Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-10-28 / 44. szám

Született egy kitűnő ötlet, s mivel az ötlettől a megvalósításig nem szabad sok időnek eltelnie, néhány napon belül a Szövetkezeti Dolgozók Szö­vetségének hetven tisztviselőnője kapott meghí­vót egy szép körutazásra. A csehországi nők a morva országrészbe, az ottaniak pedig Cseh­országba mentek tapasztalatot gyűjteni és cse­rélni. Olyan községeket látogattak meg, amelyek élő példaképei voltak annak, hogyan lehet az utcákat virágoskertté változtatni, a földműves­szövetkezetek gazdasági udvarait tisztává és ren­dezetté varázsolni, egyszóval jó munkakörülmé­nyeket teremteni. • Ott voltunk mi is, s most szeretnénk siavakkal és fényképfelvételekkel közelebb hozni Önökhöz Moravské Slovácko szépségekben gazdag vidékét. Brnot elhagyva, megváltozik a táj arculata. Sze­líd lankák vonulnak előttünk, festői színekben pompáznak a völgyek, a rétek, s az erdők szigetei a végtelen messzeségbe nyúló szövetkezeti földe­ken. Cejöet és Bzenecet már elhagytuk, s most Kijov felé közeledünk. A táj gazdagságát valaha csak a népviselet és a népi hagyományok színes szépsége, és a közmondásosan vendégszerető nép jószívűsége jelentette. Ezen kívül csak a két dolgos kezük volt. Végigmegyünk a falun; tiszta házfalak, hófehér függönyös ablakok, tarka­barka virágoskertek. A házak előtti virágosker­teket nem futja körül a magántulajdon szigorú kerítése. A virágágyások összefüggő szalagként pompáznak a falu egyik végétől a másikig. S mégsem dézsmálja meg senki ezeket az elkerí­tetlen kertecskéket, mert az itteni emberekből nem veszett ki az otthon, és a szép iránti ősi tisztelet. Rózsák, liliomok, virágzó bokrok üde színfoltjai a gondozott gyepszőnyegen. Látszólag semmi sem változott, a falu hűségesen őrzi ha­gyományait. Az asszonyok népviseletben járnak, a ház előtti padokon férfiak gyülekeznek egy kis pihenőre, beszélgetésre. Itt nem televíziónézéssel végződik a nap. S mi az, ami mégis megváltozott ezeknek a falvaknak az életében? Modern, összkomfortos családi házak épültek, autó van az udvarokban, áruval jól ellátott üzletek várják a vevőt. Üj dolog a megszabott munkaidő és a szilárd bérezés is, a szabadság, a külföldi utazás és a fia­talok érdekeivel való törődés is. Meglátogattuk az 1800 lakosú Sumice község efsz-ét is, amely néhány évvel ezelőtt még igen gyengén gazdálkodott. A szétaprózott termelést azóta takarmánynövények termesztésére, borjú­tenyésztésre és tejtermelésre szakosították. S ez meghozta a maga gyümölcsét. A Moravské Slovácko körüli út tehát igen hasznos volt, éppolyan hasznos, mint a morva asszonyok csehországi utazása, ök is gazdag tapasztalatokkal tértek haza, s bizonyára soká emlékezni fognak még Pfikosicére, a rokycani járás egyik szövetkezetére, amely azzal dicseked­het, hogy dolgozói számára ő nyújtja a legszebb és legalkalmasabb munkakörnyezetet. Otthon bi­zonyára mindegyikük elmondta, hogy mit látott, s milyen tanulságot szűrt le a látottakból. Ez az ötlet tehát gyümölcsözőnek bizonyult. Lehet, hogy önöknek is sok tapasztalatot hozna egy ilyen utazás? vAclav böhm I ^ _ ■ /a / nem próbálják meg? 1. Már nincs messze a kultúrház át­adásának napja (Sumice). 2. Hétköznap frissen mosott, vasalt munkaruhában, vasárnap szemet­­gyönyörködtető népviseletben járnak a Sumlcei asszonyok. 3. Ilyen lesz a Jövő baromfifarmja. 4. Dőlni Némií község Ízlésben és tisztaságban sok várossal felve­­hetné a versenyt. Foto: B. Kostka

Next

/
Thumbnails
Contents