Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-01-01 / 1. szám
^Gyógynövények -YÓGYTEÁK A gyógyászatban — az íratlan emberi fejlődés évtizedein át — a növényeknek volt elsőbbségük. Az orvostudomány történelem előtti korát a növény uralja, Hogyan sajátította el az ember ezt a gyógyító mesterséget? Erre a kérdésre nehéz felelni. Nagyon valószínű, hogy eleinte, amint az ember fokozatosan bővítette, gyarapította „étlapját" a hús mellett kezdett különféle ismeretlen növényeket, gyümölcsöket vagy magvakat fogyasztani, megfigyelt bizonyos tulajdonságokat — hol jókat, hol rosszakat —, amelyekről „emésztési tapasztalatai" árulkodtak. Valamelyik cserje kérge szorulást okozott, egy bizonyos fu ellenkezőleg, hasmenést, A kesernyés levelek fokozták az étvágyat, az egérfarkú clckóró (Achillea) leve elállította a vérzést és elzárta a sebet, a piros kalaposgombá hányingert, sőt olykor halált okozott, és így tovább, Ezek a gyógyászati „élmények" fölhalmozódtak, beivódtak az ősember emlékezetébe. Idővel — mivel az események hasonlóan Ismétlődtek —, az ember bizonyos tapasztalatokra tett szert, amit gondosan átadott nemzedékről nemzedékre, a családban a törzs vagy a nagycsalád keretében. A növénygyógyászati Ismereteknek ezt az ősrégi kincsestárát az évszázadok folyamán gondosan megőrizték. Sokan azonban nem tulajdonítanak jelentőséget a gyógynövényekre alapozott gyógykezelésnek, s azt „kuruzslásnak", „őskorinak", „idejemúltnak" vagy „tudománytalannak" nevezik. Amint látni fogjuk, ez a vélemény alapvetően hibás. Hajdan a falusi lakosság által Ismert több szóz növény közül az orvostudomány alig felét használja begyűjtésből, s mindössze 40-et termesztenek; amiből körülbelül 25 gyógytea-keveréket állítanak elő. A gyógyfüvek hajdani fontosságának ez a hanyatlása bizonyos mértékig érthetővé válik, ha tudomásul vesszük a vegyipar és о gyógyszergyártás rohamos fejlődését. Ez lehetővé tette a bonyolult vegyi szerkezetű gyógyszerek gyártását, amelyeket a tudósok korszerűen felszerelt laboratóriumokban állítanak elő. Ezeknek a csábító nevű gyógyszereknek körülbelül 25—30%-a növényi eredetű. A növények évezredek óta állanak az ember szolgálatára s ezt a szerepüket ma Is igyekeznek betölteni az egészségvédelemben. Két gyógytea receptje: Gargarizáló tea összetételei 40% székfűvirág (kamilla) 20% mályvalevél 10% zsályalevél 20% mákfej 5 % kakukkfű (föld feletti része) 5% gyömbérgyökér A székfűvirág azulén — (erős fertőtlenítő) tartalmánál fogva igen gyakran használt, elvitathatatíanul gyulladás- és fertőzésgátló növény. A kakukkfű illő olaja — a tlmol — ugyanolyan hatású. A többi növény helyi csillapító, összehúzó és gyulladásoszlató. Mandulagyulladás, torokgyulladás, száj- és nyelvfertőzés, foggyulladás stb. esetén használjuk. Elkészítése: Fél liter fővő vízhez 3—4 kanál keveréket adunk, és két percig főzzük. Az edényt félrehúzva még őt percig állni hagyjuk s azután leszűrjük. A langyos teával gargarizálunk. (folytatjuk) A DIVAT követei A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában kedves vendégeket üdvözöltek a jó ízlés és a korszerű öltözködés hívei: a moszkvai GUM áruház küldte el új divatkollekcióját Csehszlovákiába, hogy azt Prága után most a bratlsíavaiak is megtekinthessék. A moszkvai divattervezők és kivitelezők ez alkalommal is kitettek magukért, a bemutatott öltözékek kielégíthették a legigényesebb nézőt is. A nemes anyagok, a színek és a vonalak harmóniája, eredeti ötletek és színkombinációk, a mini—lady—midi—maxi szoknyák, valamint a forró-, bricsesz- és hosszú trapéz nadrágok variációi szerepeltek mind a nappali, mind a sportos, az alkalmi — és estélyi ruháknál. A pasztellszínű, nem túl szűk, de az alak vonalát könnyedén követő szabású szövetruhák mellett nagyon sok puha szövésű, vastagabb anyagból készült őszi —tavaszi és téli kosztümöt láttunk. Az utóbbiakat gazdagon díszítik a nemes szőrmék, és az öltözékeket színben kontrasztosan egészítik ki a velúr és szőrme kalapok, kucsmák és csizmák. Különösen szépek voltak a fényes szövésű, hosszú, buggyos ujjú, magas manzsettás, tarka selyemblúzok, amelyeket kosztümszoknyákkal, mellényekkel viseltek, továbbá a valódi kasmírból készült elegáns otthoni öltözékek, ún. szarafánok, és a maxi aljjal viselt hagyományos robáskák. A szép, orosz népi hímzés is sok modellen szerepelt díszítőelemként, mind a szövetruhákon, mind a nagyestélyi öltözékeken. A szovjet divatbemutatók fő attrakciója rendszerint a csodálatos bundák, szőrmék felvonultatása, Most sem hiányoztak a lélegzetelállítóan szép leopárd, nerc, perzsa és rókaprémek különféle színárnyalatai és feldolgozásai. A fekete, illetőleg barna selyemperzsábál készült téli kosztümökre bizonyára minden nő sokáig fog emlékezni. A kedvesen mosolygó, sőt táncos kedvű manökenek jó hangulatot keltettek, amit még fokozott a szünetben adott szórakoztató program. A színpadon üdvözölhettük a népszerű Éva Pllórovát és kísérő zenekarát Prágából, valamint a gottwaldovi táncdalfesztivál döntőjébe jutott fiatal énekesnőt: Vladka Plechácovát, Magas, karcsú alakra való világos flaus téli nadrágkosztüm dús platinaróka prémkomblnációvai. ■ Igo A manöken, teltkarcsúak számára alkalmas, „lady“ hosszúságú, világos színű, legömbölyített gallérral megoldott (laus kabátja alatt lezser vonalú, tarka kasmírruhát visel. Szép, orosz népi hímzés emeli a nemes vonalú, hagyományos öltözék — a szarafán eleganciáját ik Gyöngyhímzést alkalmaztak az elegáns szövetruhán, amely nadrággal és anélkül is viselhető. Fiatal lány szép alkalmi öltözéke a dús zsabóval díszített, mintás, fényes, nehéz selyemből készült mini-ruha, A fehér, a paprika-piros és a sötétkék színek fiatalos kombinációja érvényesült a hoszszú kazakos és poncsós nadrágkosztümöknél. Plasztikus szövésű, nehéz lurexselyem estélyi ruha, elöl mély kivágással, manzsettákba foglalt, buggyos ujjal. A manöken nyakán a ruha anyagából készült széles díszpánt, elöl strassz brosstűvel. Az újra divatos muff nemes nercprémből készült.
