Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-05-19 / 21. szám

__________________ Az egyik embernek pihenést, ki­­kapcsolódást jelent a vasárnap, a másiknak munkát, a magányosnak pedig még nagyobb magányt, mint a hét többi napjai. A levicei (lévai) Majoros Györgyök­nél igazi családi ünnep a vasárnap. S mivel látogatásom éppen vasárnap délutánra esett, éreztem, otthonuk­ban úgy fénylik a pihenés és az együttlét örömének ünnepe, akár a napsugár. Majorosék józan életű, rendes, dol­gos munkásemberek. Tizenhárom év­vel ezelőtt házasodtak össze — na­gyon fiatalon. Hosszú évekig olyan gondok és lakásviszonyok között éltek, amelyek sok más házasságot felőröl­tek volna. De az övékét inkább összekovácsolták. Két fiuk született. Gyurika a nagyobbik, most tizenkét éves, Zolika kilenc, ök apuka büsz­keségei. A gyermekszobában kiállí­tott hajó és repülőgépmodellek arról tanúskodnak, hogy mindkettő rend­kívüli kézügyességgel rendelkezik. Hasznát is veszik majd, ha kitarta­nak jelenlegi terveik mellett, mert mikor megkérdeztem tőlük, milyen pályát választanak, szinte egyszerre válaszolták: autószerelő leszek. Az elmúlt tizenhárom év szorgal­mas munkájának és takarékos élet­módjának eredménye ez a szépen berendezett háromszobás, napfényes szövetkezeti lakás, ahol rend, tiszta­ság, sok-sok virág és valami lenyű­göző derű fogadja a látogatót. Ahol a hétköznapok gondjai után ünneppé fényesedik a vasárnap délután. Ha gondot említettem az imént, nem véletlenül tettem, mert az is akad elég. Nehéz és felelősségteljes munkát végeznek mind a ketten. A családfő a helybeli gabonafelvásárló üzemben dolgozik, mesteri minőség­ben, három műszakban. A felesége, Etelka, pedig két műszakban a „No­­vochemá“-ban, ahol olajfestékeket és más vegyi anyagokat készít. Műszak­jaikat és szabad idejüket mindig úgy kell összehangolniuk, hogy egyi­kük elláthassa és iskolába küldhesse a fiúkat, s ott legyen, ha a tanulás­ban, vagy bármi másban szükségük van a segítségére. Aki dolgozott már több műszakban, az meg tudja érte­ni, hogy ez milyen nehéz. De nem lenne teljes a kép, ha azt állítanám, hogy a Majoros családnak csak szép, egészséges lakása, küzdel­mes hétköznapjai, és pihentető ünne­pei vannak. Szeretik a zenét, szíve­sen szórakoznak és kirándulnak, jó barátaik, munkatársaik és lakószom­szédaik vannak, akik szeretik és be­csülik őket. Erről tanúskodik az a sok-sok szekfű is, amely Etelka na­pot köszöntve került a házba. MIKOLA AN1KÖ MINDEN HÉTEN EGYTANAC< Májusban gyűjtjük a vadárvácskát. Latin neve: Viola tricolor. Az ibolyafélék családjába tarto­zik. Erdőkben, füves helyeken, megmunkált talajokon fordulnak elő. Virágzáskor gyűjtjük a növény föld feletti részét. Teája erősítő, nyálkaoldó, vérnyomás­­csökkentő, vértisztitó hatású. Vértisztitó teakeverék: vadárvácska, csipkebogyó, bodzavirág, ezerjófű, konyhaköménymag, nyirfalevél, szamócalevél, borókabogyó. Nyugtató teakeverék: vadárvácska, fodormentalevél, borsmentalevél, citrom­fű, csipkebogyó, édesgyökér, martilapu-levél, ezerjó­fű, koriandermag, borókabogyó, macskagyökér. Az akácvirágot üde nyílásában, a fürtökről lefosztva kell gyűjteni. Csakis a fáról szedett és gon­dosan megszáritott, fehér szinű virágoknak van gyógy­hatásúk, az elnyílottan lehullott, fák alól felszedett virágok értéktelenek. Az akácvirág teája köhögés­csillapító, enyhe hashajtó, és csökkenti a túlzott gyomorsavképzést. Teakeverékekben ízjavitóul is al­kalmazzák. Az akácfa kérgének főzetét gyomorsav­­túltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély ellen használják. A kéreg-főzetét óvatosan, kis adagokban kell inni, mert kis mennyiségbe mérgező fehérjéket is tartalmaz. Májusban gyűjtjük a f e c s k e f ű virágzó hajtá­sát is, amely általában nyirkosabb talajon, árok­parton, akácosban, erdők szélén, házak körül, csa­tornapartokon sokfelé tömegesen előforduló évelő növény. Ha bármelyik részét megsértjük, narancs­­sárga szinű nedv csordul ki belőle. Virágzáskor a növény föld feletti részét gyűjtjük, a szár alsó, vastagabb részei nélkül, valamint a gyö­kérzetet. Mindkét drogból epe-, májbajok, vala­mint gyomor- és bélhurut elleni gyógyszereket készít az ipar. Teakeverékekben való használatukhoz aján­latos kikérni az orvos tanácsát. A friss növény nedvé­vel szemölcsöt és tyúkszemet irtanak. A hamvas szeder (Rubus caesius) a rózsa­­félék családjába tartozó, ligetekben, folyók árteré­ben, árokpartokon, szántókon sokfelé tömegesen élő, tüskés cserje. A növény levélzetét is ilyenkor kell gyűj­teni. Teáját hasmenés ellen, valamint izzasztóul és vizeletelhajtóul fogyasztják. Cukorbaj elleni teakeve­rékek alkatrészeként is használják. Főleg gyermekek­nek és olyan felnőtteknek ajánlható, akiknek a kínai tea — izgató hatása miatt — árt. Cukorbaj elleni teakeverék: szederlevél, babhéj, borókabogyó, gyermekláncfű-gyökér, csalánlevél, áfo­nyalevél, vadárvácska, galagonyavirág. I Hogyan érjük el, hogy a csecsemő elegendő tejet szívjon. Néhány jó ta­nácsot adunk hozzá: 1. A csecsemő egy alkalommal le­hetőleg csak az egyik mellből kapjon. Különösen az első három-négy hó­napban fontos ez. Csak így érzi meg a kisbaba, hogy éhes marad, ha nem szívja ki teljesen a tejecskét. Ha a csecsemőt a másik mellre tesszük mi­előtt még mind kiszívta volna belőle a tejet, könnyen folyik a tej. így lusta, rossz szopó válik belőle. A négy-öt hónapos, vagy nagyobb cse­csemőnek már több tejre van szük­sége, mint amennyit egy mellből az utolsó cseppig kiszív, 2. Csak meghatározott ideig hagy­juk mellen a csecsemőt. Egy szopás időtartama általában 15 — 20 perc legyen. Ahogy a kisbaba fejlődik, erősödik, gyorsabban lakik jól, job­ban kihasználja a szopási időt s így lassan ez 15 percre, majd 10 percre csökken. 3. Ne hagyjuk a csecsemőt dudliz­­ni vagy aludni a mellen. Ha a cse­csemő szopás közben hosszú pihenő­ket tart, kissé ütögessük meg az ar­cát, hogy a pihenő idő ne nyúljon egy percnél hosszabbra. — Még a megszabott ideig sem szabad a mellen hagyni a csecsemőt, ha nem szopik, hanem alszik vagy dudlizik. 5. Nem szabad a szoptatás idő­pontját tetszésünk szerint mindunta­lan változtatni. 6. Vigyázni kell arra, hogy semmi se terelje el a csecsemő figyelmét, semmi se nyugtalanítsa szopás köz­ben. Minden jövés-menés, csapkodás, beszélgetés nyugtalanítja a csecsemőt. Szoptatás közben ezért ne foglalkoz­zunk mással, ne beszélgessünk senki­vel, csak a kisbabával. Ne idegesked­jünk, ne türelmetlenkedjünk. Ha va­lami sürgős dolgunk van, intézzük el szoptatás előtt. Inkább kezdjünk ne­gyedórái késéssel szoptatni, hogy az­után nyugodtan, békésen szoptas­sunk, örüljünk a csecsemőnek. 7. Arról is gondoskodjunk, hogy a kisbaba kényelmesen feküdjön szop­tatás közben. Ne a hátán, hanem ol­dalra fektetve tegyük mellre, hogy felülről harapjon rá a bimbóra.

Next

/
Thumbnails
Contents