Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-04-07 / 15. szám
rös csillag" nevű vitorlázógépet. Abban az időben terjedni kezdtek Konstantyin Ciolkovszkij tanai a reaktív mozgásról és a bolygók meghódításáról. Korovlev hamarosan a rakétakísérletező csoport vezetője lett. Már 1933. augusztus 17-én fellőtték az első, folyékony anyagra működő rakétákat, 1940-ben pedig már rövidebb pályán ember is repült rakétával. A világ első űrhajósa, Jurij Gagarin akkor még csak hatéves volt, és nem is sejtette, hogy a nagy tudóssal egyszer majd a bajkonuri űrkilövő-állomáson találkozik. Az űrkutatás két élenjáró személyisége 1960-ban találkozott először, és kettőjük sokoldalú együttműködése lényegesen hozzájárult a szovjet űrkutatás fellendítéséhez. A tudományos vívmányokat kiegészítették a gyakorlati tapasztalatokkal és a rendkívüli jó együttműködés gyümölcseként jöhetett létre az ember első űrrepülése. Gagarin űrrepülését számtalan kísérlet előzte meg. Ismeretes, hogy az első 80 kilogrammos műbolygót még 1957. október 4-én bocsátották az űrbe, amelynek megtervezéséért Szergej Korovlev Lenin-rendet kapott. Ugyanazon év november 3-án már a hatszorta nagyobb műbolygó Lajka kutyával a fedélzetén keringett a világűrben. A harmadik szovjet Szputnyíkot 1958. május 15-én bocsájtották fel a világűrbe és két év alatt mintegy tízezerszer repülte körül a Földet. Főleg az atmoszféra felső rétegének összetételéről, valamint a Nap kisugárzásáról gyűjtött megfigyeléseket. 1960. május 15-én bocsájtották Az űrhajózási kísérletek tovább folynak, A Szovjetunió csak a múlt év szeptemberéig több mint 500 űrállomást és űrhajót bocsájtott fel, azóta számuk lényegesen gyarapodott. Üjabban az űrkutatásban együttműködik a szocialista országokkal és ennek eredményeként bocsájtották fel az „Interkozmosz-1 és Interkozmosz-2“ műbolygókat, amelyek főleg a napfolttevékenységeket és általában a kozmikus tevékenységeket tanulmányozzák. Felbocsájtottak már közös szovjet—francia meteorológiai rakétát is. Az űrkutatás, amint a szovjet tudósok is hangoztatják, nemcsak az ember kíváncsiságát, kalandvágyát szolgálja, hanem komoly tudományos eredményt ért el már eddig is. A műbolygók például nagyon pontos és hasznos felvételeket készítettek Földünkről, jelzéseik alapján rájöttek, hogy ha tovább szennyeződik a levegő, kevesebb napsugár éri majd a Földet, a képződő burok alatt annyira felmelegszik a levegő, hogy elolvadhatnak a jéghegyek és bekövetkezhet az „özönvíz“. De óriási segítséget nyújtanak az időjárás előrejelzésében, a távközlésben és újabban még a természeti csapások előrejelzésében is. Az elért eredmény ellenére azt mondhatjuk, hogy az űrhajózás ma még csak gyermekcipőben jár, és még a szakemberek sem tudják pontosan, hogy milyen áldást hoz majd az emberiségre. Mint a szocialista közösség országának polgárai, büszkék lehetünk arra, hogy az űrhajózásban az első nagy lépést a szovjet űrkutatók magas szintű tudományos munkája után a világ első szocialista államának űrpilótái tették meg, s az emberiségnek a Földön és a világűrben is új távlatok felé nyitottak utat. BÁLLÁ JÓZSEF ÚJ TÁVLATOK r fel az első kozmikus hajót, amelynek utasa Belka és Sztrelka kutya volt. Csak hosszú, alapos kísérletek után indulhatott útnak Jurij Gagarin. Gagarin hősi repülése után a Vosztok-2 űrhajón Germán Tyitov indulhatott a világűr meghódítására. A további Vosztok űrhajó felbocsátásának célja több ember repülésének biztosítása volt. Az első páros: Adrián Nyikolajev és Pavel Popovics volt, 1962 augusztusában. Az ember irányította űrhajók mellett meteorológiai és más küldetésű űrszondákat is felbocsájtottak, amelyek az újabb repülések előfeltételeit teremtették meg. Ismeretes, hogy ezek az automatikusan működő űrbolygók eljutottak a Holdra és a Vénuszra is. Néhány közülük a Hold, illetve a Vénusz bolygójává vált. A Luna-9 volt az első önműködő űrhajó, amely leszállt a Hold felszínére és értékes tudományos észrevételeket továbbított a Földre. A legújabb Luna-sorozatot, köztük a Luna-21 már a Lunohod-2 holdjárót vitte a Holdra, amely földi irányításra mozgásokat végez és „kutatásainak eredményéről“ állandóan értesíti a földi űrkutató központokat. A szovjet űrkutatás újabb nagyszerű eredménye a Szojuz űrhajók repülése volt, amelyekben két-három és ennél több pilóta is helyet kapott. Más űrhajókkal is összekapcsolhatók, tehát a kísérletezés folytatása után sor kerülhet nagyobb űrállomások építésére is. A világűr hősei között a szovjet űrhajózás élcsapatában előkelő helyet foglal el Valentyina Nyikolajeva Tyereskova, aki mint a világ első női űrhajósa 1963. június 16— 19-én a „Vosztok-6“ űrhajón negyvennyolcszor kerülte meg a Földet és mintegy 2 millió kilométert tett meg az űrben, bizonyítva, hogy a szovjet nők a fejlődés minden szakaszán a férfiakhoz hasonlóan megállják a helyüket. Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa Edzés előtt. Az egyik utolsó felvétel Jurij Gagarinról
