Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-02-08 / 6. szám
— Legtöbb a nyugdíjas, azután a munkás, hivatalnok és a diák. Az utóbbi időben nagyobb az érdeklődés az egyetemisták körében a szakirodalom iránt. De szeretik a divatos bestseller regényeket is és a modern költőket. A középiskolások a kötelező olvasmányokat veszik kölcsön és a kalandos regényeket. A legkisebbek is találnak meséskönyveket. — A többi olvasó mit visz szívesen? — Változatlanul kedvelik a magyar klasszikusokat: Jókait, Mikszáthot, Gárdonyit, Móriczot, Petőfi költeményeit. A maiak közül Németh László, Passuth könyvei iránt érdeklődnek legfőképpen, és Berkest is sokan kérik, aki politikai ЩЦЩЦ NEM SZABAD птшэЙШл mondanivalóját olyan népszerű formában fogalmazza meg, hogy felkelti vele sokak érdeklődését. A szépirodalmi műveken kívül a szak és politikai irodalmat is keresi egy szőkébb kör. Meg kell említenem, hogy cigány származású olvasóink is vannak. A cigány munkások többnyire a meséskönyveket keresik, a zenészek a kalandos tárgyúakat. Általában mindenki kedveli a társadalmi, történelmi és a divatos bűnügyi regényeket. Az is előfordul, hogy az olvasó nincs megelégedve az ajánlott vagy választott könyvvel és azzal hozza vissza: Eleget éltem azelőtt szegénységben, valami másról szeretnék olvasni. Ez is érdekes lehet. Kádár Erzsiké könyvet ajánl Nem is olyan könnyű ^ választani A francia irodalmat kedveli Ján Vidiac felvételei Hlvatüsénettel — Milyen anyagi lehetőségük van évente a könyvtár feltöltésére és honnan szerzik be a könyveket? — A kvóta magas. A Magyar Könyvesboltban vásároljuk a könyveket. Nincs olyan behozatal, és itt sem jelenik meg annyi új könyv, hogy azt az összeget, amely rendelkezésünkre áll, kimeríthetnénk. Grek Imréné, az olvasók körében olyan kedvelt Klára asszony még szívvel-lélekkel benne él a kölcsönkönyvtór minden problémájában. Visszaemlékezik a kulturális rendezvényekre, az írói estekre, amelyeket az évek folyamán megszervezett. De legfőképpen az a sok száz olvasó él az emlékezetében, akikkel a 12 év alatt kapcsolatot teremtett. Nemcsak barátságos lényével nyerte meg őket, hanem politikai-kulturális nevelő munkájának tudatos alkalmazásával is. Már fiatal -korában is könyvtárosként működött Kassán (Kosice) a haladó szellemű ifjúsági kultúregyesületben, a Stúdióban. Mindig szeretett olvasni és másokkal is megszerettetni a könyvet. 1937-ben lépett be a kommunista pártba. Schönherz Zoltán volt a jótállója. Illegálisan tevékenykedett. 1941 októberében börtönbüntetésre ítélték. Több mint két esztendő után — esküvőjüket is a börtönben tartották — szabadul. Férjével együtt 1943 decemberében koncentrációs táborba vitték. Onnan megszöktek és részt vettek a Szlovák Nemzeti Felkelésben. 1945 után tovább folytatták meggyőződésük szerint a munkát. Grek Imréné jóleső érzéssel tekinthet vissza küzdelemben, tevékeny munkában töltött éveire. Számtalan kedves epizód, emlék él benne, sok-sok virág, elismerő sorok tanúskodnak arról, hogy jó munkát végzett. És a nap mint nap megnyilvánuló kívánság: Visszavárják, szükség van rá. Frankó György, a Magyar Kölcsönkönyvtár új vezetője fiatal ember, friss energiával és elképzelésekkel kezdi működését. Úgy véljük, a tapasztalatátvétellel sokat nyerhet. Bratislava nagy város. Viszonylag nem sok a kölcsönkönyvtárba járó magyar olvasók száma. Nyilvánvalóan közrejátszik ebben az is, hogy ma már mindenkinek megvan az anyagi lehetősége arra, hogy könyveket vásároljon, és otthon alakítson ki egy kis házikönyvtárat. Véleményünk szerint azonban ügyes propagációval és a magyar kulturális szervekkel, iskolával, az üzemi klubokkal való szorosabb együttműködéssel még jobban szaporítani lehetne az állandó tagok számát. A további értékes irodalmi művek beszerzése természetesen az első feltétele a sikernek. Kívánatos lenne, ha az idegen nyelvű könyvtár kiépítése miatt nem szorulna háttérbe a mostani, mert hiszen a köhyvtár dolgozóitól is sok függ. Ezt bizonyítja Grekné eredményes munkája is, akitől hivatásszeretetet, áldozatkészséget, emberséget egyafánt tanulhatnak a helyébe lépő fiatalok. BERTHANÉ S. ILONA
