Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-12-09 / 50. szám

•о К 3 X >, с ■V |1_ három kislányom van. Но hazamegyek, sok a mosni-vasolni való. Talán később, ha felcseperednek egy kicsit, nekem is könnyebb lesz az életem. Több szabad­időm jut majd az olvasásra, pihenésre. Közben bejártuk a borjúneveidét. Megnézegettük a gépeket és berende­zéseket, ahol a szárított tejet mixelik, azokat a helyiségeket, ahol mossák, szárítják, mázsálják az állatokat. Mindenütt laboratáriumi tisztaság. Nem véletlenül mondják az itteniek: jó Itt dolgozni. A pihenőszobában fotelek, újságok. Itt tölti el szabad idejét a nappali szol­gálatos. Leültünk, hogy elbeszélgessünk a kis csoport életéről, gondjairól. A leg­idősebb dolgozó Zsigáné, ő kezdi a be­szélgetést. — Ahhoz képest, hogy csak pár hete dolgozunk egy csoportban, igen jól összeszoktunk. Itt mindenki szeret dol­gozni és nem nézi azt, hogy a másik mennyit végez, maga kezdi el a munkát Talán ez az alapja annak, hogy jól ki jövünk egymással. — Nagyon sokat tanulunk Zsigónétól Ö legöregebb a szakmában, nagy ta pasztalata van a munkában. Nagyon jó természetű asszony, szeret másokon se giteni — mondták a fiatalabb munka társak. — Vannak esetek, amikor ez is ne­hezen megy. Hiába akar segíteni az ember — mondja Zsigáné. —■ Márta nemrégen elvesztette a férjét. Még nincs harmincéves, és egyedül maradt kislányával. Ha anyagi gondja nincs Is, nehéz az élete. Ha velünk van, egy ki­csit vidámabb, mosolyogni Is tud, de látjuk, átérezzük a bánatát. Segíteni ilyen esetben nagyon nehéz. Zsigáné tizenöt éve dolgozik a gazda­ságban, legalább annyi ideje a helyi nőszervezetben is. A lánya már férjhez ment, máshová költöztek, a flát meg most sorozták be katonának. Ha ő is elmegy, ketten maradnak a férjével, el­csendesül a családi ház. Most szocialista brigádot alakítanak. Már többször járt közöttük a helyi nő­szervezet elnöke, Anna Jeiábeková. Úgy érzik, eleget tudnánk tenni a feltételek­nek. Három egyszerű asszony a félezer nő­dolgozó közül, akik a több ezer embert foglalkoztató hatalmas gazdaság egy szakaszáért, részéért felelősek. Munká­jukról mégis úgy beszélt az igazgató, mintha tőlük függne az egész termelés sikere. Azt hiszem, eredményeik titka éppen ez, hogy mindannyian úgy érzik — valóban így van. És ez a jó. GÁL ETA 1, 5 . Zsigó Júlia, korpát szár az állatoknak. Ez a „boszorkánykonyha". Itt keverik a borjaknak a táplálékot, amely csöveken keresztül jut el hozzájuk. A képen Bratová Máriát és Marta Zlo­­tinskát láthatjuk. Marta Zlatinská és kedvence igazgatói teendők miatt sokszor távol kell tőlük lennem. A legnagyobb büszkeségem: olyan édesanyák gyermekeit is nevelem, akik valamikor szintén az én kis véden­ceim voltak. Tóth Mihályné napi munkája, hivatása teljesítése után a társadalmi szervezetek munkájából is kiveszi részét. Szeretik és tisztelik őt. Elismerésül néhány évvel ez­előtt a „Példás tanító* címmel tüntették ki. Megérdemelten! Most minden igyeke­zetével azon van, hogy új óvodát kapjanak a tornaijai gyerekek. Szeretne még néhány évet tanítani az új óvodában isi Susányi István TILTAKOZUNK Már több mint tíz éve tart az ameri­kaiak gyilkoló, igazságtalan háborúja a hős vietnami nép ellen. Naponta repülő­gépek raja szórja bombáit az ártatlan és szabadságukért küzdő hazafiak országára. A szőnyegbombázások nem kímélik a lakó­telepeket, iskolákat és kórházakat sem. A vietnami gyermekekről és betegekről csak nagy nehézségek árán gondoskodnak. Rájuk gondolt a Szlovákiai Nőszövetség Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) Járási Bizottsága, amikor felhívással fordult a járás valamennyi nőszervezetéhez, hogy kapcsolódjanak be a vietnami gyermekek megsegítéséért folyó akcióba. Már nem egy nőszervezetben megkezdték a meleg taka­rók és párnák készítését, másutt pénzjutta­tással sietnek a szenvedő vietnamiak se­gítségére. A. Micsurda Erzsébet SZOLIDARITÁS A Sala nad Váhom-i (Vágsellye) nőszervezet tagjai elsőkként feleltek a Szlovákiai Nőszövetség Galántal Járá­si Bizottságának felhívására, amely a vietnami gyermekek megsegítésére irá­nyul. Marta KajSová, Eliásné, Hovor­­káné és Fábriné rövid idő alatt meg­varrták a jó meleg esőköpenyeket, ame­lyeket eljuttattak Vanyek Anna elvtárs­nőnek, a járási titkárnőnek. Reméljük, mások is követik majd példájukat. F. Lászlóné ELVTÁRSI SEGÍTSÉG Egyre több bizalommal fordulnak hozzánk kedves olvasóink, s mi gyak­ran ott tartunk, hogy nincs lehetősé­günk és Időnk sem nyomban Intézked­ni. Ilyenkor fogjuk a telefont és fel­hívjuk az illetékes járási szerveket, segítségüket kérjük, hogy eleget tehes­sünk kötelességünknek. Jó érzés az embernek, ha tudja, hogy a vonal másik végén olyanokra talál, akik nemcsak ígérgetnek, de cselekednek is, ha erre szükség van. A közelmúltban egy nagyon kényes ügyet kellett kivizsgálni. A fenn emlí­tett okok miatt, Anna Ferenceiová elv­társnő segítségét kértük a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) JNB-n Ferencei elvtársnő gyorsan intézkedett, kivizsgálta az ügyet és megjött a vá­laszlevél is: Elintéztük! Köszönjük az elvtársi segítséget! (GE) LEVELEK 7fa*f<hvfrh(rfc.

Next

/
Thumbnails
Contents