Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-10-28 / 44. szám
társadalom és a nemzet figyelme a szerény vidéki jegyző felé fordult és Petőfi sietett elsőként üdvözlésére. A következő évben a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. A következő időszakban Arany már rendszeres irodalmi munkásságot folytatott, írt és publikált kisebb költeményeket, de hosszabbakon is dolgozott. Elkészült a trilógia harmadik részével, a Toldi estéjé-vel is. Ám míg az első rész, ez a remekbe készült eposz tiszta, naiv derűjével népi hősének sorsában az egész magyar nemzet sorsát tükrözte, addig a Toldi estéjében már humorosabb hangot üt meg, az öreg Toldiban egy letűnő kor erkölcsének hordozóját ábrázolva. Mindkét rész cselekménye könynyed és természetes, jellemrajzai hibátlanok, lélektanilag megalapozottak és csak a beavatottak tudják, mennyi művelődés, menynyi tanulás van mögötte, mennyi tapasztalatot vett át a költő Homérosztól és más nagyoktól. Nehezen birkózott meg Arany az eposz középső részével, a Toldi szerelmével, ám lángelméje megtalálta a megoldást: a szerelem motívumát, tragikumát és meg-90-ik évfordulóján tisztulását kölcsönözve a hős sorsának. A Toldi-trilógia igazi népköltemény, tele a feltörekvő parasztság erejébe vetett bizalommal. Ez a nép erejébe vetett hit jellemezte Arany magatartását az 1848-as szabadságharc alatt is. Arany nem volt olyan lángoló lélek, mint Petőfi, aki a tettek, a jelen embere volt és mint egy tiszta tükör tükrözte a valóságot. Arany lassan gyűjtötte a benyomásokat, amelyek így emlékké válva gyakran megkínozták. Politikai megbízatást nem vállalt, mint nemzetőr részt vett Arad várostromában, de továbbra is Szalontán jegyzősködött. Azután Debrecenbe, Pestre került, majd a nagykőrösi gimnáziumba hívták meg tanárnak. Ez idő tájt nagy lelki válságon ment át, komolyan letörte szellemi társának, Petőfinek elvesztése, ami írásaiban is visszatükröződik. Lírai elbeszélő költeményét, a Katalin-t tragikum, a Bolond Istók első énekét pedig keserű humor szövi át. T úlérzékenysége közel vitte őt az akkori kor európai modernjeihez, Baudelaire-hez és Flaubert-hez. A valóság fájt neki is, és ezt a valóságot akarta a részletekig hű művészettel ábrázolni. A magyar irodalom hagyományai, a vesztett harc után politikai csüggedésben élő nemzet hangulata parancsolóan további nagy erőkifejtésre ösztönözték őt. Éppen keserű hangulata miatt csak a hetvenes években fejezte be a Bolond Istókot, míg az 1852-ben elkészült Nagyidai cigányok című „víg hőskölteményben“ a szabadságharc fájdalmas kacagás mögé rejtett kegyetlen torzképét festi meg. Rövidebb lírai költeményeiben a cenzorok félrevezetése céljából allegóriákban szól az értő hazafiakhoz. Arany mint tanár rendszeresen tanulmányozta a magyar nyelvet és irodalmat, visszamenőleg egész a középkorig. Nagy terve volt a hun-magyar mondakör feldolgozása, előkészületeket tett az epikai munkássághoz. Kísérleteivel azonban elégedetlen volt és ezért a ballada felé fordult, amely az epikai líra és a dráma elemeit egyesíti magában. Arany elődeivel ellentétben nem idegen népek ballada-anyagából merített, hanem a magyar népballadából, és annak szerkezetét és hangját megnemesítve megalkotta a magyar jellegű irodalmi balladát. Közben megjelentek verstechnikai tanulmányai is: „Valami azasszonáncról“ és „A magyar nemzeti versidomról.“ Amikor a Magyar Tudományos Akadémia tízéves szünet után újra megkezdhette működését, előbb annak levelező-, majd rendes tagjává választották. További alkotásait jutalmazták irodalmi díjakkal, majd barátai felajánlották neki a Kisfaludy Társaság igazgatói állását. Arany elfogadta és családjával Pestre költözött. Ott megalapította a Szépirodalmi Figyelő című hetilapot, amely a szépirodalmi kritika fő közlönye lett, nagy ízlésnemesítő hatással. Aranynak számos esztétikai, kritikai, stilisztikai írása jelent meg benne névtelenül. A Kisfaludy Társaságban szépirodalmi kiadást indított meg és 6 közölte elsőként Madách Az ember tragédiáját is. Megindította Shakespeare és Moliére kiadásait magyarul, maga is hozzájárulva három Shakespeare mű lefordításával (Szentivánéjl álom, Hamlet, dán királyfi és János király). Felfedezte Percy angol püspök egyszerű bájjal irt ó-angol és skót balladagyűjteményét, amelyekből ugyancsak átültetett magyarra, és 6 fordította le először Gogol csodálatos novelláját, a Köpönyeget. Mintha különös sugallat vezette volna őt, amikor a fiatal orosz irodalmat éppen ezen a novellán keresztül mutatta be a magyar olvasónak. Hallatlan munkaenergiája nem hagyta pihenni, érdeklődése Aristophanes felé fordult és lefordította annak valamennyi vígjátékét, amiért az akadémia felajánlotta néki a Karácsonyiféle 400 aranyas drámai díjat. Közben folyton dolgozott a hunmagyar trilógián, azonban annak csak első részével készült el, Buda halála címen. Bizonyára a rengeteg munka következtében is, egészsége erősen megtépázódott és több ízben gyógykezelésre szorult, így Karlsbadban-Karlovy Vary-ban is járt. Időközben az akadémia főtitkárává választották, de gyenge egészsége miatt többször kérte felmentését, végül is tiszteletbeli főtikári címmel nyugalomba vonult. Szabadságát élvezve, még egy időre felizzott költői tüze, számos szép lírai verset és balladát írt és végleges hangzást adott a Toldi szerelmé-nek. Betegsége azonban eluralkodott szervezetén, epebaja, nehéz asztmája már gyógyíthatatlanná vált, és végül is, 1882. október 22-én a költőóriás halálát okozta. Arany János nemcsak nagy költő volt, hanem nagy ember is. Jellemének tisztasága, gondolkodásmódjának nemessége, lelki nagysága és szerénysége magánéletében és költészetében is példaképpé emelik őt a késő nemzedékek előtt. Feldolgozta: L. GÁLT OLGA Játsszunk együtt / I Kedves Gyerekek I Még bizonyára jól emlékeztek a sok szép mesére, amelyeket az óvónéni adott elő — bábokkal. Most már — egy kis leleményességgel — ti magatok is készíthettek ilyen bábokat, és saját magatok szőhettek hozzá mesét. S ezt a mesét eljátszhatjátok kisebb testvéreiteknek, barátaitoknak. Biztosan kellemesen fogtok majd szórakozni! 9 В NÉHÁNY JÖTANÁCS: Ennek a bábjátéknak a szereplői papírból készülnek. Elkészítésükhöz nem kell más, csupán néhány újság, két rajzlap, hurkapálcikák vagy faágak és két nagyobb, színes zsebkendő. A főszereplők: Tamás és a kutyus. Háttér vagy szín: egy kifeszített pokróc vagy lepedő. Tamás és a kutya: a rajzon láthatók. Fejük kb. 7—8 cm magas. Tamás kezét befőttesgumi segítségével alakítjuk ki. Csákó: V« újságlapból készül a dupla csákó. Vitorlás: 1 teljes (dupla) újságlapból hajtogatjuk. Hajó: Két teljes újságlapot összeragasztunk, hogy elég nagy legyen. Távcső: */4 újságlap, összecsavarva, Hal: '/« újságlapból készült dupla csákó a feje, V« újságlapból készült legyező a teste. Madár: */j újságlapból dupla csákót készítünk. Oldalára állítjuk, fejét le-, szárnyát felhajtjuk. Farka: ‘/g újságlapból készült legyező. Repülő: ‘/a újságlapból készül. A félbehajtás után a szárnyakat vízszintesre állítjuk. A repülőgép törzsét külön is beleilleszthetjük. Az ábrákon az F betű azt jelenti, hogy hajtogatás közben fordítsuk meg a papirost. Fontos, hogy minden papírból készült tárgyat hurkapálcikára — vagy faágra — erősítsünk, fűzőgép vagy ragasztó segítségével. Ha elkészülnek a figurák, kezdődhet a játék. A hajtogatott figurák elindulnak, körbemasíroznak, eltűnnek, újra megjelennek ... Tamás és a kutyus játsszák a történetet, a mesét, — amit ti írtpk hozzá. jó szórakozást! REJTVÉNYÜNK; Ha elkészítettétek a bábokat (az sem baj, ha csak ezután fogjátok), küldjétek be nekünk azt a mesét, amelyet írtatok a játékhoz. A legszebbet közöljük rovatunkban, a további három legjobbat pedig megjutalmazzuk. Kíváncsian várjuk leveleteket. Címünk: Nö szerkesztősége, Bratislava, Pratská 5. Gyermekeknek. A 39. számunkban közölt rejtvény helyes megfejtése: Hiányzott a vonó. Jutalomban részesülnek: Kuéicky Károly, PláStovce (Palást), Bodnár Attila, Silica (Szilíce), Budai Teréz, Stúrovo II. (Párkány).
