Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-02 / 23. szám

«r ^ RMMRin« Egy óvodában megkérdeztük a gyerekektől: — Mi az, aminek most a legjob­ban örülsz? Csodálkozó szemmel néztek az óvónénire, aztán lázas izgalommal láttak „munkához“. A titkot, az él­ményt, ami számukra most éppen a legnagyobb örömet jelenti, nem is árulták el egymásnak. Jó, így legalább nem befolyásolták egy­mást: „Annak örülök, hogy minden fa kivirágzott a nagyi (ez a nagyma­mát jelent) kertjében ... annak, hogy voltunk ringlispilezni (kör­hintázni) ... anyukám vett nekem iskolatáskát, mert én már nemso­kára iskolás leszek ... örülök, hogy tavasz van és sokat sétálunk . .. hogy este megnézhetem a tv-ma­­cit...“ — És mit kívánnátok a mesebeli jóságos anyókától, ha most elétek állna? „... Igazi tv-macit szeretnék; egy vonatot és egy motoros ha­jót ... igazi testvérkét ... azt, hogy a nagymama jöjjön el hozzánk és hozzon nekünk habos süteményt...“ Egy iskola alsó tagozatán azt kér­deztük meg: — Mi történik otthon a család­ban, ha egyest viszel haza, és akkor, ha ötösre felelsz? ......Ha egyest kapok, azt mond­ják a szüleim: jól van, csak így továbbra is ... — írták többen is. Hát kell-e ennél nyilvánvalóbb bi­zonyíték arra, hogy az egyszerű, — dicsérő szavaknak is van bármilyen tárgyi jutalmazással fölérő jelentő­ségük! Igaz, olyan rajzok is voltak, ahol az anyuka tízkoronást nyújtott át gyermekének a jó jegyért. Ezekből a „vallomásokból“ inkább a szülő okulhat, még idejében. Több válasz így hangzott: Ha ötöst kapok, segítenem kell a ház­tartásban! Hát csak akkor és azért kell segítenie a gyermeknek, ha rossz jegyet visz haza? A rajzok tartalmát, a válaszokat, a vallomásokat hosszan sorolhat­nánk. A tömör, őszinte szavak, mondatok mögött, és a sokszor összemaszatolt, ákom-bákom rajzok mögött olykor-olykor igen figye­lemreméltó gondolatok, kérelmek, vágyak rejtőzhetnek, amelyekre jó lenne gyakrabban odafigyelnünk. Vagyis: mi lenne, ha az év min­den napján legalább úgy megfon­tolnánk tettünket, szavunkat, ígé­retünket és követelményeinket a gyermekekkel szemben, mint ezen az egy napon, az ő ünnepükön?! MEGYERI ANDREA munka teljes eltörlését, a nemek egyenjogúságát..." — követelte. Gondolataiban már a szocializ­musban járt, alighanem ezért ol­vasta az akkori magyar igazság­ügyminiszter azon frissiben az írói minden írását, s nem megejtöen szép, hajlékony és kifejező nyelvé­re volt kiváncsi. Szemes Mihály jóvoltából a Pál utcai fiúk, a Légy jó mindhalálig, az Egri csillagok mellett a Kincs­kereső kis ködmön is eggyel sza­porítja a jó gyermekfilmek számát., _____ _____ Sz. I. Jövőre Tesz negyven esztendeje, hogy Móra Ferenc, a magyar pró­za kiemelkedő egyénisége örök álomra hajtotta fejét. Életének al­mai papírra nyomtatva megmarad­tak, olvasóit könnyek közt mosoly­gásra indítják. Húsz évig tartott, mig örökségét a filmesek felfedez­ték. Az első film az Ének a búza­mezőkről c. regényéből készült, “ ezt a velencei biennálén kitüntet­ték. A második a Szánkó című el­beszélésből forgatott rövidfilm volt, amely bejárta a fél világot. Agrol­­szakadt szegény gyerek a hose, aki jóságát úgy bizonyítja be, hogy újonnan kapott szánkóját darabol­ja fel. így csinál meleget egy ta­gyoskodó, beteg öregasszonynak. A harmadikat, a fasizmus fölött csúfolódó keserű szatírát, a Hanni­bál tanár urat éppen Karlovy Vary­­ban tüntették ki a födijjal. Most a Kincskereső kis ködmön­­re került sor. Apró, elsöosztályos hősének sorsa a dús fantáziájú iro sorsa. A magáéból is, élénk képze­tvilágából kölcsönzött Szűcs Fer­kének. Mindkettő hisz Szél úrfi, a sárkányok erejében, a tündérek jóságában. Az öreg Szűcs aki egyúttal szücsmester is — betű­vetésre induló fiának csodálatos kis ködmönt varr, amelybe beleköl­tözött a tündér. De hát a tündér sem végzi mindig jól a dolgát, rosszul vigyáz tulajdonosára. Ebből aztán sok bonyodalom keletkezik. A második osztályban már csoda­kalapot is kap a főhős. Ennek segít­ségével elbánhat az osztály leg­erősebb legényével is. Közben új fiú érkezik, a mindig éhes, cingar Matyi, a bicebóca, aki nagyapjá­val lakik az elhagyott bánya egyik odújában. Egyszerű árvagyerek, s ha megbetegszik, odahordják a megosztott elemózsiát, ott tonitják, hogy el ne maradjon a leckevei. A film végén a kis ködmön való­ban csodát tesz: az öreg tárnában gazdag szénrétegre bukkonnak, ez pedig új munkát ad az édesapák­nak. A két gyerek meg testvérként nevelkedik tovább az öreg szücs­mester házában, aki ezután is me­sékkel, no meg színes mintákkal varrja tele a fürge keze alatt ké­szülő kis és nagy ködmönöket. Szemes Mihály a film rendezője és a forgatókönyv írója Szemes Marianne. Az azóta már klasszikus­sá minősült kisfilmet, a Szánkót is ő rendezte. Most két új gyermek­sztárt talált, mégpedig a Szűcs Fer­két alakitó Szűcs Gábort és a bi­cegő, beteges kisfiút megformáló Grúber Istvánt. Móra könyveiből, novelláiból nemcsak azt lehet megtanulni, ho­gyan lehet könnyek közt mosolyog­ni. Azt is, hogy az egykori szegé­nyek nyomorúságán nem a csoda segíthetett, hanem az, ha felismer­ték a maguk erejét. Szegedi főszer­kesztő korában olyan szociális in­tézkedéseket sürgetett, amelyekkel megelőzte korát. „A munkás szá­mára munkásbiztosítást, aggkori biztosítást, nyolcórai munkaidőt, az anyák és csecsemők védelme érde­kében anyasági biztosítást, a há­zasságon kivül született gyermek teljes egyenjogúságát, a gyermek-j ....jtucs Ferkó, a foltozószücs fi fljjikf Őszre már iskolás lesz. (Szűcs Gc W? bor) V B 2. .. . Nem jött elő a segítő jó tündér. W|! hiába hívtam. Nincs más bátrai W\ mint világgá menni . . . Csakhogy i keresztapja, Messzi Gyurka, a ha­ll tárban rátalál, így hát a gyerek n útja visszavezet a szülői házba (Szirtes Ádám, Szűcs Gábor) | 3. A Messzi Gyurkától kapott csoda­­\ kalap aztán tényleg csodát tesz, az osztály legerősebb gyerekét, Cintulát a vékony Ferkó úgy föld­hözcsapja, hogy egyszerre megnő a tekintélye. I 4. Új fiú érkezik: Három Matyi, az i apátlan-anyátlan árva, akit egy­szerűen csak így hívnak: Bicebóca. 4 Rövidesen megszeretik a szegény * gyerekek között a legszegényebbet és lesik-várják, hogy miképpen se­­githetnének rajta. (Grúber István'

Next

/
Thumbnails
Contents