Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-03-03 / 10. szám
KULTURÁLIS ÉVFORDULÓ FRANO KRAL 1948 FEBRUÁRJA Nem lehetett feltartani, nem lehetett meggátolni, nem lehetett eltörölni, amit véráradat sodort a révbe, aminek milliók szenvedése és élete lett nagy. drága bére. Aki gyáva volt, félreállott. Aki útban volt, félrelöktük, aki ártott, azt leütöttük. Áttört az élet gátjain és igazságot nyújt felénk, boldog jövőt terít elénk. Rácz Olivér fordítása Március 9-én lenne hetvenéves Frano Král', szlovák prózaíró és költő, nemzeti művész, akit a halál 1945-ben szólított el harcostársai sorából. Azok közé tartozott, akik a tollat proletár osztályöntudattol az egyszerű, dolgozó ember szolgálatába állították. Frano KráT, aki a régi Szlovákiából munkalehetőségért Amerikába vándorolt család fiaként született, maga is megpróbáltatásokkal teli életet élt. A tanítói hivatást választotta és ilyen minőségben is korán megtalálta az utat a kommunista pártba. Életműve zömében prózai. Regényeiben — az Eltorlaszolt út (1934), Találkozás (1945), Lesz még, ahogyan nem volt, valamint A szebb életért c. önéletrajzi riportjában, továbbá a Janó és főleg a Csenkóné gyermekei c. ifjúsági műveiben — a kizsákmányoló rendszer, a fasizmus ellen küzd. Bennük, mint a Fekete szín a palettán, Balt, Képeslapok, Éjféltől virradatig és Tavaszi úton c. versesköteteiben is forradalmi pátosszal ír a munkásnépnek a szociális felemelkedéshez vezető küzdelmes útjáról. Mint a szlovák szocialista realizmus egyik úttörője, nemzeti művész címet kapott. Műveiből sokat magyar nyelvre is lefordítottak. — Igo — KÉPZŐMŰVÉSZET Szereti az embereket és az anyagot A komáméi (Komárom) Duna menti Múzeumban megrendezték a 85 éves Bártfay Gyula szobrászművész kiállítását. Bártfay Gyula mögött közel hat évtizedes művészi pálya áll. Első nagyobb szabású tárlata 1919-ben volt Nitrán. Több évet töltött Párizsban, Rómában, Pesten és Becsben, majd újra Párizsba került, hogy Bourdelle mester irányításával művésszé érjen. Talán innen ered kirobbanó lényével párosuló franciás szelleme. Fafaragásaiban közvetlen benyomások, ifjú korának fellobbanó emlékei, a nélkülözések nyomasztó világa kel életre. A szép női portrék, a finoman megmunkált aktok mellett ott látjuk a Szenvedő asszonyt, a Vak embert, a Partizán anyát, a Kolduló gyermeket és a cseresznyefába faragott Tánya lírai telítettségű és mégis drámaian ható kislányalakját. Bártfay minden munkájában a kor emberének közérzetét, lényeges jellemvonásait fogalmazza meg. Azért alkot míg most — pihenésre jogosító éveiben is, mert szereti az embereket és szereti áz anyagot, legyen az fa, elefántcsont, márvány, gipsz, vagy bronzötvözet, mert általa az emberi test és a belőle kisu-Tamás Jolán, a MATESZ koáicei Thália színpadának tagja a kiállításon a művész önarcképét tanulmányozza Bíró Béla felvétele gárzó szellem szépségeit örökkévalóvá teheti. A Nyitrán élő és munkálkodó Bártfay Gyula szerencsés művészi alkat, annak ellenére, hogy élete küzdelmes volt. Azok közé tartozik, akikben mindig volt és még ma is van erő a megújulásra. Jubileumi kiállítása a Duna menti Múzeum látogatói számára élményt jelentett. — il — A NÖ KÖNYVESPOLCÁRA Jókai Anna első regényét, a két kiadást megért 4447-et követte a többi — elbeszélések, regények és színdarabok, amelyeknek elismeréseképpen 1970-ben József Attila díjat kapott. Napok című regényében, amelyet a Madách Könyvkiadó a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadóval közösen jelentetett meg, korunk egyik jellegzetes figurájának életútját rajzolja meg, s közben színes, mozgalmas társadalmi és történelmi tablót fest a harmincas évektől napjainkig terjedő négy évtizedről. A regény főhőse okos, művelt értelmiségi ember, akit gyermekkorától kezdve sok méltánytalanság, bántás ér. akin többször átcsapnak a történelem hullámai, akinek sok igazságtalanságot kell elszenvednie a Horthy-korszakban éppúgy, mint a fölszabadulás után, 1956 előtt éppúgy, mint utána. Sebeket kap, de sebeket oszt ő is, hol szándékosan, hol akaratlanul. Vannak sikerei, de legalább annyi kudarc is éri. Minden nagyszerűen indul, amibe belekezd, mégis minden balul üt ki mindig. Ezt a különös sikertelenséget vizsgálja, ennek a sikertelenségnek társadalmi és lelki okait kutatja Jókai Anna, aki föl is térképezi egy társadalmi réteg szűk és meglehetősen zárt világát, és fordulatos, érdekfeszítő cselekmény keretében mutatja meg, hogyan hullnak ki az idők rostáján e rétegnek még legjobbjai is. JEVGENYIJA TRUTNYEVA Mint vidám hal úgy ficánkol a sugár; a hó csorog . Ki az, aki reggel jókor bölcső felett mosolyog? PETRIK JÓZSEF Tavaszi dal Új füzért kötött a tavasz színből, dalból, rjdftsugárból, a gyümölcsfa szirbmlhavas, zöld fű serken, víg madár szól Puha párát eregetne íj ' nyújtóznak a barnfá hantok, bohókós a szellő Ijedve : ti végigcsókol mezőjl, pártol' S aki hosszú éjszakákat virraszt át türelmesen, s nagybeteg kicsi fiának énekelget csendesen? Megy a tavasz. Nyár jön. S szinte még el sem múlott a láz: legelső lépéseinkre kinek a keze vigyáz? A zöld rét a kisüti«) zsenge fűvel csalja készülnek a fűzfáéi a pásztornak fűzfa Olvad a hó, s újra száll, hull, majd tavasz jő s újra tél — Ki az, ki nekünk a hazáról legelőször mesél? A zsendülő berek felö|\ új illatok, hangok szálv cirógatva, kedveskedői\ ezt súgják a kisdiáknak — Nyíló virág, lengő ve napos délről érkezett d a tavaszhoz ez mind ke te ékesítsd mosolyoddá Könyvet olvas, nemhiába, S ha eljö az ideje, kisfiát az iskolába reggel ő vezeti be. GIANNI RODARI Arany szókat írnék sorba, ha a toliam nap súgóra volna. De a tinta mélyén csupa-csupa kincs van: anyukámnak írtam, s toliamról a legszebb gyémánt szók peregtek! ezüst, arany, gyémánt szókat Ezüst szókat írnék rendbe, ha a toliam szél fuvalma lenne. A lapunk 5. számában közöli rejtvény megfejtése: Ady Endre. Jutalomban részesül: Szabó Jutka, Ip, Sokolec (Ipolyszakállas), Bakony László, Blatná na Ostrove (Sárosfa), Koletko Ibolya, Vei. Horei (Nagygéres). A hetedik számunkban közölt rejtvény helyes megfejtése pedig a következő: Pufi kilenc kiló, Cirmos pedig három. Sorsolással a következők nyertek: Szirovec Katalin, Viniíky (Szőlőske), Nagy Erika, HoliSa (Galsa), Barczi Ferenc, Dlhá nad Váhom (Vághosszúfalu). REJTVÉNYÜNK Találjátok ki, gyerekek, melyik két-két ábra tartozik össze? A megfejtők között jutalmakat sorsolunk ki. Címünk: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Praüská 5. Gyermekeknek.
