Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-12-18 / 51-52. szám
t ** s. «В а э ■4 kl D V) Q) M Ф Dl •» Ф N v» Ф 0 1 GYÉMÁNTPOR A »AVON Vonnak megállapított sarkigozságok, amelyeknek szilárdságát évszázadok tudományos kutatása Igazolta és további tételekkel, tényekkel támasztotta alá. Ilyen sarkigazságok például Keppler törvényei naprendszerünk bolygóinak keringési pólyájáról, vagy Galilei megállapítása, hogy a Föld forog. A matematikusok, fizikusok, csillagászok százai, ezrei foglalkoztak az ősi, évezredes kultúrák kialakulása óta ezeknek a tételeknek a vizsgálatával, mert a gondolkodó embert mindig izgatta az, amit о számára ismeretlen, távoli világmindenségben sejtett. Megpróbált annak titkai közé behatolni, felfedni összefüggéseit, jelenségeinek esetleges törvényszerűségeit. Az ősi kultúrák nagyrészt elpusztultak, de a későbbi korok tudósai megkeresték és továbbszőtték azokat a szálakat, amelyek vezérfonalat jelentettek a világmindenség, a világűr és az azt benépesítő égitestek tanulmányozásában, megismerésében. Szerte a világon tudományos intézetek dolgozói foglalkoznak ma mór többnyire kollektiven, sőt nemzetközi tapasztalatcserével az űrkutatással — tudjuk, milyen nagyszerű eredményekkel, amelyekben élen jár a Szovjetunió. A mi, aránylag kis országunk se maradt le a csillagászati kutatásokban. Hazánk területén számos asztronómiai és egyben meteorológiai állomással rendelkezünk, amelyeknek dolgozói fel - figyeltető sikereket értek el világviszonylatban is. Felkerestük az egyik ilyen intézetet a Magas-Tátrában, Tatranská Lomnicán (Tátrolomnic), amelynek kihelyezett állomásai vannak Skalnaté Pleson (Kőpataki Tónál) és még feljebb, egészen a Lomnici csúcs tetején. Az intézet élén 1958 óta a nagy nemzetközi hírnévre szert tett dr. Ludmila Pajdusáková asztronámusnő áll, az első olyan üstökös felfedezője, amely általa, csehszlovák csillagász nevét viseli. Ez az 1946-ban azonosított Pajdusáková — Rotbart (amerikai) — Weber (német) üstökös. Az addig ismeretlen égitesteket ugyanis egymástól függetlenül a világ más csillagászai Is megfigyelhetik, de az csak annak a háromnak a nevét viselheti, okik időrendben elsőkként jelentették és fényképekkel dokumentálták felfedezésüket. HYPACIATÖL CUDMILAIG A vonat már Poprád felé repít, már ránk esteledett és az égen a fel-felbukkanó Tátra-ormok fölött valószinűtlenül tisztán ragyognak a csillagok. Azon töröm a fejem, vajon milyen lehet egy csillagász érzése az éjszaka beálltával? Vajon nem olyan-e, mint amikor a mély vizeket kutató búvár lemerülni készül? Szemben áll az ismert és ismeretlen állócsillagok és bolygók sokaságával, neki pedig nincs egyebe, mint a matematika és a fizika eddig kialakult képletei, törvényei — meg a csillagászati műszerei. Vajon mivel töltötte ezeket a „csillagos órákat" az eltelt csaknem 30 esztendőben — amióta erre a mesterségre adta magát — dr. Ludmila Pajdusóková? De beszéljen erről ő maga: 1944-től vagyok csillagász. Azelőtt matematikát, mértani rajzot, rajzot tanítottam. Amikor hírét vettem, hogy a Magas Tátrában csillagvizsgálót létesítenek — nekifogtam valamennyi hozzáférhető idevonatkozó szokirodalom áttanulmányozásának és jelentkeztem. Felvettek az intézetbe és évekig valóban ú^y dolgoztam, ahogyan azt egy csillagászról elképzelik: az éjszakai órákat a csillagok, a nappali órákat a nap foltjainak megfigyelésével töltöttem a kupolában, a távcsőnél. Született is néhány komoly eredményem. De azt is meg kell mondanom, hogy 1946 óta, és még inkább 1948 utón egyre több funkciót bíztak róm, amelyeknek arányában csökkentenem kellett a gyakorlati kutatómunkát. Szerencsémre közben munkatársaim száma megnövekedett, sok végzett fiatal érkezett a tónál és a Lomnici csúcson kiépített állomásainkra — így időnként mentesülhettem a távcsőnél való őrtállástól. 1958 óta, amióta az intézetet igazgatom, főleg elméleti munkákon dolgozom, publikáltam néhány önálló tudományos munkát, részben a nap sötét foltjairól, részben az üstökösökről. Összesen hat üstököst dokumentáltam, köztük egy periódikusat. — Konkrétan milyen funkciókat tölt be Pajduiák elvtársnő? A doktornő meghökken a kérdéstől, mert kiderül, hogy a válasz nem is olyan — Mit gondol — ezek szerint nőnek való hivatás о csillagászat és a vele járó tudományos, elméleti munka? — Miért ne? Manapság egyre több rátermett nő választja hivatásának a matematikát, fizikát, asztronómiát. Ennek egyébként már az ókorban is megvolt a hagyománya. Időszámításunk után 415-ben Alexandriában élt egy Hypácia nevű matematikus és csillagásznő, akit halálra kínoztak egyrészt azért, mert pogány maradt, másrészt mivel a Bibliával ellentétes nézeteket hirdetett a világ keletkezéséről. — Jóval később, a 18. században egy francia asszony, Hortense Lepout, aki Lalande nevű fizikus társával együtt 18 hónapon át figyelte és számlálta a Halley-üstökös adatait. Először 1758 karácsonyán látták meg és kiszámították visszatérési idejét. Amikor a megjelölt időben erősen „megtépázva" valóban megjelent, aznap véletlenül hajó érkezett Amerikából Párizsba, amely Európában addig ismeretlen virágot hozott. A csillagásznő tiszteletére a virágot hortenziának nevezték el. — További eredményes csillagásznő volt a 18. században a német Karolina Herschel, aki a bátyjával dolgozott együtt és neki magának 8 felfedezett üstököse volt. Ezeket az úttörő tudós asszonyokat azóta sok követte a világon egyszerű. Funkcióinak száma ugyanis húsz körül mozog: a Magas Tótra Városi Nemzeti Bizottságának képviselője, a Járási Béketanács elnöknője, tagja a Csehszlovák Békebizottságnak, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának és Járási Bizottságának, a Nemzetközi Csillagászati Szövetségnek, a Csehszlovák és a Nemzeti Csillagászati Komiténak, a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia asztronómiai, geofizikai, geodéziai és meteorológiai tudományos kollégiumának, a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaságnak ... soroljuk-e még tovább? Pajdusák doktornő amellett feleség és anya Is. Húszéves Iván fia vasúti gépészmérnökséget tanul. A rengeteg funkció sok utazással, előadással jár. Hogyan győzi mindezt? — Magam sem tudom, hogyant — válaszolja. — Igaz, hogy az éjféli órát nem mindig töltöm otthon vagy a munkaasztalomnál, hanem gyakrabban tudományosan vitázók közt vagy éppen vonaton. Annál jobban becsülön a ritka otthoni pihenőket, amikor még ilyesmivel is foglalkozhatom — és magasra emeli a fia számára készülő szép gyapjú pulóvert. és a mi hazánkbon is, ahol pedig egy negyed évszázaddal ezelőtt még ritkaságszámba ment ez a női hivatás. A NAP MEGÁLLT, A FOLD MEGMOZDULT — Kit tudna megemlíteni a hazai csillagásznők közül? — Amíg élek, megőrzőm Lujza Landová-Stychovó fényes emlékét. Bár ő maga nem is volt tanult csillagász, a férjével együtt fáradhatatlan propagálója volt a tudományos materialista és ateista világnézetnek. Azt hirdették, hogy ennek érdekében minden községben csillagvizsgáló állomásnak és minden családnál csillagászati távcsőnek kellene lenni. — Landová-Stychovát 1946-ban ismertem meg, ő akkor körülbelül hatvanéves volt. Sokat beszélgettünk, és amíg élt, leveleztünk. Második anyámnak tartom ót — szellemileg mindenesetrel Tőle kaptam a mély meggyőződést is a nők egyenjogúságáért folytatott harchoz. Az ő nézeteit is propagálom, amikor Kopernikusz születésének ebben az 500. jubileumi évében tartott előadásaimban rámutatok az egzakt tudományoknak az ideológiával való kapcsolatára. Mert nem létezik olyan tudomány, amely ne lenne hatással az ideológiai szférára is. Bölcs, az élők sorából már eltávozott anyai barátnőmnek Kopernikusról kifejtett gondolatai rendkívül időszerűek, hiszen a világmindenség újrafogalmazása azáltal, hogy Kopernikus „megállította a Napot és megmozdította a Földet" — mélyen belenyúlt a filozófia és teológia tételeibe, kiforgatta az egész Bibliát. — Még egy kérdést, kedves Pajduiák elvtársnő, amit tekintettel nagy időszerűségére még ebben a késői órában sem engedhetek el: mi a véleménye az űrhajózásról és annak jövőjéről? —- Ügy vélem, még csak az elején vagyunk annak a korszaknak, amelyben az ember megkezdte behatolását a világűrbe. Valamikor az ember a vizen csak gerendát használt, az volt az első vízi járműve. A mai űrrakéták a jövő lehetőségeihez viszonyítva még csak ilyen első gerendák, első járművek. Ahogyan az ember felkerült a Holdra, úgy meglátogatja naprendszerünk többi bolygóját és irányt vesz más, szomszédos naprendszerek felé is. Meggyőződésem, hogy a mi földünk nem az egyetlen bolygó, amelyen élet van, és a jövő embere minden bizonnyal találkozik ezekkel a más bolygókon előforduló életekkel. így fogalmazta meg válaszát dr. Ludmila Pajdusáková, a tudományok kandidátusa — pontosan, szépen, mert ő is, mint a költő, így tanulta ezt a csillagoktól c Wr Az új esztendőben a Nö folyóirat valamennyi olvasójának jó egészséget és békességes életet kívánok Z. Pajduááková L. GALY OLGA / A/ő
