Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-12-24 / 51-52. szám
^ Мш ^ Ш JÖJJENEK. f < Várjanak, megyünk. T jr thunytak az esti fények, a város álomba Н/ szenderült. Csupán a domboldalon húzódó 1\ épület ablakaiból szűrődött halvány világosság. Královsk^ Chlmecen (Királyhelmec) itt őrködnek éjjel-nappal az ember legdrágább kincse: az egészség fölött. A készültségi szobában berreg a telefon: — Édesanyám nagyon rosszul érzi magát, nem kap levegőt, talán tüdőgyulladása van, kérem jöjjenek — hangzik az ijedt segítségkérés. Az ápoló jegyzi az adatokat és néhány megnyugtató szót üzen a betegnek. Alig teszi le a kagylót, újból segítségnyújtásért telefonálnak. — Kisfiam láza rohamosan emelkedik, mitévő legyek? — a drót másik végén aggódó fiatal mama várja az orvosi tanácsadást, a biztató szót. A szolgálatos orvos, dr. Ivan Heiko azonnal kocsiba száll, hogy az orvosságon kívül vigye a reménykeltést betegnek és hozzátartozónak egyaránt. — A 76 éves néninek légcsőhurutja van és vérkeringés! zavarok is felléptek — állapítja meg. Máris írja a receptet és több napos pihenést jaBizony, nem ott áll meg a vérnyomásmérő, ahol kellene Édes a pihenés az alig néhány árás kismamának vasol. Még néhány kedves szót intéz a nénihez és indul a következő címre. A sofőr fékez. A lázas kis beteg szülei már izgatottan várják az orvost. — Az influenzajárvány erre a vidékre is kiterjedt, a betegeknek 50 százalékát ez döntötte ágynak. A kis emberpalánta magas lázának 1з ez az okozója, — mondja dr. Heiko, miközben injekciót ad a kicsinek. A csúszós, ködös utcákon visszasiet a kórházba. Éppen csak megmossa a kezét, s máris indul tovább. Egy gyomorgörcsre panaszkodó kislány vár az orvosra. A bejárathoz közben katonaautó gördül, az országúton egy negyven év körüli férfit találtak, akit baleset ért. A sebészetre viszik. — Belső vérzés — állapítja meg dr. Szabó István. — Azonnali beavatkozásra van szükség! — És a félhomályos műtőt egy pillanat alatt elönti a nagy műtőlámpa vakító fénye, megcsörrennek a műszerek, mindenki a helyére siet és megkezdődik az életmentés. A szülészeti osztályról a „legfrissebb“ csecsemők sírása hallatszik. Dr. Sraga Stefan ginekológus ma öt újszülöttet segített világra, Kölös Istvánná és Mária Pavlíková szülésznők közreműködésével. — A kismamákat ma mentővel, nővé^ kíséretében hozzák a klinikára — mondja Köblös Istvánná, aki már 26 éve bábáskodik az újszülöttek körül. — Valamikor szekérrel döcögtünk a vajúdó anyákért s így szállítottuk be őket az orvoshoz, ha még volt rá idő... Kórházunkban évente 800—900 gyermek születését jegyezzük be. Tóth Lajos és Kovács László, a mentőszolgálat sofőrjei arról panaszkodnak, hogy bizony sokszor hiába teszik meg a 32 község valamelyikébe a hosszú utat. Nemegyszer előfordul, hogy az amúgyis túlterhelt orvosokat olyan gyengélkedőhöz hívják, aki nyugodtan megvárhatná a reggelt és maga mehetne el a rendelőbe. De a legtöbbször valóban életet ment a gyors segítség. Közben szó esik arról is, hogy Kelet-Szlovákiában nagy az orvoshiány, és a helmed kórház sem kivétel. Nálunk elsősorban a gyermekorvosok hiányzanak — mondja dr. Heóko. — A fiatalok nem szívesen jönnek erre a vidékre, mivel nem tudnak megfelelő lakáshoz jutni, s ezenkívül kulturális igényük kielégítését sem találják meg. A kórházban az orvoshiányon úgy igyekszenek segíteni, hogy minket, körzeti orvosokat nemcsak éjjeli szolgálatra osztanak be hetenként kétszer, hanem havonként egyszer — szombat, vasárnap 48 órás készültségi szolgálatot is teljesítünk. Amikor ismét kifut a mentőszolgálat kocsija, a hajnali szürkületben már lassan ébredezik a város. Most az egészségügyi szolgálatosokon a sor. hogy pihenni térjenek. De ez nem mindig sikerül... mert ha emberélet megmentéséről van szó, nincs éjjel és nappal, nincs hétköznap és ünnep, a legfárasztóbb éjszaka után is folvt.atódik a szolgálat. Kőszegi Zsuzsa A J ÖTLET aranyat- II er Lapunk 46. számában közöltük a „Jó ötlet aranyat ér" mozgalom legújabb megoldásra váró feladatait a tisztítók, autószerviz, fodrászat és egyéb közérdekű szolgáltatások minőségi és mennyiségi javítása érdekében. Olvasóink már eddig is sok jó és minden bizonnyal megvalósítható javaslatot küldtek be. Legtöbben a vegyi tisztítók és az új lakónegyedek közművesítéséhez szóltak hozzá. A jobb munkaszervezést a levélírók nemcsak az említett szolgáltatások alkalmazottal, hanem e szolgáltatásokat igénybevevő lakosok címére is intézték. így például Győri Sarolta Moldova nad Bodvou-I (Szepsi) olvasónk, aki maga is néhány évvel ezelőtt a helyi kommunális vállalatnál volt alkalmazásban, a „pult mindkét oldalának" Ismeretében veti fel ötleteit. Véleménye szerint a tisztítók csúcsforgalmát meg kell szüntetni és uborkaszezonjában rugalmas árpolitikával szabályozni az egyenletes -munkát, Győri Sarolta háromféle árat Javasol: kedvezményeset, normált és felárat. Például szeptembertől decemberig a téli ruhafélék tisztításáért felárot, a tavaszi és nyári holmiért kedvezményes árat kellene számítani, és olyan ruhaneműért, amelyet egész év folyamán, tehát az évszakoktól függetlenül hordunk, normál árat számítani. így el lehetne kerülni a tavaszi és őszi torlódást, adminisztrációs szempontból sem jelentene munkatöbbletet, sőt a közönség is érdekeltté válna anyagilag. A női fodrászattal kapcsolatban ajánlja, hogy vidéken is vezessék be az előjegyzést. Jónak tartaná a munkaszervezéssel kapcsolatban azt is, ha a fodrászműhelyek nyitvatartási, illetve az alkalmazottak munkaidejét Is ehhez Igazítanák. Tehát amikor nagy az érdeklődés, többen dolgozhatnak, amikor pedig kisebb a forgalom, szabad időt kellene adni némelyik alkalmazottnak” — írja Győri Sarolta. Egy másik olvasónk, Albert Anna Blatná n/Ostrove-ról (Sárosfa) azt javasolja, hogy a tisztítók közvetlenül vonják be munkájukba a rádió- és a tv segítségével a lakosságot. Elképzelése szerint a torlódás elkerülése érdekében ajánlatos lenne időről Időre sorsjegy-akciót indítani. „Ezt a formát azért javasolom — írja —, mert ezek az akciók már szinte nemzeti szokássá váltak és egész biztosan ilyesmi sem hagyná hidegen az embereket." A fodrászműhelyek munkájának megjavítása érdekében több olvasónk jónak találná, ha a fodrászok részére továbbképző tanfolyamokat rendeznének. Snirc Mária Stvrtok n/Ostrove-i (Csalláközcsütörtök) olvasónk, aki maga is a szakmában dolgozik, járási viszonylatban rendszeresen megtartott fodrászversenyeket javasol. Nézete szerint ez a „konkurencia” határozottan jobb munkára ösztönözné a szakembereket. A Dőlné Stitáre-I (Alsócsltár) Berec Józsefné javaslata igen érdekes: azok az asszonyok, akiknek ideje megengedi, otthon mosnák meg a hajukat, esetleg fel is csavarnák és csak megfésülésre mennének el a fodrászhoz. Szerinte Is így főleg a hétvégi vagy ünnepek előtti csúcsforgalom alaposan csökkenne. Berecné a várakozási idő hasznos eltöltésére azt javasolta, hogy a fodrászszalonokban több folyóirat legyen. Nemcsak divatlapok, hanem olyan