IV. Károly király után elnevezett „Collegium Karoli", a Károly Kollégium, röviden Karolinum. Ezt a kollégiumot azzal a rendeltetéssel alapították, hogy benne cölibátusban éljen és működjön tizenkét mester, akik az egyetem két fakultásán: a teológián és a szabad művészetek tanszékén adtak elő. * * * Sok éven át formálódott a Károly Egyetem arculata, csiszolódtak működésének külső és belső feltételei. Régi okmányok azt tanúsítják, hogy mintegy tíz év múltán az oktatás már teljes lendülettel folyt. Történelmi tények igazolják azt is, hogy Közép-Európa legrégibb egyetemének törvényszerűen ott kellett megszületnie, ahol ezt a társadalmi és politikai körülmények lehetővé tették. Prágában már a 13. század vége felé sürgető volt ez az igény, mivel a cseh diákok nagy szómban kényszerültek messzi külföldön, NAPSÜTÉSBEN Párizsban és az itáliai egyetemeken tanulni. Ugyanakkor o polgárság, valamint a bányászat, a városi, egyházi és királyi intézmények fejlődésével fokozódott a világi és az egyházi jogi tudományban jártas tisztségviselők iránt az igény. II. Vencel király is kísérletet tett mór egyetem alapítására, igyekezete azonban megtört a cseh nemesség ellenállásán. Később, amikor sor került utóda, IV. Károly római királlyá választására, VI. Kelemen pápa 1347. január 26-án kelt bullájával szentesítette a prágai „Studium generale" — az egyetemi oktatás ügyét a vele járó összes előjogokkal együtt. A pápai bulla és IV. Károly gesztusa is azt bizonyítja, hogy a prágai egyetem a cseh királyság intézménye volt, nem pedig német birodalmi egyetem, ahogyan azt a régi német irodalomban emlegetik. Törvényeit és oktatási rendszerének alapjait első kancellárja, a pardubicei Arnost szervezte meg. Ezzel összefüggésben csakhamar felmerült az oktatáshoz szükséges kollégiumok kérdése, és így került sor előbb a már említett Karolinum, majd — ugyancsak IV. Károly jóvoltából — az óvárosi Lazaret-házból lett ún. Angyal-kollégium alapítására. Mindezek után a prágai egyetem hamarosan szép virágzásnak indult és olyan híres lett, hogy nemcsak a cseh országrészekből, továbbá német földről, Skandináviából, Lengyelországból és Magyarországról, de olyan országokból is felkeresték a hallgatók, amelyeknek saját egyetemeik voltak, így Franciaországból, Angliából, Hollandiából, sőt Itáliából is. A Károly Egyetem tehát valódi európai intézménnyé vált. Nem csekély mértékben járult ehhez hozzá a bőkezű Károly király által adományozott gazdag könyvtár, amely már négy évvel a kollégium alapítása utón óriási értéket képviselt. A további évtizedek alatt az egyre fejlődő egyetem oktatói számára újabb kollégiumokat kellett létesíteni. III. Vencel király idejében már megalakultak az első diókkollégiumok is, magánkezdeményezésből előbb a szegény sorsú diákok, majd a cseh—német nemzetiségi súrlódások következtében külön a cseh hallgatók számára. Ugyancsak cseh diákok részére szolgált a betlehemi káptalan alapítványából létesített Názáreti kollégium, amelynek egyik igazgatója maga ián Hús mester volt. * * * Rendkívül izgalmas és tanulságos lenne legalább nagy vonalakban felvázolni mindazokat az eseményeket, amelyek az eltelt évszázadok alatt ennek a nagyszerű intézménynek az életére rányomták bélyegüket. Vastag, diszkötéses almanachok, latin és ócseh nyelven írt krónikák százai örökítették meg pontos adatokkal és kommentárokkal a Közép-Európa és a cseh nép fölött átszáguldott történelmi viharok és békés építő korszakok következményeit, eredményeit. Ma már ezekről tényleg csak olvashat az ember, vagy ha szerencsés, — személyesen hallhat az egyetem levéltárának vezetőjétől, dr. Jan Havrának egyetemi docens-történésztől. Hivatása iránti lelkesedéssel vezetett végig a Karolínumon, magyarázta a különböző korokban hozzátoldott vagy átalakított épületszárnyak stílusait, felhívta figyelmemet az érdekességekre, az összefüggésekre. A legrégibb és legméltóságteljesebb épület a mai Zelezná utca és a Nővé trzisté sarkán, a volt Rotlev palota; korai gótikus stílusban épült még a 13. század közepén. A későbbi átépítések ellenére is számos nyoma maradt az emeleteken és a középkori légkört árasztó pincehelyiségekben, ahol vezetőm a levéltárat is megcsodáltatta velem. UUAAaáé*átéééUáiA*AéááA*áá*éáAAAAAáAAAAAAAAAAAAAA4AA4AAAAAAAiAAAiAAAiiZAA*AAAAAAAttAtiAtlAitAtlAAiAt^AA A HAJTÜTŐ I Akit az idén jósorsa és szerencséje elvezérel az idei berlini Világifjúsági Találkozóra, nehéz lesz elkerülnie az Alexet, azaz az Alexanderplatzot és Közép-Európa leghatalmasabb áruházát, a Centrumot. Száz lépésnyire tőle keresztezi egymást a földalatti és a Schnell-Bahn, azaz a gyorsvasút, a térre pedig hat forgalmas út vezeti a gépkocsikat. A Centrumban szinte minden kapható, a hajtűtől a színes televízióig, a kolbásztól a szobaberendezésig. Egy ráérő statisztikus kiszámította, hogy hatvanezer fajta áru várja itt a vásárlót, legtöbbjéből mutatóba látható az áruház ötven kirakatában. A mindig mosolygó Kaiser kisasszony kalauzolt végig az áruházon, nehogy eltévedjek. A Centrum tulajdonképpen olyan üzlethálózat áruháza, amelynek fiókjai tizenegy nagyvárosban működnek, — kezdte. — A lipcsei fiókunk csupán postai megrendeléseket teljesít, amelyhez elegendő egyetlen leve-
