Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-04-07 / 15. szám
Az egész úgy történt, mint a villámcsapás. Meghalt egy ötgyermekes édesanya, s az árvák egyedül maradtak idős nagyapjukkal. Amikor Annuska meghallotta a hírt, úgy érezte: döntenie kell. Vállaljon-e ekkora felelősséget? Szüntelenül ez a gondolat foglalkoztatta, míg végül döntött: vállalja. Szívesen és mély megfontolással vállalja. Megbeszélte a férjével, így aztán az öt árván maradt Spák-gyermek közül két kislányt a gyermektelen Béres József család vette gondjaiba. (A két kisfiú gyermekotthonba került.) Hamarosan új otthonukba költöztek. Drienovce (Somodi) községbe. Így az elmúlt év októberétől a két gyermek a Béres családban nevelkedik. A nyolcéves Vlasta szeretettel csüng nevelőanyján és a kétéves Vierka első szavaival őt köszönti: — Ticsi szívem, ticsi sám, anyutánat jót tíván . . Kialakult tehát a család életének új rendje. A Béres-család napjai is úgy telnek most már, mint más nagyobb család mindennapi élete. A gyermekek nevelése gonddal, felelősséggel jár, de ragaszkodásuk kárpótol minden fáradtságot. A mama a nappal kel, hajnalban, négy óra körül. Férjének reggelit készít, aztán ő maga is siet a munkába, a helyi állami gazdaságban dolgozik az állattenyésztésben. Mire a gyermekek ébredeznek, már újra otthon van, reggelit készít. A nagyobbik lányának, Vlastiékának tízórait csomagol az iskolába, ellenőrzi az iskolatáskáját. Délután újra a munkájával van elfoglalva, csak este van együtt megint a család. A munkából is, az emberségből is jelesre vizsgázna Béresné. Tudják ezt munkatársai, lakótársai is. A közösségért vállalt helytállásért többször elismerésben részesült már. Aktívan dolgozik több társadalmi szervezetben, képviselőnő, i"szt vesz a rendfenntartó bizottság munkájában, kötelezettségvállalásaival es egyem példamutatásával méltán kiérdemelte embertársai szeretetét, megbecsülését. — Bizony nagy felelősség az „édesanya“ szerep, — mondja Béresné, — de mindennél többet ér nekem a két kislány ragaszkodása, szeretete, s úgy érzem, azóta teljesebb az életem, azóta szebbek a napjaim, mióta két gyermekem mindennap hazavár a munkából, és azt mondják nekem: anyukám... Farkas Rózsa ZEMÜNK FÉNYE ÉRTELMI FEJLŐDÉS Az első negyedévben az értelmi és mozgásfejlődés elválaszthatatlan egymástól. A csecsemő érdeklődik környezete iránt, a csillogó, mozgó tárgy felkelti figyelmét, követi a szemével. 6 — 8 hetes korában már hangokkal is próbálkozik, gügyög, beszélget. Már kezdi megismerni az anyját, mosolyog, ha meglátja. Rendszerint már étkezés után is mosolyog, a megelégedettség és jó érzés jeleként. Negyedéves korában, ha az anyja ránevet, visszamosolyog rá. 3 — 4 hónapos korában a helyesen gondozott csecsemő szopáskor a mell felé fordul, száját kinyitva megkeresi, bekapja a bimbót, sokszor már ráteszi a kezét a mellre. Éppen így a pohárra is. Már nyugodtan végigalussza az éjszakát. Az étkezés közötti időt is ki tudja várni. A második negyedévben a csecsemő már első próbálkozásra megfogja az őt érdeklő játékot. Megtanulja elengedni is. Ebben a korban már pontosan megkülönbözteti az ismerőst az idegentől. Örül annak, akit szeret; ismeretlen láttán, vagy ha valaki nem tetszik neki, sir, vagy elfordul. Már nemcsak rámosolyog anyjára, ha enni vagy pelenkázni viszi, hanem kezétlábát felé nyújtja. Már különbséget tesz az ételek között. Észreveszi az új színt, az új poharat, az új kanalat. Fél- és háromnegyedéves kora között már játékokat kezdeményez, pl. „kukk játékot“. Véletlenül fejére húzza takaróját vagy egy pelenkát, és nagyokat nevet, ha sikerül gyorsan kikecmeregni belőle. Egymás után sokszor eh ismétli ezt a játékot, s mindig nagy öröme telik benne. Háromnegyedéves kora körül a gyermek viselkedése mozgásfejlődésével párhuzamosan sok irányban változik, fejlődik. 9 — 10 hónapos korában, ha eddig értelmesen beszéltek hozzá, kezdi érteni a szót. „Gyere ide, megyünk fürödni" — ás a csecsemő odakúszik. Szótagokat gőgicsál: mama, papa, tata. Eltolja kezével, vagy nemet int, ha valami nem kell neki. Ha kell, érte nyúl. A csecsemők többsége, ha engedik, ebben a korban már maga iszik. A kezébe adott kenyeret megeszi. Az első év végén a gyermek már jól eligazodik a lakásban s a napirendben. Már sok mindenről beszélhetünk neki, ami vele kapcsolatos. Érzi, ha valami nincs rendben. Ha egy ételt nem szeret, már a nevére is elfordítja az arcát, de ha szereti, boldog, nevet. Öltöztetésnél segít: karjával ingébe bújik stb. A játékokat rakosgatja. Vannak kedvenc játékai, azokat megkeresi (Folytatjuk) Még a gyerek meg sem született, s mór itt az első szülői gond: mi legyen a neve? Emiatt nemegyszer heves családi vitának lehetünk tanúi. A névadásnak nagyon sok szempontja lehet. Meghatározhatja pl. a „névöröklés", az a tény, hogy az elsőszüiött gyerek nemcsak a szülő, a nagyszülő családnevét örökli, hanem „örökli" a keresztnevét is. (Az apa neve István, s megszületik a kicsi Pisti.) Befolyásolhatja a névadást továbbá a hagyomány, egyes híres emberek népszerűsége, a divat, sőt a szeszély is. Valamennyi szempont közül, sajnos, legelhanyagoltabb a nyelvesztétikai. Kevesen törődnek azzal, hogy a vezetéknév és a keresztnév együttesen alkosson harmonikus, melodikus, ritmikus hangtani egységet. Mit ir elő a jó hangzás követelménye? A névadásban is kerülnünk kell az egyhangúságot, a túl rövid és a túl hosszú nevek egymásutánját. A Kiss-ek, Nagy-ok, a Gál-ok ne válasszanak gyerekeiknek Pál, Zsolt, György, tehát szintén egytagú keresztnevet. Egy Gál Pál, vagy Nagy Zsolt nem hangzik jól. A túl hosszú (pl. Karácsonyi, Harasztosi) vezetékneveket viszont már helyesebb egy-egy rövid Pál-lal, György-gyel lezárni. A név jó hangzását veszélyezteti, ha a vezetéknévben és a keresztnévben azonos típusú vagy éppen azonos magánhangzók vannak. A Kempelen-ek ne válasszanak Kelemen keresztnevet, a Balabánok se az Aladárt. Egy Dömötör Ödön név még tréfának is rossz. A keresztnév mélyhangúsága kellemesen ellensúlyozza a vezetéknév monoton magashangúságát, és fordítva: mélyhangú vezetéknév monoton magashangú keresztnevet kíván. Eszerint egy Szász Levente név jobb, hangzósabb, mint egy Szász Ákos. Vigyáznunk kell a vezetéknév és a keresztnév egymással érintkező hangjaira. Ez esetben az azonos vagy az egymást hasonitó hangok jelentenek veszélyt. Lehetőleg ne kezdődjék olyan hanggal a keresztnév, amilyen hanggal végződik a vezetéknév: Kékesi Imre, Máté Éva, Faragó Oszkár... Ugyanez áll a mássalhangzókra is: Balázs Zsigmond, Kovács Csaba. Az úgynevezett hasonulásos esetek is kerülendők, mert például egy Fábián Márton név vagy egy Arkus Zsuzsa a kiejtésben Fábiámmárton, illetőleg Árkuzzsuzsa lesz. De kerülnünk kell a mássalhangzó-torlódást is: Bálint Dóra a kiejtésben Bólindóra ... Végül egy név szépségében nagy szerepet játszik a ritmus, mint a zeneiség egyik fő biztosítéka. Azok, akik olyan nevet választottak gyermeküknek, amelyik a naptárban nem szerepel (pl. Tímea), válasszák ki az év bármely napját és ünnepeljék meg mindig azon a napon gyermekük nevenapját.
