Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-06-02 / 23. szám
KULTURÁLIS ÉVFORDULÓK m Száz éve született HEVESI SÁNDOR (1873—1939) — neves színházi rendező és író. Sokat tett o magyar színházkultúra felvirágoztatásáért. 1901-től a Nemzeti Színház rendezője, majd 1922—32-ig igazgatója volt. A közbeeső időszakban az Operaház főrendezőjeként működött. Kiváló színháztörténeti tanulmányokat is írt. (Az igazi Shakespeare.) Moliére-fordításai is jelentősek. DANKO PISTA (1858—1903), a századforduló híres cigányprímása száztizenöt évvel ezelőtt született, 70 éve halt meg. A kottát ugyan nem ismerte, de négyszáznál több népszerű nótát szerzett és népszínművekhez dalbetéteket is írt. Daltársulatával járta az országot, Oroszországig is eljutott. Első dalait Blaha Lujza, a híres énekesnő dalolta. Dankó Pista szülővárosa, Szeged, szobrot emelt a cigányprímás emlékének, aki milliókat szórakoztatott gyönyörű hegedűjátékával. ZENE Az idén a szokottnál valamivel korábban, már május 30-án kezdetét vette a hagyományos, sorrendjében o Vili. Nemzetközi POP-dalfesztivál, a Bratislavai Lyra, amely június 2-ig tartja izgalomban a POP-muzsika és általában a könnyűzene híveit. A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában megrendezett fesztivál tartalmában az idén is az előző évek és főleg a tavalyi év tapasztalataira támaszkodott, amikor is bebizonyosodott, hogy népszerű táncmuzsikával, dalszöveggel is ki lehet fejezni értékes, komoly, a társadalmi haladást szolgáló gondolatokat. Ösztönzés az ilyen dalok alkotására, lényegében ez a „Lyra" egyik fő feladata. Ami az idei POP-dalfesztivál formáját illeti, abban némi eltérést tapasztalhatunk az eddigiektől, ugyanis a zeneszerzői verseny mellett nemzetközi dalszöveg-verseny is folyik, szintén az arany-, ezüst- és bronzéremért. A fesztiválon — nemzetközi jellegének megfelelően — a hazai, vagyis a cseh és szlovák kiváló zenekari és énekegyütteseken, valamint szóló táncdalénekeseken kívül széles körű külföldi részvételnek is örülhetünk. A legjobbak közt is kiváló nyertes számok és előadók a közönség egyre fokozódó lelkesedésével és elismerésével találkoznak. A fesztivál sikeres versenyszámainak és azok előadóinak értékeléséhez még visszatérünk, és következő számainkban röviden jellemezzük a testvéri szocialista országok, valamint a nem szocialista államokból jött népszerű művészek szereplését és közöljük fényképüket is. — Igo — A NŐ KÖNYVESPOLCÁRA Hét kötetnyi verse után ezúttal prózával, mégpedig életrajzi művel jelentkezett a Zalabán élő Csontos Vilmos, hazai magyar írónk. A művet a Madách Könyvkiadó adta ki Gyalogút címen. Utószavában maga az író úgy nyilatkozik, hogy nem szánta a könyvet regénynek — ahhoz túlságosan ragaszkodott benne az átélt valósághoz. Csontos Vilmost irodalmi tevékenysége, verseinek témája és hangvétele alapján eddig is a falu és a kétkezi munkából élő nép dalnokának tartottuk. Életrajzi műve csak megerősíti ezt, mivel őszinte, közvetlen hangú önvallomása az élmény erejével hat. Vallomása a családjáról és a falujáról gyermekkori emlékei alapján, találkozása a munkával már akkor, amikor még pelyhedző állú legényke sem volt — mindez maradandó nyomot hagy az olvasóban és természetessé, elfogadhatóvá teszi előtte a munkás-költő rajongását, vagy helyenként kesernyés hangulatait. Csontos Vilmos életén fényes fonóiként húzódik végig a betűszomj, a könyvekben feltáruló és megismerhető világ utáni vágy. A befelé mély lelki életet élő falusi gyerek törvényszerűen eljutott az olvasástól az első irodalmi próbálkozásig, amiről ő maga így vall: „A notesz rég elveszett első versemmel együtt. A lelkem ajtaját azonban ez a kis vers nyitotta meg az utána következő további száz előtt.. Csontos Vilmos könyvében beszámol későbbi éveiről, az átélt keserves háborús és front-időszakról is, amely hozzájárult ahhoz, hogy az amúgyis falusi proletársorból kikerült férfi szeme teljesen kinyíljon a szociális és politikai igazságok előtt. Csontos életrajzi műve egy anyagi igényekben szerény, de szellemi és lelki vonatkozásban kiteljesedett, tudatos élet hű tükre. — Igo — Csontos Vilmos » Minus Gyalogüt önéletrajz PETRIK JÓZSEF VERSEI GYERMEKNAPI ének Virágok, virágok, fehér szirmú arcok, hamvaskék pupillák, lila se/ymű ajkak — pirosán, pirosán mosolygunk ti rátok. Zöld homlokú erdő, zöld iángú domboldal, árnyékodban miránk vidám utak várnak, messze száll ajkunkról a felcsattanó dal, Réti virágokkal kötünk barátságot, társként üdvözöljük az erdei fákat, miénk most a napfény, miénk a madárdal. Miénk az égbolt is, ez a kéklő tenger, papír űrhajónkat eresztünk habjára, úgy száguldunk rajta, mint a játszótéren. Virágok, virágok, réti szivárványok, zöld homlokú erdő, kéklő égi tenger, maradjatok mindig biztatóak szépek. £s te, arany napfény, sugározd be mindig a virágos rétet, a zöld Iángú erdőt, a kék égi tengert s vidám napjainkat. A barátság tánca Lánc, lánc, eszterlánc, hangzik a dal, áll a tánc, szökken a sok gyermek lába, körbe, körbe, karikába. Vidám a kis eszkimó, tácolni szép, élni jó, fókák táncát úgy járja, japán kislány a párja. Jim, a néger kislegény, megáll a kör közepén, Ancsi nyomban ott terem: — Nosza, táncolj énveleml Lánc, lánc, eszterlánc, száll a nóta, áll a tánc, szökken a sok gyermek lába, körbe, körbe, karikába. TÓTH ELEMÉR VERSEI Rózsabimbó rózsalány Rózsabimbó, rózsalány, nyisd ki szép szemed, nézd a nap a kertünkbe, hintán érkezett. Szegfű, nárcisz, tulipán, hogy ragyog, örül, nézd a méhek serege mint zengi körül. Rózsabimbó, rózsalány, nyisd ki szép szemed, mert a szívek láttádon, öröm-ékesek. ZÁPOR Kilyukadt az ég dézsája, ömlik nyakunkba a zápor, cikáznak a villám-fecskék, a határban minden fa táncol. Ha a kedvünk úgy akarja, mi se szaladunk hazáig, szivárványba törülközünk, hét szirma a tó fölött látszik. JÁTSSZUNK EGYÜTT! Ha a könyvespolcon sorjába rakod a könyveket, egy magyar költő nevét olvas-A nyár a kirándulások ideje. Bicskával, kis ügyességgel kedves ajándékkal lepheted meg az otthoniakat. Például egy botocskából készíthetsz virágrudat, virágládát, vastagabból díszes fakanalat, ivópoharat stb. Persze mindegyiket szépen kidiszited. Erre a célra legalkalmasabb a fűzféle, nyírfa, nyárfa, de megfelel a mogyoró is. Jó szórakozást! hatod. Ki az? A megfejtést küldjétek be címünkre: NŐ szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Prazská 5. Gyermekeknek. A lapunk 19. számában közölt rejtvény megfejtése: Pista nagyapja 60 éves, szökőévben született, február 29-én. Várjuk további leveleiteket. Akik rendszeresen megfejtik a rejtvényeket, a szünidőben külön jutalomban részesülnek!
