Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-03-17 / 12. szám

NAGY ÉVFORDULÓK Csokonai Vitéz Mihály 1773-1973 Petőfi Sándor 1823-1973 * 1973 * VEKKÉ VYROÖIA i r u h a k i • VIOvI V S <«I na * m a * i i • i « o r » » »« * Madách Imre 1823-1973 AGY ÉVFORDULÓK Népeink ápolják azokat a haladó hagyományo­kat, amelyeket kiváló fiai egyes korokban a fej­lődés, a haladás, a társadalom jóléte érdekében tettek. Az utódok hálásan emlékeznek ezeknek az eszméknek a hordozóira és müveikből ma is szépet, jót sugalló gondolatokat merítenek. Ez az év jelentős számunkra abból a szempont­ból is, hogy három nagy költőnk, Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 150. és Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulójára emlékezünk. Sokan olvashatták a CSEMADOK KB Nagy évfordulók címmel meghirdetett iro­dalmi vetélkedőre szóló felhívását, amelynek tárgya a három költő élete és művei. Megkértük a CSEMADOK KB Népművelési Osztályának dolgozóit, tájékoztassák olvasóinkat, milyen visszhangja van a felhívásnak. — Jó eredményről számolhatunk be. Jelenleg a helyi versenyek folynak. A vetélkedő négy for­dulós. Vannak csoportos, háromtagú és egyéni versenyzők. Legaktívabbnak eddig a levicei (Léva) járás mutatkozik. Huszonkilenc három­tagú csoport és öt egyéni versenyző indult. Jó­részt Sahyból (Ipolyság), Zeliezovcéről (Zselíz) és Levicéről (Léva), ahol az óvónőképző tanulói is beneveztek. — Felnőttek is részt vesznek a vetélkedőn vagy csak közvetve, a tanárok, akik a diákokat készí­tik elő? — Erre szép példát említhetünk a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásból. A Topolní­­kyt (Nyárasd). Három szervezet: a CSEMADOK, a Nőszövetség helyi szervezete és a SZISZ három­három tagja vetélkedett egymással. A CSEMA­DOK csoport jutott tovább, de követésre méltó az együttműködésük. — Kikből áll a zsűri, és a továbbjutó ügyes versenyzőknek hol kell még bizonyítaniuk? — A CSEMADOK járási vezetősége felkér há­rom hozzáértőt zsűritagoknak. Jó lenne, ha nem csak helyben, de gyakorlatot szerezve ugyanaz a három személy értékelné ki az eredményt a járási döntőben is. A továbbjutás pedig úgy tör­ténik, hogy az elődöntőből a legjobb a járási döntőbe jut. Onnan pedig a két legjobb az orszá­gos elődöntőbe. — Hol és mikor lesz az országos elődöntő? — Április 18-án Dunajská Stredán (Duna­szerdahely) lesz az első. A másodikat Luéenecen 'Losonoi tartjuk meg a Madách-napok kereté­be,". retnénk a MATESZ-t is meghívni és az irodait, színpadok is műsort adnának. A harma­dik orszt. §os elődöntőt Moldava nad Bodvouban CSzepsi) re ndezzük meg. Mindegyikből a két leg­jobb, — cs oport vagy egyén — jut az országos döntőbe, an lelyet a Jókai-napokon tartunk. — Milyen anyagot kell átnézniük a vetélkedőn résztvevőknek, hogy megállják a helyüket? — Kiadtunk a három költő életére és műveire vonatkozó ismeretterjesztő anyagot, azonkívül versösszeállítást és Petőfi-dalokat is. A kérdése­ket jórészt ezek alapján teszik fel a vetélkedőn. De természetesen jó forgatni az irodalomtörténeti munkákat, lexikonokat és az életrajzi műveket is, ha valaki tovább akar jutni. Az egész vetélke­dőnek népművelő jellege van. Nemcsak a köl­tőkről és irodalmi hatásukról, de korukról és az általános társadalmi viszonyokról is szó esik, vagyis ezekre is vonatkoznak a kérdések. A hall­gatók ismeretei is bővülnek majd. — Hol zajlanak még a helyi vetélkedők? — Közép-Szlovákiában a Veik? KrtíS-i (Nagy­kürtös) járásban. Ott a döntő március 25-én lesz Vinicán (Ipolynyék). Luőenecen is készülődnek. Nővé Zámkyban (Érsekújvár) a hagyományos Czuczor Gergely-napok keretében, március 16-án lesz a járási döntő. Ugyanakkor lesz az irodalmi színpadok járási fesztiválja is. ök is a három költő műveiből állítanak össze műsort. Serédi Margit, a CSEMADOK járási instruktora kezde­ményezésére aktivizálódtak és az iskolák is be­kapcsolódtak. A galántai járásban Horné Salibyn (Felsőszeli) tartják majd a járási döntőt. — Ahogy halljuk, az eddigi eredmény biztató. Negatív észrevételeik is vannak? — Igen. A főiskolások, egyetemisták passzívak. Azonkívül a népkönyvtárak vezetői jobban be­kapcsolódhatnának. A három költő műveiből vitaestet rendezhetnének, ök ismerik legjobban az olvasóikat. — Lapunk is a nyolc társrendező egyike. Sze­retnénk elősegíteni a vetélkedő sikerét. Mit üzen­nek olvasóinknak? — Számítunk a nőszervezet segítségére. Annál is inkább, mert tudjuk, mindhárom költő életét és művészetét befolyásolta Szendrey Júlia, Fráter Erzsébet és Vajda Júlia (Lilla) személyében a női ideál. Ügy gondoljuk, a nők számára nagyon érdekes annak felfedezése, hogyan tükröződik ez a költők műveiben. Hozzátesszük, hogy valóban izgalmasan szép feladat ez az irodalomkedvelők részére. Ugyan­akkor szinte gondolattársító kényszer, hogy a mára, a mi életünkre is vonatkoztassuk a maga prózai valóságában a kérdést: Milyen a nő hatása környezetére. Megköszönjük a Népművelési Osztály dolgo­zóinak a tájékoztatást, és kívánjuk, hogy minél többen kapcsolódjanak még be ebbe a sok szem­pontból értékes irodalmi vetélkedőbe. — bér — A farsang a vidámság, a bálok ás mu­latságok ideje. A Nitra melletti kétezer­kétszáz lakosú Dőlné Obdokovce (Alsó Bodok) községben a helyi nőszervezet és a CSEMADOK közreműködésével népvise­leti bált rendeztek. A mulatság annál ör­­vendetesebb volt, hogy a februári győze­lem 25. évfordulója ünnepségeinek idősza­kában tartották. A jó ízléssel díszített kul­túrterembe egymás után érkeztek a gyönyö­rű népviseletbe öltözött vendégek. A vidám éneklő fiatalok jókedvre hangolták az idő­sebbeket is, akik a karzaton foglaltak helyet. A bál főrendezője Balabán Júlia tanító­nő volt, aki a község kulturális rendezvé­nyeinek legaktívabb szervezője. A lelkes tanítónő ez alkalommal ünnepelte a falu­ban folytatott pedagógusi működésének 25. évfordulóját. A nőszervezet és a CSE­MADOK tagjai gyönyörű szegfűcsokorral köszönték meg áldozatkész munkásságát. A bál szép hagyomány felújításával, az egykori eredeti lakodalmassal kezdődött. A menyasszony öltöztetését, a koszorú­átadást, a búcsút a szülőktől, egyszóval az egész lakodalmi ceremóniát a vőfélyek és nyoszolyólányok dala tarkította. Az esküvői szertartás után mintha valódi menyegzőn lettek volna, a násznép friss kaláccsal és borral vendégelte meg a közönséget. De ekkor már megszólalt a zene, a fiatalok, idősebbek táncra perdültek és kivilágos virradatig tartott a bál. A farsangi mulat­ságnak népi hagyományőrző jellege is volt, a fiókok mélyéről előkerültek a csodálato­san szép népviselet sokszínű darabjai, fel­elevenítették a régi népi szokásokat, az ifjúsághoz közelebb hozták nagyszülőik éjeiének és szokásainak szépségét. Kép és szöveg: P. MATIS Friss kaláccsal és borral kínálják a vendégeket Öltöztetik a menyasszonyt — Húzd rá banda, betyár a ked­vem ...

Next

/
Thumbnails
Contents