Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-09-09 / 37. szám
A TÁRGYALÓTEREMBŐL Az alkohol ismét gyilkossághoz vezetett Maga az élet írja a legkülönösebb történeteket. Tollvonásai nyomán megszületnek a fájdalom mély redöi az emberi arcon és a lélekben. Van úgy, hogy ez a fájdalom ideig-óráig tart csak, de sokszor nyomot hagy az ember egész további sorsán. S az események, amelyek mindezt kiváltják, hol sajnálkozásra. hol felháborodásra ösztönöznek bennünket. V. E. a negyvennyolc éves nededi (Negyed) asszony sok mindent átélt már életében. Örömtelen gyermekkora után már csak abban reménykedett, hogy a házassága rendbe hozza életét. Férje azonban csakhamar keserű csalódást okozott neki, durvasággal, veréssel igyekezett bizonyítani férfiúi „felsőbbrendűségét“. S anyósa is, ahelyett, hogy védelmébe vette volna, fia gonoszságát pártolta. Eltelt néhány év, s E. úgy érezte, nem bírja már tovább a szenvedést, elváltak. 1950-ben hozzákötötte sorsát V. К.-hoz, aki éppolyan magányos volt, mint ő. Jól indult a házasság, minden úgy történt, ahogyan elképzelte, de aztán itt is beállt a törés. Addig, míg a -helyi szövetkezetben dolgozott, észre sem vette a férjével történt változást. Pedig már nem volt az a csendes, szorgalmas ember, akihez férjhez ment, hanem Inni kezdett. Az asszony egyszer csak megbetegedett, abba kellett hagynia a munkát, s akkor jött rá, hogy a férfi keresete arra sem elég, hogy jóllakjon a család. Veszekedéseik gyakran verekedéssé fajultak. A férj rövid időre mintha megváltozott volna, kevesebbet ivott, több pénzt adott haza. De ez sem tartott sokáig. Csakhamar megfeledkezett ígéretéről, s minden maradt a régiben, egészen addig a napig, amely megváltoztatta E. családjának sorsát. Erzsébet egész héten rosszul érezte magát, de ennek ellenére egyre halogatta az orvoshoz menést. Egy napon aztán már nem tudta tovább tűrni gyötrő fájdalmait, mégiscsak felkereste az orvost, aki fájdalomcsillapító injekciót adott neki. Egy kicsit szédült tőle, ezért hazaérve, lefeküdt pihenni. Kisvártatva ismerős lépéseket hallott az udvaron. Nehéz, tántorgó lépteket. S a rettegve várt jelenet nem is maradt el: — Te fekszel? — kiáltott rá a férje, amint belépett. — Itt henteregsz, mikor más majd beleszakad a munkába? Nem válaszolt, a fal felé fordult, hogy ne kelljen látnia, hallania semmit. Megszokta már, hiszen soha életében nem kapott fenyegetésnél, káromkodásnál egyebet. Majd csak abbahagyja — gondolta, és megpróbált felkelni, hogy enni adjon a férjének. — Na várj csak, majd én megmutatom neked, hogy ki az úr ebben a házban — dühöngött a férfi, s fenyegetően közeledett az asszony felé, akitől még mindig nem kapott semmi választ. Akkor elővette legaljasabb fegyverét: az asszonyt kezdte becsmérelni leírhatatlan szavakkal. Tudta, hogy ezzel sebezheti meg a legjobban. / — Hagy abba — kérlelte az. S ez volt minden, amit mondani tudott, mert kezdte elveszíteni önuralmát. — Te mersz velem ellenkezni? — hördült fel a férj és ütésre emelte a kezét. Az asszony azt sem tudta, hogyan került kezébe a kés. Olyan érzés kerítette hatalmába, amit eddig nem ismert. — Meg kell védenem magamat — ébredt fel benne az ösztön és lesújtott a késsel. Látta, hogy férje hangtalanul összeroskad, s akkor mintha rossz álomból riadt volna föl. Gyorsan átkötötte a sebet és mentőt hívott, hogy beszállíttassa férjét a kórházba. De már késő volt. A férfi útközben meghalt. V. E. bíróság elé került. Akkor hatolt csak igazán tudatáig a döbbenet, hogy megölte a férjét. Keserves sírással hagyta el a bíróság épületét, hogy megkezdje ötéves börtönbüntetésének letöltését, önmagát, egész elrontott életét siratta. KRAJCSOVICS FERDINAND MILYEN SOKÁIG GYÓGYUL A MŰTÉT UTÁNI SEBHELY? Hasonlóképpen, mint más kimetszett és varrott seb, körülbelül egy hétig, fiz napig gyógyul. Természetesen a műtét és a gyógyulás lefolyásának ideje a szabadság rovására megy s a költségeket is a páciens fedezi. — ÉS OLYAN ESETBEN, HA A TETOVÁLÁS SÉRÜLÉS KÖVETKEZTÉBEN JÖN LÉTRE, HA PÉLDÁUL VALAKI A SALAKOS TALAJON ÚGY ELESIK, HOGY FELSÉRTI A TÉRDÉT ÉS A BOR AZON A TERÜLETEN VÉGLEGESEN FEKETE MARAD SZINTÉN LEHET BÖRKIMETSZÉSSEL SEGÍTENI? Ha a sérülés vagy horzsolás következtében idegen testek apró részecskéi mélyen a bőr rétegeibe jutnak, legjobb, ha a beteg azonnal nálunk kap elsősegélyt, mert idejekorán műtét nélkül is ki lehet a bőrt tisztítani. Ha ez nem lehetséges, akkor később műtét útján távolitjuk el a börszínczö idegen részecskéket. Az ilyen beavatkozást térítésmentesen végezzük el. Ez volt az utolsó témakör, amelylyel dr. Szigeti István főorvoshoz fordultunk. A plasztikai sebészeten készitett interjúsorozat reméljük választ adott mindazokra a kérdésekre, problémákra, amelyeknek megoldása érdekében olvasóink sok jeligés levélben szerkesztőségünktől, a Bizalom vonalán kértek útbaigazítást, tanácsot. [Щшш VAN SZÚ Klara Zetkin IV. Az évek azonban teltek, s Klara Zetkin ereje fogyóban volt. A nemzetközi munkásmozgalomban végzett valóban hosszú tevékenysége nem akadályozta meg abban, hogy igen élénk kapcsolatot tartson fenn a német kommunista mozgalommal. 1920 óta a kommunista párt képviselője volt a parlamentben. Amikor Németország felett már fenyegetni kezdtek a fasizmus vészfellegei, Klara Zetkin még fokozottabban harcolt az újabb imperialista háború ellen. Harcra szólította a népet a kapitalizmus megdöntésére, a világforradalom megszervezésére. Beszédeiben, cikkeiben arra hívta fel a nép, a világ valamennyi demokratikus erőit, hogy alakítsák ki a dolgozók egységes, fasisztaellenes frontját. Az 1932-es választásokon a kommunisták ismét őt választották meg képviselőjükként a Reichstagba, abba a Reichstagba, amelyben először kerültek túlsúlyba a fasiszták. Figyelembe sem véve egészségi állapotát — csaknem vakon, 75 évesen — botjára támaszkodva, Moszkvából Berlinbe utazott. A parlament legidősebb tagjának jogán ekkor 6 nyitotta meg és elnökölt ezen az újonnan választott Birodalmi Gyűlésen. Legközelebbi barátai aggódva kísérték el erre az útjára, vajon lesz-e elég ereje, hogy eljusson útja végcéljához s megvalósítsa feltett szándékát. És sikerült neki! Sem a betegség, sem magas kora, sem a nagy távolság, sőt a fasiszta körök fenyegetései és szidalmai sem tudták Klara Zetkint meggátolni abban, hogy megnyissa a Birodalmi Gyűlést — erélyes, sőt éles harci szellemtől átitatott fasisztaellenes beszéddel! Beszédében felhívta a német munkásságot, a német nemzet legjobbjait, hogy zárkózzanak fel egységes síkba, s akadályozzák meg, hogy Hitler elpusztítsa Goethe, Schiller, Heine, Marx művét. A náci képviselőknek szemükbe kiáltotta meggyőződését, hogy egyszer eljön az idő, amikor megnyitják a német népi tanácsok első küldötteinek első kongresszusát. Klara Zetkin több mint ötvenéves politikai működése után ez a parlamenti fellépése tett pontot. Halála előtt még néhány nappal befejezte „Az imperialista háborúk a dolgozók ellen és a dolgozók az Imperialista háborúk ellen“ című brosúráját. 1933. június 20-án halt meg abban az országban, amely második hazája lett — a Szovjetunióban. Klara Zetkin nemcsak megingathatatlan, elszánt harcos volt, hanem tehetséges írónő és kitűnő szónok is. Tökéletesen ismerte és szerette a német művészetet és irodalmat, s meg volt a tehetsége, hogy a nemzet szellemi kincseit megfelelő módon közel hozza az egyszerű néphez, főleg a fiatalsághoz és a nőkhöz. Gyakran tatott éjszakába nyúló vitákat Leninnel és Krupszkájával az új művész' tről és kultúráról, a művészet küldetéséről és feladatáról a szocialista államban Neki köszönhetjük azt a mesterien megrajzolt Lenin-portrét, amelyet Leninről szóló visszaemlékezéseiben hagyott az utókorra. Minden egyes fellépése a kongresszusokon, gyűléseken, találkozókon nagyon sikeres volt. Hallgatóit mindig fellelkesítette, magával tudta ragadni, meg tudta győzni, hogy igenis harcolni kell a kapitalizmus, a háború ellen. Mindig telve volt energiával, fáradhatatlan volt, sugárzott belőle a lelkesedés, az elszántság. Valóban egyik legkimagaslóbb alakja volt a nemzetközi munkásmozgalomnak. (folytatjuk)
