Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-12-18 / 51-52. szám

s z. E j MF ü „Gyermeket várok. Szeretnem egészségesen, helyesen nevelni". . . „Kisbabom van. Aranyos, gőgicsélő. A szemünk fénye. Jó anyja akarok lenni. Kérem, segítsenek, hogy okosan, helye­sen neveljem!" írják olvasóink. Kérésüknek aka­runk eleget tenni, amikor a következő évben kismamák részére indítunk lapunkban egy so­rozatot. Keressék ez alatt a cím alatt: Szemünk fénye. Színes gombokból és méteráruban kap­ható, aranyosan csil­logó girlandokból otthon is készíthe­tünk karácsonyfát, ha egy kemény pa­pírból kúpot formá­lunk, köréje tekerjük a girlandot, amelyre rávarrtuk a színes gömböket. A kis fács­­kát egy ezüst, krómo­zott vagy aranyozott edénybe állítjuk. A gyertyát melléje tesz­­szük gyertyatartóba. És, hogy teljes le­gyen a téli ünnepek varázsa, tegyünk a szobába egy vázába fenyögallyakat is, hogy fenyőillat árad­jon a lakásban. „Télen sok virágom tönk­remegy. Hogyan ápoljam szobanövényeimet, a szá­raz levegőjű, központi fű­­téses lakásban?" — kérde­zi K. Rudolfné, prievidzai olvasónk. A száraz szobalevegő több kártevő és kórokozó számára ideális körülményt jelent. Az atkák szinte egyik napról a másikra úgy elszaporodnak, hogy növényeinket teljesen tönk­reteszik. A távfűtéses la­kásban a forró radiátorok­ra került porszemek hirte­len megpörkölödnek, majd a meleg levegő áramlásá­val felszállnak s a növé­nyekre jutva, kárt tesznek bennük. Egyes virágfajták levelei a megpörkölödött portól sokat szenvednek. Lakásunk kellő hőmér­sékletéről és a tiszta leve­gőről rendszeres szellőzte­téssel gondoskodjunk. De azt is tudnunk kell, mikor és hogyan szellőztessünk, mert a huzat, különösen a nagy hőmérséklet-különb­ségek esetén káros. Több­szobás lakásban növé­nyeinket lehetőleg az egyikben helyezzük el és a másikon keresztül cseré­lődjön a levegő. A szellőz­tetést télen a déli órákban végezzük, amikor a hideg, a napsütés hatására kissé mérséklődik A virágok öntözésének is vannak bizonyos szabá­lyai. Közvetlen a csapból vagy a kútból nyert hideg vízzel ne öntözzük, a vizet öntözés előtt néhány óra hosszat tartsuk a fűtött szobában, hogy a szoba hőmérsékletére meleged­jen fel. A hideg víz a föld feletti hajtásokat és a gyö­kérzetet egyaránt károsítja, tönkreteszi elsősorban a gyökérszőröket, amelyek a hirtelen lehűlés következ­tében elhalnak, és teljesen leállhat a víz és tápanyag­­felvétel. Télen nagy kárt okozhat a növényekben a túlöntözés is. Hány napon­ként kell öntözni a növé­nyeket? Erre nincs pontos mérce, de az öntözés szük­ségességét egyszerű mód­szerrel állapíthatjuk meg. Ha a föld színén ujjhe­gyünkkel végighúzunk és az kenődik, sár tapad rá, akkor nem szabad öntözni. Amikor ujjunkon csak por vagy száraz talajszemcsék maradnak, öntözni kell. Télen általában ritkábban öntözzünk, mint nyáron, úgyszintén alacsonyabb hőmérsékleten is. Növényeink leveléről a port tussolással távolíthat­juk el. De nagyon óvato­sak legyünk, mert sokan leforrázták már a növé­nyeiket! Először mindig a kézfejünkön próbáljuk ki a viz melegét ami szoba­hőmérsékletnek feleljen meg — és csak azután tartsuk alá a virágot. Vé­gül még egy dolgot tart­sunk szem előtt az öntö­zéskor: A többszöri kevés víz hasznosabb, mint a rit­ka, de túlságosan bőséges vízadagolás. MINDENHÉTEN EGYTANÁCs

Next

/
Thumbnails
Contents