Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-01-15 / 3. szám
ELENA LIT VA JÓVÁ, az SzLKP KB elnökségének tagja, a SzNSz KB elnöke „A JÓ ÖTLET / 1 MOZGALOM ELSŐ SZAKASZÁNAK ÉRTÉKELÉSE A „Jó ötlet aranyat ér" mozgalom már behatolt a köztudatba. Tavaly februártól a bratislavai Csehszlovák Rádió, a Pravda, a Slovenka, a Nö, a RoTnícke noviny, az Új Szó, a Vecerník és a Práca rendszeresen tájékoztatták Szlovákia lakosságát e mozgalom célkitűzéseiről, közölték az ötleteket, javaslatokat és bíráló hozzászólásokat. Ma már nemcsak a nőszövetség és a nemzeti bizottságok tanácskozásain, hanem más intézmények és szervezetek által rendezett gyűléseken, aktívákon, találkozásokon is beszélnek róla. Persze, kezdetben nem mindenütt talált megértésre ez a mozgalom, volt ahol gúnyos megjegyzések is elhangzottak. A közmondások általában elmélyült életbölcsességet tartalmaznak. A „Jó ötlet aranyat ér" nemcsak ilyen közmondásos bölcsességet fejez ki, hanem a dolgozók alkotó, kezdeményező lendületének céltudatos felhasználására törekszik. Szocialista rendszerünk lehetőséget nyújt a tartalékok feltárására és ezzel számos probléma gyors megoldására. Az a problémakör, amelynek megoldására a „Jó ötlet aranyat ér" mozgalom indult, elsősorban a dolgozó nők, s általában a család munkájának és életének megkönnyítését célozza, s ezért talált asszonyainknál és egyáltalán a közvéleményben fokozatosan nagy visszhangra és tart számot széles körű érdeklődésre. Minden nagyobb állami beruházás nélkül megvalósítható ötletekkel és intézkedésekkel, gyorsan és jól fel lehet számolni olyan problémákat, amelyeknek a megoldására a CSKP XIV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozata adott utasítást a vezető gazdasági és egyéb szerveknek, illetve szervezeteknek. Különös tekintettel kell lenni a kereskedelem, a bölcsődék, az óvodák, az üzemi étkeztetés s általában mindazon szolgáltatások formai és tartalmi megjavítására, amelyek hivatva vannak a nőt tehermentesíteni a nehéz és igényes háztartási munkától. Arról van szó, hogy a dolgozó nők számára kedvezőbb feltételeket kell teremtenünk, hogy munkahelyükön jobban végezhessék feladatukat, több idejük jusson pihenésre, művelődésre. A „Jó ötlet aranyat ér" mozgalom első szakasza — amelyben vázoltuk a legégetőbb problémákat, javaslatot tettünk a félkész ételek gyártásának kibővítésére, a kereskedelem, a közös étkeztetés, a szolgáltatások és az intézményes gyermekgondozás munkájának megjavítására — lényegében befejeződött. A megoldásra váró feladatokat a szlovákiai Kereskedelemügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Oktatásügyi és az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Fogyasztási és Termelési Szövetkezetek és a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának felelős beosztottjai feldolgozták. A tömegtájékoztató eszközökön, főleg a Csehszlovák Rádión és a Pravdán, mint fő szervezőkön, továbbá a Slovenka, a Nő, a Rofnícke noviny, az Új Szó, a Vecerník és a Práca szerkesztőségén keresztül a szóban forgó mozgalom első szakaszának sikeréhez a rádióhallgatók és az olvasók ezrei járultak hozzá. Nagyon pozitív jelenség, hogy ebben az akcióban is, sőt elmondhatjuk, hogy a nők munka- és életkörülményeinek megjavításával összefüggésben a tartalékok feltárásáért indított mozgalomban is széles tömegeket tettünk érdekeltté, szakembereket, egyéneket, kollektívákat, szervezeteket és intézményeket egyaránt. A szerkesztőségekbe rengeteg ötletet, javaslatot küldtek be. Rendkívül nagyra értékeljük, hogy ezeknek a problémáknak a céltudatos és távlati felvetése, ilyen nagy tömegekei megmozgató eszközökkel nemcsak a legégetőbb hiányosságok pontos meghatározásához segített hozzá, hanem rendkívül kedvező légkört teremtett ahhoz is, hogy ezeket minden különösebb nehézség nélkül már el is távolították. A közvélemény segített főleg a kereskedelmi hálózat, a félkész ételeket árusító boltok és egyéb szolgáltatások hálózatának kibővítése és az árusítás egyszerűsítése érdekében. Ezek megvalósításában — közvetlen részvételükkel — segítettek a nemzeti bizottságok és a fogyasztási szövetkezetek is. A mozgalmat számos járási szerv és a Szlovákiai Nőszövetség szervezetei is kezdeményezően felkarolták. Ki kell emelnünk egyes üzemeket és vállalatokat, ahol a „Jó ötlet aranyat ér" mozgalom megértésre talált, például Dolny Kubínban, Nitrán, Komárnoban (Komárom), Banská Bystricán, Rimavská Sobotán (Rimaszombat), Poprádon, Spisská Nová Vesen, továbbá fővárosunkban, Bratislavában már folyamatban van a „Jó ötlet aranyat ér" mozgalom egyes javaslatainak a megvalósítása. összesen csaknem 1000 javaslat érkezett, amelyeknek több mint egy negyede megvalósítható. Ezeknek a javaslatoknak az alapján fogják kidolgozni az 1972-es évi szlovákiai országos verseny feltételeit. Azoknak a gyorsan megoldásra váró, sokszor valóban apró hiányosságoknak és problémáknak a felszámolásához, amelyek gyakran bosszantanak bennünket, s melyek többnyire a nőket érintik — a tömegtájékoztatási eszközök megteremtették a kedvező légkört, s így minden bizonnyal elérjük azt, hogy az 1972-es évben a járások, városok, falvak és üzemek közötti verseny sikeres lesz. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ötéves fejlesztési tervének igényes feladatai minden egyes állampolgárunktól felelősségteljes és tevékeny munkát követelnek. Lakosságunknak több min felét nők alkotják, és a Szlovák Szocialista Köztársaság valamennyi alkalmazottjának majdnem 44 százaléka nő. Ez számottevő társadalmi erőt jelent. A szocialista társadalomban a lenini elvek értelmében a nő háromféle funkciót tölt be: anya, dolgozó és közéleti tényező. Azt akarjuk, hogy a nő, mint szocialista társadalmunk férfiainak egyenjogú partnere, olyan jó körülmények között éljen, hogy feladatait mind a munkahelyén, mind a családban elvégezhesse. Ezért az SZLKP KB elnöksége és a XIV. pártkongresszus határozatot fogadott el a nők helyzetének további javítására. A „Jó ötlet aranyat ér" mozgalom javaslatainak megvalósítása jelentős mértékben elősegítheti azoknak a célkitűzéseknek az elérését, amelyek a nők kedvezőbb élet- és munkakörülményeinek megterémtését szolgálják, s amelyeket az SZLKP KB elnöksége tűzött az illetékes állami, gazdasági és társadalmi szervek elé.