Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-02-17 / 8. szám

KULTURÁLIS ÉVFORDULÓK BERTOLT BRECHT (1898—1956 ) 75 éve, február 10-én született a nagy német Író, költó, kriti­kus, a 20. század egyik legnagyobb drá­maírója. Fiatal korában rendezőként mű­ködött Reinhardt mellett. Első drámái­ban kipellengérezte a polgári társadalom visszásságait. (A koldusopera.) 1939-ben emigrált a fasizmus elől. Többfelé élt Európában, majd Amerikában. Anti­fasiszta, békeharcos művészete ott érte el tetőpontját. Kialakította az új, epikus drámát. Elgondolkoztató, meggyőző cél­lal irta műveit: Carrar asszony puskái c. művének a spanyol polgárháború a témája. A Kurázsi mamában a háború borzalmait ítéli el. A Galilei élete az értelmiséghez szól. Nagyszerű szatírája a Puntilla úr és szolgája, Matti. Sokszor előadott darabja a Kaukázusi krétakör. — 1948-ban visszatért Németországba. Berlinben a Berliner Ensemble színház vezetőjeként egyike lett a modern szín­játszás megteremtőinek. MOLIERE, eredeti nevén Jean Baptiste Poquelin (1622 — 73). Háromszáz éve halt meg, február 17-én a vígjátékirás nagy klasz­­szikusa. A francia drámaíró fiatal korá­ban színtársulatot alakított és maga is szerepelt színészként. Első jelentősebb műve a Nők iskolája, amelyben a nők életét korlátozó, maradi nézetet figurázza ki. Tartuffe c. vigjátéka nagyszerű jellem­­dráma. Örök értékű drámák sorát alkot­ja, melyekben az álszenteskedést, a kap­zsiságot, az emberi gyengeségeket veszi célba: Don Juan, Mizantróp, A fösvény, Tudós nők, Képzelt beteg. Műveit, szel­lemes bohózatait — Botcsinálta doktor, Dandin György, Űrhatnám polgár, Sca­­pin furfangjai — ma is számtalan szín­padon játsszák. A NŐ KÖNYVESPOLCÁRA Éve Curie: Madame Curie Egy lengyel lány, Maria Sklodowska elindul az életútján, tele álmokkal, vágyakkal. Érzékeny kedélyét rabul ejtik a szép versek, de ami igazán le­köti a figyelmét, az a természettudomány. Nincs annál izgalmasabb, mint belemerülni a fizika, kémia és a matematika rejtelmeibe! Nem valósíthatja meg mindjárt a vágyát, a továbbtanulást. Családjuk elszegényedik, nevelő­nőként vállal állást, hogy idősebb nővére tanulhasson. De azután mégis! Eljut Párizsba, a híres Sorbonne egyetem hallgatója lesz. Ettől kezdve pá­lyája fényesen ível felfelé. Az oklevél megszerzése után a tudományos elmélyülés, kutatás, a szerető férj és munkatárs mellett, ez tölti ki életét. Nem számít a pénztelenség, az éjszakázások, a fagyoskodás. A tudós kitartá­sával kísérleteznek fáradhatatlanul, míg eredmény nem születik. Felfedezik a rádiumot és a poloniumot! Nobel-díj, elismerés, nem változtat Madame Curie egyéniségén. Továbbra is az a csendes, szerény asszony marad, az emberiség javára végzett kutatás, a haladás bátor úttörője. Lánya megkapó gyengédséggel ír róla, a csodálatos asszonyról, a tudósról, feleségről és anyá­ról, arról a nőtípusról, aki minden korban példaképül szolgál. KIÁLLÍTÁS-----------------------------­Az egyénen keresztül az általános felé A Cyprián Majernikról elnevezett kis kiállitóteremben ismét egy tehetséges fiatal művész, Jana Kiselová grafikai alkotásait tekinthették meg az érdeklődők. Nem ez az első alkalom, hogy a mű­vésznő önálló kiállítással mutatkozott be a nézőközönségnek: kiállított már Spis­­ská Nová Ves-en 1969-ben, Poprádon 1970-ben, részt vett a bécsi Künstlerhaus­­ban rendezett kiállításon és az oszakai EXPO-n is. A különféle elismerések, me­lyeket közben szerzett, fémjelzik tehetsé­gével párosult szorgalmas munkáját. A mostani bratislavai kiállításon mű­veinek többsége hidegtű- és maratásns­technikával készült, néhány könyvilluszt­ráció pedig akvarellel. A preáovi származású művésznő festé­szetet D. Millynél, grafikát V. Hloinik­­nál, alkalmazott grafikát pedig J. Cho­­vannál tanult. Mindebből grafikáin leg­inkább Hloinlk hatása érződik, de az is csak kis mértékben, mert Kiselová köz­ben sajátos, szerves egésszé olvasztott magában tehetséget, hatást és emberi­­művészi meggyőződést. Mint képeiből kiolvashatjuk, ez a meg­győződés az, hogy a művész fő feladata kifejezni az egyénen keresztül az emberi­ség általános és örök problémáit. Ehhez a nem könnyű feladathoz ő maga kifeje­zőeszközéül a figurativ és nonfiguratív művészet elemeinek érzékeny ötvözetét választotta. Igényes kompozícióiból hol az anyaság szimbóluma, hol a tudatalat­tiból felmerülő rejtelmes figurák sora, hol misztikus-fantasztikus tér bontakozik ki, mindez finom összhangban. Hason­lóan, és szinte már orientálisan könnyed megoldásúak akvarelljei. (Könyvilluszt­rációi a lipcsei nemzetközi kiállításon is sikert arattak.) Célkitűzésében és annak sikeres realizálásában A Brunovskyval — Hloznik másik, talán legkiválóbb ta­nítványával mutat rokonságot. Jana Kiselová alkotó munkájának eredménye üres dekorativítástól mentes, mélyértelmű művészet, melyben felszínre törnek a legbensőbb gondolatok, érzések és megérzések. GALY TAMARA A madár, amely nem térhet vissza (Száraz tű, 1971) í wM&xsxstxttxisxiiximxspaixi&cxxtsxitxwaixis JÁTSSZUNK együtt! gr Kedves gyerekek I Sok levelet kaptunk tőletek, amelyekben arra kértek bennünket, közöljük néhány bábfigura készítési módját, kezdő bábozók ré­szére. Rajta hát, készítsünk bábot gyufásdobozból. Elkészítési módja egy­szerű, kisméretű, szabadon Is játszhatunk vele, vagy zárt kis színpadi paraván mögött. Ebben az esetben csak arra ügyeljünk, hogy a paraván semleges szinű legyen, a szinpadnyllás függönye Is egyszínű, mert a fölösleges díszítés elvonja a figyelmet a játékról. Ugyanezt mondhatjuk a túlzsúfolt szinpadtérre vagy az agyoncicomázott bábukra, túlrészletezett maszkokra Is. A díszlet mindig legyen szimbolikus: két-három elem jelezze az évszakot, az esemény színhelyét: fa, virág, nap, felhő, domb, ház. Papírból, textilanyag­ból, habszivacsból készíthetjük ezeket a díszleteket. A bábufej készítéséhez szükséges: 1—3 gyufásdoboz, színes papír, rajzlap, ragasztó, raffia-szálak, kenderkóc. Legegyszerűbben készíthető báblejek: kislány, kisfiú, öregasszony, vadász és néhány állat feje. A gyufásdobozra ragasztjuk az arc elemeit (arcpárnákat, szájat, szemet, orrot, szemöldököt, bajuszt). Néhány képet láthattok, amelynek segítségével nekikezdhettek a munká­nak: I ri R * la. A skatulyák élükkel állja­nak az ujjakon, kisebb helyet foglalnak el, ügyesebben mozgathatjuk ujjainkat. lb. A bábu-fejet a mutató­ujjunkra húzzuk, kezeit a kö­zépső és hüvelykujjaink ké­pezik. Ezekkel mutogathat a bábu. lc. A háromujjas kesztyű ötle­tes segédeszköz. 2. Ha olyan állatot szerepel­tetünk, amelynek farka van, rést vágunk a „köpenyen" és belülről hozzávarrjuk a farkat, vagy pedig a kézfejhez erő­sítjük. 3a. Színpadtér, a legmegfele­lőbb méretekkel (cm-ben ki­fejezve). 3b. A paraván felső peremén drótokat feszítünk ki a háttér­­függöny és a díszletek beló­­gatására. A ház, a fa előre kirajzolt és kivágott papírból készült. Ezeken a képeken bábufejeket lát­hattok — magyarázattal. Egy kis öt­lettel sokféle szereplőt készíthettek magatok is (4—5). 5 8 3 ű R 3 § 8 S 1 N Kedves gyerekek I Lapunk következő számában még közöljük néhány állatfej leírását ill. rajzát is. Addig is írjátok meg nekünk, sikerült-e az eddigiekből bábut vagy paravánt készíteni. írjátok meg, mit készítettetek. A levelek közül hármat kisorsolunk, a nyerteseknek jutalmat küldünkI Várjuk leveleiteket, címünk; Nő szerkesztősége, Bratislava, 801 00, Praiská 5, Gyermekeknek. A lapunk 3. számában közölt rejtvény megfejtése: Fekete rigó, szarka, Harkály, cinege. Nyertek: Pulay Renáta, Nová Stráz (örsújfalu), Nagy István, Sládkovicovo (Diószeg), Lukács Teréz, Biel (Bély). A 4. számunkban közölt rejtvény helyes megfejtése pedig így hangzik: Mindkét vödörben egyforma a víz súlya. Jutalomban részesül: Juhász Attila, Cierna nad Tisou (Tiszacsernő), Sipos Mária, Stúrovo (Párkány), Vanya Veronika, Selice (Sókszelőce). S R

Next

/
Thumbnails
Contents