Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-04-14 / 16. szám

A Koncz-család udvarán két ház áll. Az ősi, s az új, korszerű. A két házban négy generáció él együtt sze­­retetben, megértésben; a dédmama, nagyapa, nagymama, édesapa, édes­anya, meg a két kislány. Koncz Imrééknél Martovcén (Martoson) a családi összetartást íratlan törvény­ként tisztelik. — A régi ház mellé újat építettünk — mondja az 58 éves nagymama — de a lányomék csak ebben a mester­gerendás szobában szeretnek lenni. Pedig az új házban minden kényel­mük megvan, a szobákban új beren­dezés. De még az étel is a régi búto­rok között, a régi sarokpad melletti asztalnál ízlik nekik a legjobban. A két unokámnak is az a kenyér a legbecsesebb, amit a kemencében sü­tök, amihez a tüzelőt mindig a nagy­apa készíti. — A háztartást a nagymama veze­ti, — kapcsolódik a beszélgetésbe a fiatalasszony — a családi pénztárt meg nagyapa kezeli. Csak a nagyobb bevásárlást intézzük közösen. Na­gyon be tudják osztani a keresetün­ket, így rájuk bízzuk. Ügy gazdál­kodnak, hogy már autót is vettünk. Színházba és kirándulni is járunk. Férjem kovácsmester a hurbanovói (ógyallai) efsz-ben, én pedig a hely­beli földművesszövetkezet baromfi­­telepén dolgozom. Míg Koncz Imrénével beszélge­tünk, a nagymama a sublótból elő­veszi kézimunkáját, az unokák mind­járt köré telepednek, hogy ellessék a híres martosi minták készítésének titkát. — Mivel a család körüli teendők nagy részét a nagymama végzi, így a falu közéleti munkájába is jobban be tudok kapcsolódni, — folytatja Konczné. A nőszövetség helyi szer­vezetének elnöke vagyok és a hnb képviselője. Szeretnénk összegyűjte­ni falunk népi hagyományait. A jö­vőben kézimunkakört akarunk szer­vezni, hogy megőrizzük az ügyes ke­zű nagymamák örökét. Erre a 85 éves dédmama is meg­szólal és a pitvarba vezet. — Látják, nálunk még nyitott kémény van, disznóölés után itt füstöltük a sza­lonnát, kolbászt, sonkát. A szomszéd szobában volt a kemence, ennek a padkáján hancúroztak a gyerekek, annak idején Erzsiké unokám is. A szobák még ma is földesek, min­den szombaton fekete porral meszel­jük, aztán sárga homokkal felszór­juk. Erzsikééknél az új házban már padló van, nézzenek csak ott is körül. Megnéztük ... A könyvszekrény­ben ott találtuk Ady versei mellett a legújabb kiadású Petőfi-kötetet. A sarokban hívogatóan várja a csa­ládot a televízió, de mintha mégis a régi házban, a nagyszülők mellett éreznék legjobban a családi fészek melegét.. . KŐSZEGI ZSUZSA K l^-ihez forduljunk? A HIBÁS GYÁRTMÁNYOK REKLAMÁLÁSA. Nagyobb vagy értékesebb tárgyakra szavatolási idő van. amelynek időtartamát a mellékelt jótállási papír (zárucny list) jelzi. A jótállás ideje alatt a javítás díj­mentes. Néha azonban indokolt, hogy a tárgyat kicse­réljük és ne kísérletezzünk a javításával, akkor, ha gyártási hibáról van szó és a javítás után sem lenne használható a tárgy, vagy hamarosan újra elromolna. Ha hibátlan gyártmány nem áll az eladó rendelkezé­sére, a vevőnek joga van visszakérni a tárgy árát. Erről rendszerint az üzletvezető dönt, többnyire azon­nal. Kivételes, bonyolultabb esetekben kikérheti a gyártó vállalat vagy más minőségi ellenőr, szakember véleményét. Reklamálásra vagy cserére csak meghatá­rozott időn belül van jogunk. Ezt a határidőt a cso­magoláson feltüntetik. Pl. egy konzerv gyártási ideje 1972. augusztus. Jótállási ideje négy hónap. Nem fo­gadják el a reklamációt, ha a mégy hónap letelte után reklamálják a romlott élelmiszert. Vásárláskor tehát ajánlatos a gyártási időt és a szavatolási időt is meg­nézni. BIZTOSÍTÁS A vagyonát biztosító személynek a váratlan csapás következtében tönkrement vagy megsemmisült tárgyak értékét az állami biztosító megfizeti. A biztosításnak többféle formája van. Erről részletes felvilágosítást az állami biztosítók adnak. A biztosító és a személy között írásos szerződést kell kötni, amelynek betartása mind­két fél számára érvényes. Biztosítani lehet: vagyont (egész háztartást is), betörés, lopás, elemi csapás ellen; személyeket — testi sérülés ellen, hirtelen elhalálozás bekövetkezése esetére, ilyenkor a hozzátartozók kapják a biztosítás összegét. A biztosítás sokféle lehet; a kár megtérítését a biztosítási feltételek szabják meg. A gyógynövénygyűjtők ne feled­kezzenek meg arról, hogy ilyenkor áprilisbon gyűjtjük a fehér mályva (Althaea officinalis) gyökerét. A nyári gyökérből már hiányzanak a hatóanyagok. A fehér mályva folyók ártereiben, csatornák mentén, nyir­kos réteken, sokfelé előforduló évelő növény. Gyökere karóalakú, egyszerű, idő­sebb korában elágazó, gyakran fél méternél is hosszabb, s a nyaknál 5—8 cm vastag, húsos, kívül szürkés­barna, belül fehér, nyálkás nedvű, enyhe illatú, édeskés ízű. Szára 1 — 1,5m magas, egyenes, felül elágazó, hengeres, sűrűn szőrös. Virága hal­ványrózsaszín. Júniustól szeptembe­rig virágzik. Begyűjtés után a gyö­keret megtisztítjuk, vékony szeletek­re hasogatjuk és szellős helyen, fel­függesztve szárítjuk. Száradás után apró kockákra vágjuk. Köhögés és gyomoridegesség elleni teakeverék­hez és lágyító borogatónak használ­juk. Gyomoridegesség elleni teakeve­rék: fehérmólyva-gyökér, édeskö­ménymag, konyhaköménymag, üröm­fű, cickafarkfű, borsmenta levél, ezerjófű. A gyermekláncfű friss leveleit és gyökerét is tavasszal gyűjtjük. A gyermekláncfű (pongyolapitypang) a fészkesvirágzatúak családjába tarto­zó, kora tavasszal nyíló, ősszel má­sodvirágzó, évelő növény. A levelei igen sok B- és C-vitamint tartalmaz­nak. Amíg nem keserűek, ízletes tavaszi salátát készíthetünk belőle. Megszárított leveleiből és gyökeré­ből étvágygerjesztő, emésztést ser­kentő, epeműködést elősegítő, vize­lethajtó, vértisztító, erősítő, májbajo­kat gyógyító hatású teákat készíthe­tünk. A gyomorfekélyt gyógyító tea keve­rék: kamilla, ezerjófű, pásztortáska­fű, gyermekláncfű-gyökér, citromfű. Étvágygerjesztő keverék: gyermek­láncfű-gyökér, borsfű, diólevél, ezer­jófű, borsmente-levél. Aranyeres bántalmakra: cickafarkfű, gyermek­láncfű-gyökér, kamilla, diólevél, orbáncfű. MINDEN HÉTEN----] LegyTANÁCs FÉNYE A csecsemögondozás elsőrendű követelményei: a fokozott tisztaság. Az anyukák gyakran azt hiszik, hogy ha a leesett kanalat felemelik és megtörlik, ha a pelenkákat kiöblítik és megszáritják, ha a csecse­mő edényét a többi edénnyel együtt mossák el, azzal már eleget tettek a tisztaság követelményeinek. A csecsemőnek nem ilyen tisztaságra van szüksé­gei Mindannak, amivel a csecsemő érintkezik, amibe a csecsemőt — különösen élete első félévében —■ öltöztetjük, amivel és amiből etetjük, amivel hozzá­nyúlunk, lehetőleg mentesnek kell lennie a baktériu­moktól: azoktól az apró élőlényektől, amelyek minde­nütt — a levegőben, a földön, a padlón, a játékokon, még a tiszta ivóvízben is jelen vannak és amelyek egy része fertőző betegséget okoz. Ezekből az élőlényekből, ha felületesen tisztoga­tunk, mosogatunk, sok marad a csecsemő ruháján, pelenkáján, használati eszközein — ott egyre szapo­rodnak, majd rákerülnek a csecsemő bőrére, bejut­nak a szájába és azon keresztül belső szerveibe. A csecsemő szervezete különösen életének első hónapjaiban igen érzékeny. Bőrén apró, láthatatlan sérüléseken könnyen áthatolnak a baktériumok, ha pedig meg akarjuk óvni gyermekünket a bőrfertőzés­től, a gyulladásos megbetegedésektől, ha azt akar­juk, hogy ne kapjon bélhurutot és más betegséget, nemcsak szemre kell tisztának lennie mindannak, amivel érintkezik, hanem amennyire lehetséges, bak­tériummentessé kell tenni környezetét. (folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents