Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-05-20 / 21. szám

vetkezetének tagjait képviselte Prágában. A 62 éves baromfigondozónő korát meghazudtoló frisseséggel, fáradhatotlanul figyelt, járta a kiállításokat, mert ahogy mondta, mindenről be akar számolni otthon, a szövetkezeti tagoknak. Hogy ml tetszett neki a legjobban?

Tizenhat éve dolgozom a tyúkfarmon — mondotta. — Mintegy hatezer tyúkot gondozunk felváltva. Strougal elvtárs említette, hogy a svltavai járásban az osíkyl Egyesült Mezőgazdasági Özemben 1971-ben minden tojótól 250 tojást termeltek. Jó lenne, ha többet is megtudnánk róluk, hogyan érték el ezt a nagyszerű eredményt. Meg kell mon-5

dánom azt is, hogy mi, magyar nemzetiségű küldöttek, hálásak vagyunk azért, hogy a fülhallgató-készülék segítségével anyanyelvűnkön hallgathattuk a tanácskozást. Nekem a legjobban az tetszett, amit Husák elvtárs az efsz-ek megalakulásáról, az osztályharcról és a kezdeti nehézségekről mondott. Mi ezt végigcsináltuk, úgy igaz, ahogy elmondta.

Tanulni nem szégyen

— Ha hazamegyek, azt javaslom a szövetkezet vezetőségének, hogy menjünk el Teplicére, mert nagyon fúrja az oldalamat az ottani vitafelszólaló néhány megjegyzése, amelyet a szarvasmarhák takarmányozásáról mondott. —

így kezdte a beszélgetést Nagy Erzsébet, a Dedina mládezei (Ifjúságfalu) efsz fejőnője.

— A férjem takarmánybekészítő, mindkettőnk érdeke a tejhozam növelése. Bizony a hallottak arról győztek meg, hogy a 2900 literes átlagos tejhozamon, amit a gondozásunkra bízott teheneknél elértünk, van mit növelni. Itt elsősorban a takarmányozás segíthet. Az 5500 literes átlagos tehenenkénti tejhozam, amelyről a főbeszámolóban hallottunk, nem hagy nyugodni. Büszkék lehetünk rá, hogy mindezt a nődolgozók érték el az Ostrozská Nová Ves-i szövetkezetben. Kár, hogy oly messze vannak tőlünk, ám így is felvehetnénk velük a kapcsolatot.

Tanulni nem szégyen. Ezen a véleményen van Skala Zita fejőnő is, a komárnói (Komárom) jórásbeli Karva község küldötte. A harmincegy éves fiatalasszony öt éve fejőnő a szövetkezetben. Egyedül neveli három gyermekét.

— A gyermekekről való gondoskodás, a taníttatásuk és ruházósuk nem kis dolog, de ezt is könnyen viseli az ember, ha tudja, hogy vannak barátai, munkatársai, akikre mindig számíthat.

Vélemények

— Egyszerű falusi asszony vagyok, a négy gyerek miatt keveset utazgathattam. Először vagyok Prágában is, először egy Ilyen komoly tanácskozáson — mondta Vadkerty Mária, a KráTová nad Váhom-i (Vágkirólyfa) efsz tagja. Az ember odahaza természetesnek veszi, hogy dolgozik, mert az az élet rendje, nem is gondol arra, mennyire figyelik, értékelik a munkáját. Jó ma nőnek lenni, embernek lenni I Az igaz, hogy az országban még csak húsz szövetkezeti elnöknőnk van, de majd lesz több Is, van elég funkcióra, vezetésre termett nő. Ezt különben itt is láthatjuk, a vitafelszólalásokból.

— A vezetőség megbecsüli munkánkat, azonban egyes emberek még mindig nem szabadultak meg a régi világszemlélettől, így például, amikor engem jelöltek, egy férfi hitetlenkedve megkérdezte: „Asszonyra bízzuk a sorsunkat?" — mesélte Gergő Teréz a farnai (Farnad) szövetkezet fejőnője.

Varga Erzsiké gondolata többször hazaszállt, a madari szerény kis házba,

munkában, gondokban megtört édesanyjához, akit a világon mindenkinél jobban szeret. Erzsiké húszéves, komoly kislány. Neki nem volt olyan könnyű gyermekkora, mint a legtöbb vele egykorúnak. Az édesapa halálával hét gyerek maradt árván az édesanya gondjaira.

Erzsiké a kertészeti csoportban dolgozik. A nyári hónapokban 1500 korogát visz haza. Télen szerződéses munkára jár át Magyarországra. A szövetkezetben biztos jövőt lát, nem vágyik el a faluból.

Otravalá

Véget ért a kongresszus, a küldöttek visszatértek a falvakba. Megvitatják a kongresszusi határozatot és megkezdik teljesítését. Az embereken múlik, hogyan fejlesztik tovább a gépesített nagyüzemi mezőgazdasági termelést. A tervek nagyok, de reálisak és teljesíthetők, ha mindenütt feltárnak minden rejtett tartalékot és keresik majd az új lehetőségeket, a nagyobb eredmények elérésére. GÁL ETA

4. Eszenyi Borbála különböző tisztségeket töltött be hosszú évekig. Jó munkájáért a CSKP 50. évfordulója alkalmából emlékérmet kapott.

5. Vadkerty Mária, a kráfovái (Vágklrályfa) szövetkezet dohánytermesztő csoportjában dolgozik. Amint mondja, náluk télen is van kereseti lehetőség.

6. Baly Mária, az ipolyviskl efsz tagja, Gergő Teréz farnadi fejőnővel.

7. Nagy Erzsébet, Skala Zita és Varga Erzsébet a kiállításon.

nították őket a Gyere velünk játszani c. úttörőjátékra. A jó hangulat, a sok-sok élménnyel teli ünnepség máris azt feltételezi, hogy az új pionírok egyetértésben fognak majd dolgozni idősebb csapattársaikkal, és jó hírnevüket tovább viszik. Mert a Sura pionírcsapat munkáját, eredményeit jól ismerik a környéken. A múlt tanévben a Vörös csillag nyomában című országos pionírakció értékelésekor — (amelyet a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére hirdetett meg a központi pionírtanács) — csapatuk a járásban első lett, s ezzel elnyerte a járási pártbizottság vándorzászlaját. Jutalomképpen a csapatból tíz tanuló nemzetközi pionírtáborban töltötte tavalyi vakációját, öten pedig szovjet pionírnyakkendőt kaptak a baráti ország pionírjaitól.

A tanulók tudják, hogy erre az eredményre büszkék lehetnek, de ez egyben kötelez is. Ez év májusában ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját a Szovjetunió Lenini Űttörőszervezete. Az évforduló tizteletére meghirdetett Első pionírok nyomában c. újabb országos akcióba minden raj bekapcsolódott. Az expedíció célja, hogy

megismerjék közelebbről is a szovjet pionírok életét, szervezeti tevékenységét, forradalmi múltját. Néhányszor már vendégül látták Szovjetunióban járt, vagy onnan érkező elvtársakat, hogy elbeszélgessenek velük. A Levelezők klubja pedig már felvette a kapcsolatot a Jaltai 9. sz. Középiskolával, a moszkvai 303-as Középiskolával és az alexandrovi iskolával. De leveleznek magyarországi és hazai szlovák pionírokkal is.

A „Fény“ mozgalom résztvevői közhasznú tevékenységet fejtenek ki. Gesztenyét, csipkebogyót, papírt, vasat gyűjtöttek. Segédkeztek az őszi terménybetakarításnál is, a textilgyár környékének rendbehozásánál és iskolájuk környékének csinosításánál.

Jámbor Ferencné, a Sura pionírcsapat vezetője, szinte vég nélkül tudna beszélni csapatjuk munkájáról, a pionírok szorgalmáról, elért eredményeikről. Szerény szavaiban többször is hangsúlyozta, hogy a pedagógus-közösség és a szülők támogatósa nélkül nem tudna egyedül ilyen eredményt elérni a gyerekekkel. A tanítók és a szülők, Fűry Ferenc, Agg Zoltán, Pomothy László és mások, sokszor szabad idejüket feláldozva segítik a kis pionírokat, hogy szervezeti életük, iskolánkívüli munkájuk minél gazdagabb, tartalmasabb legyen. Mi azonban tudjuk, hogy az egész évi eredmények elérésében is, meg a mostani szép ünnepség sikerében is főleg a csapatvezetőnek volt nagy szerepe. Jámbor Ferencné gyakorlott pionírvezető. Nyolcadik éve végzi csapatvezetői teendőit, azelőtt is pedagógusként dolgozott. Tagja a SZSZK Központi Pionírtanácsának, valamint a CSSZK. Központi Pionírtanácsának is, ami ugyancsak komoly feladatokkal terheli.

Tóth Júlia, az iskola igazgatónője dicsérő szavakkal szól a csapatvezető munkájáról. Azt mondja: minden iskolában ilyen emberre lenne szükségünk.

Így hát a szülők, nevelők, pionírvezetők közös igyekezetének köszönhető a lévai pionírok hírneve, és az is, hogy az idei pioníravatás kedves és emlékezetes élmény marad mindannyiuk számára.

D. MEGYERI ANDREA