Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-01-18 / 3. szám
CLAUDE SZTÁR LETT Amikor először megláttam, hirtelen az volt az érzésem, hogy Catherine Deneuve jön velem szembeni Ugyanaz a leomló szőke haj, ábrándos-kék szemek, finom arcvonások, kecses alak. Francia filmsztár ... Amikor leültünk beszélgetni, nem állhattam meg, s azonnal elmondtam neki „optikai csalódásomat", de rögtön meg is bántam. Mit lehet tudni egy sztárnál? Hátha megsértődik De Claude Jade csak nevetett, s rögtön megnyugtatott: — Nem maga az első, higyje ell Számtalanszor összetévesztenek bennünket, repülőn, színházban, utcán... Ez a „szerepcsere" csak addig volt számomra nagyon kínos, amíg a Deneuve-aláírásért tülekedők értetlenül bámultak a papírra: ki az a Claude Jade? De az évek múltak, s a munka meghozta számomra is a népszerűséget. TRUFFAUT A PREMIEREN Dijonban született. Szülei angol szakos tanárok az egyetemen. Pedagógust akartak faragni belőle is, s megelégedve látták, hogy a kis Claude mindig maga köré gyűjti a környék gyerekeit, s nagy gesztikulálás közepette magyaráz nekik valamit ... Később derült ki, hogy Claude nem „iskolásdit", hanem „szinházasdít" játszott a pajtásaival. Addig könyörgött szüleinek, amíg tizenöt éves korában beíratták a dijoni színművészeti iskolába. Érettségiig itt tanúit. — Első sikeremet Ágnesként értem ell — bókolt felém kedvesen, a nevemre célozva. — Moliére „A nők iskolája" című darabjában alakítottam Ágnest, s a szerepért díjat is nyertem! 1966-ban Párizsba utazott, s beiratkozott a színművészeti akadémiára — Titkos vágyam a Comédie Francaise színpada volt, de azonnal elfogadtam a Modem Színház ajánlatát: egy Pirandello-szerepet a „IV. Henrik"-ben. A premier nézőterén ott ült a hires francia filmrendező, Francois Truffaut is... Truffaut üzent az öltözőjébe: filmszerződést ajánlottl így lett az alig húszéves, szinte még ismeretlen Claude Jade az 1968-ban bemutatott Truffaut-film, a „Lopott csókok" hősnője. HITCHCOCK ÉS A RECEPTEK — Három év alatt hat film női főszerepét játszottam el — folytatta Claude. — Truffaut idén másodszor is hivott, s velem forgatta „Családi fészek" című filmjét. Mindkét filmben Jean-Pierre Léaud volt a partnerem. Ez a kitűnő színész csak tizenkét évvel fiatalabb Truffautnál, s úgy hasonlítanak egymásra, mint az ikrekI Tévé-szereplései mellett sok filmrendezővel dolgozott már együtt. Edouard Molinaro „Nagybácsim, Benjamin" cimű kosztümös filmjében Jacques Brel volt a partnere. „A tanúi" fiatal rendezőnője Anne Walter volt. Legutóbbi filmjét amelynek címe: „Mert szeretlek" Rinaldo Bassi rendezte, többi főszereplője pedig Antonella Lualdi és Edwige Felüliére volt... — A legérdekesebb mégis a hollywoodi forgatás volt, amikor a világhírű rendező, Alfred Hitchcock „Topáz" című kémfilmjében játszhattam. Izgalommal vártam a találkozást a nagy Hitchcockkal, aki csak miattam repült Párizsba, „főszereplő-nézőbe"! Hitchcock párizsi otthonomban keresett fel. Kényelmesen elhelyezkedett, megcsodálta és megdicsérte hófehér bútoraimat, s lakásszépítő szenvedélyemet, s amikor megtudta, hogy tíz évig zongoráztam, megkért, hogy játsszak neki valamit... Izgatottan vártam, hogy mikor lesz szó végre a filmbeli szerepemről, mikor kezdünk beszélgetni a művészetről, a szerepformálásról. De ő órákon keresztül csak ételreceptekről faggatott! A filmről nem beszélt egy szót sémi Aztán leszerződtetett és visszarepült Hollywoodba ... SZAKMAI „CSELFOGAS* — Kiket tart a mai filmrendezők sorában a legnagyobbaknak? — Csak azokat a rendezőket szeretem, akiknek van valami egyéni mondanivalójuk. Sokat sorolhatnék, de csak kiragadok néhányat: Truffaut, Hitchcock, Visconti, Bergman... És a színészek közül? — Mindig csodáltam Greta Garbo, Vivian Leight, Liz Taylor és Peter O'Toole művészetét. — Végképp hátat fordított „nagy szerelmének", a színháznak? — Szó sincs erről! — tiltakozott Claude, majd titokzatos, kicsit huncut arcot vágott: — Csak rájöttem, hegy ha a filmekben jó alakítást nyújtok, akkor nagyobb reményem van jó színpadi szerepre is! Amelyik színésznő után kapkodnak a filmesek, arra jobban odafigyelnek a színházi rendezők... Ez afféle szakmai „cselfogás", de legtöbbször eredménnyel járl Szeretném valamelyik Csehov-szerepet eljátszani. Például a Sirályt Már két Truffaut-filmben Jean-Pierre Leaud volt a partnere. Jelenet a Lopott csókok című filmből SOMOS AGNES Foto: Z. Minácová Régi idők néma tanúiként őrzik a bratislavai belvárosi volt Fő-tér házai a múlt hangulatát. A régi városháza tornya uralja a kis teret, hozzátámaszkodik az Apponyi palota és az Unger-ház. Ebben a két épületben a múlt év végén állandó történelmi kiállítás nyílt. A városháza árkádos, reneszánsz udvaráról egy kis modern üvegajtó nyit utat ahhoz a régi világhoz, letűnt korokhoz, amelyeknek írásos és tárgyi dokumentumai az akkor élt emberek gondolkodásáról, munkájáról vallanak. Van annak értelme, jelentősége, hogy a mai modern gyors ütemű élet embere néhány órára a múzeumba zárkózzék és a múlt üzenetét tanulmányozza? Természetesen. Izgalmas búvárkodás a múlt titkait kutatni, amelyek a mai kor sok kérdésére adnak magyarázatot. Régi római kori és más népek kultúrájának a hírhozói azok a cserépedények, amelyeket a devíni ásatások hoztak felszínre, és amelyek a IX. századból származnak. Sok vándornép után a Nagy morva Birodalom területének kiterjedéséről, kultúrájáról vallanak a kövek. Érdekes dokumentum az István királytól származó okirat, amely első ízben említi a vár és váralja, tehát a város nevét: Brezalaspurc-ként. Az Árpádházi királyok közül Könyves Kálmán és III. Endre kiváltságleveléből megtudhatjuk, hogy a város akkori lakóinak milyen jogokat biztosított a királyi kegy. A Bécsi Képes Krónikából származó, díszítő rajzzal ékesített, pecséttel ellátott okmányok tanúsága szerint a pozsonyi vár már a XI., XII. században egyik legfontosabb erődítménye volt a királyoknak. Salamon trónért folytatott küzdelme idején éveket töltött a vár falai között. Zsigmond király 1438-ban keltezett pergamentje a város címerhasználati joga szabályozásának dokumentuma. Mátyás király aranybullája is sok mindenre kiterjedő jogok engedélyezésének okmánya. Megtekinthető II. Pál pápa engedélylevele, amelyben jóváhagyja a Mátyás alapította első egyetem, az- Accademia Istropolitana megnyitását, és megerősíti tudós humanista professzora, Vitéz János és Schömberg vicekancellár prépostot tisztségükben. Anno Domini 1465-ben. A várost ábrázoló legrégibb kép 1438—1455-ből származik. A bécsi rajzon kilenc őrtorony vigyázza a védőfalak mentén a vár és város lakóinak biztonságát. Pozsony jelentősége megnőtt, mikor a mohácsi vész után a törökök által leigázott ország fővárosa lett. Az adatok szerint 11 királyt — köztük Mária Terézia, — és nyolc királyi feleséget, illetve férjet koronáztak a dómban. Politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központtá válik a város, az országgyűlések színhelyévé. A kiállított koronázási palást, a királyi jelvények, a korona mása utalnak erre a korra egyéb dokumentumokon kívül. A századok stílusváltozásai is nyomon követhetők a gót, a reneszánsz, barokk emlékeken az újabb kor stílusirányzatáig, amelyeket építészeti, művészi és iparművészeti alkotások fejeznek ki. Számtalan emlék maradt fenn a város polgárosodásának korából, amikor a különböző céhekbe tömörült kéz- és iparművesek készítették a lakosság szükségleteit kielégítő gyártmányaikat. Művészi céhjelvények, céhládák, cintányérok, poharak tekinthetők meg. A tudományok fejlődésének bizonyítékai a XVIII. századi térképek, földgömbök. Érdekesek a régi súlymértékek is, és a nagy öntött harangok, amelyeket megkondítottak, ha vész fenyegette a várost. A régi fegyverek a város védelmére szolgáló harci eszközök egy-egy mintadarabjai.