Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-06-09 / 24. szám
« D, lila hojcova öt VILÁGRÉSZ asszonyai Jegyzetek o Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség havannai üléséről A SZABADSÁG A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Politikai Bizottsága első ízben találkozott Latin- Amerika földjén, a szabad Kuba fővárosában, Havannában. A havannai tanácskozás 1973. április 30-tól május 5-ig tartott. A kubai nők számára ez igen nagy jelentőségű volt, annál is inkább, mivel a Moncada laktanya megtámadásának 20-ik, jubileumi évében került rá sor. Ezekben a napokban emlékezik meg Kuba népe az 1953. július 26-ikai eseményekről. Ekkor Santiago de Cubában a Battista diktatúra elleni mozgalom 158 embere, Fidel Castroval az élen, támadást intézett a Moncada laktanya ellen. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség havannai tanácskozása egyébként is óriási támaszt jelent a Latin- Amerika-i asszonyoknak az amerikai imperializmus elleni az egész Latin-Amerika felszabadításáért, a diktatúrák ellen és a haladó szellemű társadalmi haladásért vívott harcában. A tanácskozáson jelen volt Hertta Kuusinen, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke, Fanny Edelmann, a szövetség főtitkára, továbbá az alelnökök, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Politikai Bizottságának és Titkárságának tagjai. A konferencia résztvevői 26 európai, ázsiai, afrikai, amerikai, illetve ausztráliai ország asszonyait képviselték. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gusta Fuéíková, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség alelnöke, a Csehszlovákiai Nőtanács elnöke vett részt a konferencián. Fuéíková elvtársnőt jól ismerik Kubában, hiszen harmadízben járt már a szabadság szigetén. Gusta Fuéíkovát azonban nemcsak mint a nemzetközi nőmozgalom funkcionáriusát, hanem úgy is mint Julius Fuéík, nemzeti hős feleségét fogadták. Kubában az iskolásgyermekek tanulnak Fuéíkról, tcbb iskolát, intézményt, teret neveztek el róla, könyveit sokan olvassák, szeretik őt és tisztelik emlékét. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Politikai Bizottságának havannai tanácskozásán mint újságíró e cikk szerzője is részt vett. A NŐK HARCA A BÉKÉÉRT, A NEMZETI SZABADSÁGÉRT ÉS A HALADÁSÉRT VILMA ESPIN, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség alelnöjce, a Kubai Nők Föderációjának elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy újabb és újabb néptömegek csatlakoznak a békéért vívott küzdelembe. Latin-Amerikában a helyzet megváltozott: Chile népe az új társadalmi rendért harcol; Panama gazdagságának visszaszerzéséért és a függetlenségéért küzd; Argentína a legutóbbi választásokon megmutatta, hogy le tud számolni a katonai diktatúrával. Ebben a pánamerikai nemzeti felszabadító mozgalomban nagy szerepet játszanak a nők, s részvételük nagy erőtartalékot jelent. A Kubai Nők Föderációja határtalan lelkesedéssel kapcsolódik be a szabad Kuba országépítésébe; most ünnepük a Battista uralom alól való felszabadulásuk 15. évfordulóját. Vilma Espin egyúttal köszönetét mondott a szovjet asszonyoknak azért a segítségért, amelyet a Szovjetunió nyújt a nemzetek szabadságharcában, majd gratulált a vietnami asszonyoknak népük nagy győzelméhez. HERTTA KUUSINENT (Finnország), a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnökét szívükbe zárták a kongresszuson Latin-Amerika küldöttei. Nem csoda, hiszen beszámolóját a nemzetközi helyzetről spanyol nyelven mondta el. Köszöntötte a megjelenteket, elsősorban a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Dél-Vietnam képviselőit, majd Fanny Edelmannt, a szövetség új főtitkárát. Azzal a szemináriummal kapcsolatban, amelyet 1972-ben a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség kezdeményezésére rendeztek Chilében .,Latin-Amerika mai asszonyai“ címmel, rámutatott a nők együttműködésének óriási lehetőségeire, a haladásért, a nők és a gyermekek jogaiért vívott harcában, nemkülönben az azokkal való szolidaritásért folyó küzdelemben, akik még mindig elnyomás, fasiszta és katonai diktatúra alatt élnek. Haiti, Guatemala, Brazília, Bolívia, Paraguay és mások. — Ezt követően PHAN THI AN és LON TH1 LÓN vietnami küldöttekhez fordult és jókívánságait felezte ki történelmi jelentőségű győzelmük alkalmából. Hangsúlyozta, hogy feltétlenül szükség van a szolidaritási mozgalom megszilárdítására, hogy Indokínában végérvényesen megszűnjön minden hadi cselekmény s itt is életbe lépjen a tartós béke. Aggodalommal nyilatkozott a közel-keleti helyzet alakulásáról. Az Egyesült Államok és a NATO más államai erkölcsi támaszt nyújtanak Izrael agresszív magatartásához, s ezzel újabb provokációkra ösztönzik ennek az országnak kormányát Szíriával, Libanonnal és más arab államokkal szemben, továbbá arra is, hogy üldözze a palesztíniai területeken lakó embereket. Ennek a helyzetnek végérvényes és igazságos megoldása akkor fog bekövetkezni, ha Izrael teljesíti az ENSZ 1967. november 22-én kelt határozatát, miszerint az elfoglalt területekről vissza kell vonnia csapatait. Ebben az ügyben szolidaritást kell vállalni Közel- Kelet asszonyaival és gyermekeivel, akik az izraeli agresszió áldozatai. ÁZSIÁBAN a nemzetek és a nők is nagy haladást értek el a békéért, a biztonságért, a függetlenségért. a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott küzdelemben. A Vietnami Demokratikus Köztársaságot, a Baneladéshi Köztársaságot. valamint a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormányt már számos állam elismerte. A koreai kérdésben is haladás észlelhető. Indiának, Bangladéshnek. Iraknak és más ázsiai országoknak a Szovietunióval és további szocialista országokkal kötött békeszerződései nagy mértékben előmozdítják az ázsiai béke és biztonság megteremtését. Mindezeknek elérésében jelentős, aktív szerepet iátszottak a nők. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség támogatja az ázsiai asszonyokat a békéért és a biztonságért vívott harcukban — az imperializmus, az úigyarmatosítás és a fegyverkezés elleni küzdelmükben. Hertta Kuusinen beszédében üdvözölte Afrika haladó szellemű asszonyait s biztosította őket arról, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség támogat ia a nemzeti függetlenségért, a demokratikus szabadságjogokért, a szociális haladásért vívott küzdelmüket, és mélységesen elítéli a faíi megkülönböztetést. Ezután aggodalmának adott kifeiezést azoknak az országoknak és nőknek a helyzete miatt, akik már második évtizede harcolnak a portugál gyarmatosítók ellen Angolában. Mocambique-ban Gulnea-Bissau-ban. a Kaoverdi-szigeteken. Különösen súlyos helyzetben vannak Dél-Afrika és Namibia nemzetei. am°lvek merész elszántsággal folytatják küzdelmüket önkormányzatukért az „ADartheid“ kegyetlen rendszerével szemben. Hasonló harcot vív Zimbabwe néoe John Smith rendszere ellen. Hertta Kuusinen a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség nevében felhívta a világ asszonyait é a nőszervezeteket, hogy fokozottabban támogassák az afrikai asszonyokat és gyermekeket politikai. erkölcsi és anvagi téren. Latin-Amerikáról szólva Hertta Kuusinen hangsúlyozta a nők részvételét a nemzeti függetlenségért és a demokráciáért vívott küzdelemben. A kubai nők népükkel egyetemben a valóságban is kivívták függetlenségüket. — Az új Chile aszszonyai új jogokat vívtak ki maguknak és gyermekeiknek, — Panamában a nők határozott részvételükkel támogatják a csatorna zónájában folyó küzdelmet az ország szuverenitásáért. — Peru is rálépett arra az útra, amelynek célja nemzeti kincseinek visszaszerzése, valamint függetlenségének és szuverenitásának megvédése. OFFENZlVÁBAN A BÉKE ERŐI EURÓPÁBAN A Szovjetunió és a többi szocialista ország törekvésének érdeme — folytatta Hertta Kuusinen — hogy Európában kedvezően alakul a nemzetek békés egymás mellett élése, és enyhült a feszültség is. Ez a tény rendkívül fontos, hiszen Európában halmozták fel a legnagyobb mennyiségű fegyvert. A Szovjetunió növekvő tekintélye és a szocialista országok eredményei világszerte jelentős szerepet játszanak a nemzetek szabadságharcában, valamint az európai biztonságért vívott küzdelemben. A finnországi Dipoliban, nem messze Helsinkitől, folyamatban vannak az európai biztonsági értekezlet előkészületei. Ugyanitt tartják meg az európai nők is konferenciájukat a béke és a biztonság érdekében. Az asszonyok, mindenütt a világon remélik, hogy az európai biztonsági konferencia határozatot hoz majd az országhatárok tiszteletbentartásáról, a fegyverkezési verseny korlátozásáról és a leszerelés megkezdéséről. Az asszonyok elvárják, hogy ez a konferencia megteremti a biztonság és az együttműködés szilárd rendszerét. Egy ilyen rendszernek a megteremtése nagy jelentőségű más földrészek nemzetei számára is. A nőknek támogatniuk kell minden egyes kezdeményezést, amelynek célja az európai kollektív biztonság megteremtése. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségnek az eddiginél még szorobban kell együttműködnie mind a nőszervezetekkel, mind azokkal a mozgalmakkal, amelyek nemzeti, területi, illetve nemzetközi síkon fejtik ki tevékenységüket. Az idei év októberére kitűzött moszkvai világbékekongresszus olyan világrengető esemény lesz, amelyhez milliók és milliók fűznek nagy reményeket. Már a kongresszust megelőző márciusi konzultatív találkozást Moszkvában a világbékéért folytatott küzdelem új fejezetének tekinthetjük. Ezen a konzultatív találkozáson 40 nemzetközi és 81 nemzeti szervezet küldöttei vettek részt, akik 60 országot képviseltek. Az értekezleten a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség küldöttei is részt vettek. A világbéke-kongresszus egy olyan hatalmas megmozdulásnak a megnyilvánulása lesz, amely már ma lelkesíti és egységre ösztönzi a nemzeteket. A legfontosabb vitás kérdések megtárgyalása ezen a nyílt fórumon az ideológiai állásfoglalások és vélemények különbözősége ellenére is minden bizonnyal hasznára válik a béke ügyének, nemkülönben a nemzetek együttműködését is elősegíti majd. A moszkvai világbéke-kongresszusnak már az előkészületei közben is hasznos találkozóra kerül sor, mint például az írók és más értelmiségiek találkozója Lengyelországban, az ázsiai békekonferencia a bangladeshi Daccában, s ugyancsak békekonferencia az izlandi Reykjavikban és a svájci Báselben. Július elején Moszkvában lesz az a találkozó, amelyen kinevezik a nemzetközi előkészítő bizottságot. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség feladata, hogy a békemozgalom számára megnyerje a világ minden gyermekét szerető asszonyát és velük együtt segítsen kivívni a világbékét.
